Rossz hírünk van: ezért fognak tovább emelkedni a használt lakások árai Magyarországon

Bár a számadatok egyelőre előzetesek és még változhatnak, figyelemre méltó, hogy a KSH legfrissebb, 2020. IV. negyedévének adatait is feldolgozó lakásárindexe alapján az elmúlt évben negyedévenként ugyan felváltva csökkentek és növekedtek az árak, de az éves árszínvonalat vizsgálva összességében nem mérhető csökkenés 2019-hez képest - derült ki a az OTP Ingatlanpont szakértőinek elemzéséből.

A KSH által eddig feldolgozott adásvételek alapján a használt lakások éves, tiszta árindexe 2020-ban 3,4 százalékos, míg az új lakások esetében 11 százalékos növekedést mutat.

A lakóingatlanok forgalma ugyanebben az időszakban 13 százalékkal csökkent a 2019-es, hasonló feldolgozottságnál mérthez képest, ami alapján nagyjából 135 ezer tranzakció jöhetett létre 2020-ban. Összehasonlításként, a 2008-ban berobbant gazdasági világválságot követően egy év alatt 40 százalékos, és öt éven át tartós csökkenés ment végbe az ingatlanpiacon.

„A piac törvényszerűsége, hogy a pozitív és negatív előjelű folyamatokat is először a kereslet változása jelzi, majd ezt időben késleltetve követi az árszint módosulása. Az elmúlt évben csökkent a forgalom, amit időben elcsúszva, vélhetően csak 2021-ben követett volna az árak csökkenése, ám az év elején elindult otthonteremtési támogatások hatására a forgalom ismét növekedni kezdett. Elképzelhető tehát, hogy országos átlagban, éves alapon még egy darabig nem lesz negatív előjel az árváltozás mutatója előtt, azaz lényegében a koronavírus járványt megúszhatjuk árcsökkenés nélkül. Ugyanakkor előre nem látható tényező, hogy az ingatlanhitel moratórium lejárata után mennyire fog megnövekedni a kínálat és ez milyen hatással lesz az ingatlanárakra” – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A forgalom visszaesése leginkább a használt lakások második negyedéves 28 százalékos csökkenésén mutatkozik meg, míg az újépítésű ingatlanoknál számottevő változás nem kimutatható.

Egyre drágább az újépítésű

A KSH adatai alapján 2020-ban 15 ezer lakást építettek értékesítési céllal, ami közel 25 százalékos emelkedés 2019-hez képest. Hozzá kell tenni azt is, hogy a 27 százalékos lakásáfa tavalyi újbóli bevezetése ellenére ezeknek az adásvételeknek a számottevő része még az 5 százalékos áfa igénybevételével valósult meg.

2020 az új és használt ingatlanok árainak alakulásában is változást hozott. Míg korábban ezek árváltozása jellemzően együtt mozgott, addig a tavalyi évben a használt lakások áremelkedése megtorpant, az újlakások ára viszont további folyamatos növekedést mutatott. Az elmúlt év első negyedévének kiugró, 8,1 százalékos emelkedése után ugyan lassult a növekedés, de éves szinten a koronavírus járvány ellenére is 11 százalékos áremelkedést regisztráltak az újlakások piacán.

„Az újlakások árának folyamatos növekedése több okra is visszavezethető. Magyarországon a lakásállomány megújulási rátája relatíve alacsony, azaz a meglévő állományhoz képest még mindig kevés lakás épül. Emellett az építőanyagok és munkabérek terén tapasztalható robbanásszerű áremelkedés, az energetikai szabályozások szigorítása, és az építési telkek – keresletélénkülést követő – növekvő árai miatt emelkednek a beruházók költségei, míg a keresleti oldalon az újépítésű ingatlanok az elérhető állami támogatások miatt is különösen népszerűek. Amíg ezek a tényezők nem változnak, addig az újlakás árak további növekedése várható, amit a használt lakások árai is követhetnek. Kérdés ugyanakkor, hogy ez a látványos bővülés az újlakások piacán akkor is fennmarad-e, ha az állami támogatások megszűnnek és az, hogy a lakásfelújítási támogatás mekkora lökést ad a használt ingatlanok piacának” – tette hozzá Valkó Dávid.

A főváros és vidék külön utakon járnak

A budapesti és vidéki piac szétválása már évekkel korábban megindult, s a 2020-es piaci adatokban is megfigyelhető. Míg Budapesten és a nagyvárosokban jobban visszaesett a forgalom, addig vidéken, s ezen belül is a falusi CSOK-ra jogosult kistelepüléseken csak mérsékelt visszaesés figyelhető meg. A Balaton iránti kereslet növekedést jelzi, hogy a tó körüli települések újlakás-árszintje 2020 folyamán meghaladta a nagyobb vidéki városokét, egyúttal némely budapesti kerületekét is.

Az eddig feldolgozott adatok alapján 2020-ban folytatódott Budapest immár ötödik éve tartó súlyvesztése a lakáspiacon; a fővárosban csupán az összes használt lakóingatlan 17 százalékát értékesítették, ugyanakkor a községek aránya nőtt és meghaladta a 30 százalékot, míg a város ingatlanok aránya 2019-hez képest nem változott. 2020-ban a lakóingatlan piac földrajzi összetétele is megváltozott, míg a keleti országrészek forgalma 40-ről 45 százalékra nőtt, a főváros és Pest megye részesedés ugyanennyivel csökkent, 29-ről 24 százalékra.

A magyarországi folyamatok nem kivételesek

Az, hogy a koronavírus járvány nem hozta el az ingatlanárak jelentős mértékű csökkenését, európai szintű jelenség, az EUROSTAT adatai alapján a járvány alatt is növekedtek az ingatlanárak az Európai Unió tagállamainak döntő többségében. A 2015-ös bázisévvel összehasonlítva, az EU tagállamaiban 2020. IV. negyedévében a lakáspiaci árindex 129 százalék volt – Magyarország továbbra is élen áll 178 százalékkal –, és valószínűleg a járvány lecsengésével sem várható az árak csökkenése.