Budapesten majdnem ötször annyi ideig kell dolgozni egy lakásért, mint Nógrádban

Ez elmúlt években jelentősen emelkedtek a lakásárak Magyarországon, bár tavaly a koronavírus-járvány hatására megtorpanás, enyhe visszaesés volt tapasztalható. Összességében azonban 2014 eleje óta a lakóingatlanok értéke nominálisan 146 százalékkal, míg reálértelemben több mint 121 százalékkal növekedett 2020-ra, és jóval meghaladta a 2008-as válság előtt árszintet. A jövedelmek is emelkedtek, de kisebb mértékben: a bruttó átlagkereset 2014-ről 2020 harmadik negyedévére mintegy 66 százalékkal nőtt. A Takarék Index elemzői legfrissebb kutatásukban azt elemezték, miként alakult a lakások megfizethetősége a jövedelmek és a lakásárak változása alapján.

2008-hoz képest könnyebb, 2014-hez viszonyítva nehezebb a helyzet

Az elemzők vizsgálata szerint a 2008-as és a 2020-as lakásmegfizethetőséget (hány havi átlagjövedelemből lehet megfizetni egy átlagos lakás egy négyzetméterét) járási szinten összehasonlítva látható, hogy alig van olyan járás, ahol a vásárlók helyzete romlott volna 2020-ra 2008-hoz képest, azaz általában egy négyzetméternyi lakásért kevesebbet kellett dolgozniuk 2020-ban, mint a 2008-as válság előtt. A főváros nagy részén, és néhány térségben, a Fonyódi, Pannonhalmi, a Balatonfüredi és a Soproni járásban, Szentgotthárd és környékén, Kapuvár és környékén kellett többet dolgozni egy lakásért mint 2008-ban. Ha viszont a 2014-es adatokat hasonlítjuk össze a 2020-assal, akkor szinte minden járásban jobban drágultak a lakásárak, mint amennyivel nőttek a jövedelmek. A Takarék Index elemzői szerint ugyanakkor a megfizethetőség romlása - elsősorban a városokban - nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi szinten jellemző trend.

A kevesebb mint egyhavi jövedelemtől a többhaviig mozog a négyzetméterár

Lakáshoz jutni 2019-ben és 2020-ban megyei szinten a legnehezebb Budapesten, valamint Somogy, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében volt. Ezeken a helyszíneken legalább másfél havi nettó átlagjövedelmet kellett kifizetni egy otthon egy négyzetméterének megvételéhez. Ami azt is jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres lakás megszerzéséhez legalább 7 és félévnyi jövedelemre volt szükség, Budapesten pedig a 10-11 évinél is többre.

A legkedvezőbb helyzetben a megfizethetőség alapján a Nógrád, Heves, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők voltak, ahol a lakás egy négyzetméteréért kevesebb mint egy havi nettó jövedelmet kellett adni, így egy 60 négyzetméteres lakást akár kevesebb mint ötévnyi jövedelemből is meg lehetett venni. (1. ábra)
A különbség jelentős, Budapesten több mint négy és félszer annyi jövedelmet kell félretenni a lakásvásárláshoz, mint Nógrádban, de Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron esetében is csaknem három és félszeres az eltérés.

A főváros mellett a Balaton és fejlett ipari-szolgáltató központok állnak az élen

A Takarék Index elemzői járási szinten is megvizsgálták, hogy mennyire könnyű lakáshoz jutni az ország különböző pontjain. A 2019-es adatok alapján a legnehezebb lakást vásárolni Budapesten és környékén, a Balatonnál, Győr, Kecskemét, Debrecen, valamint Sopron, Mosonmagyaróvár és Szentgotthárd környékén, ez utóbbi helyszíneken vélhetően az osztrák határ közelsége erős szerepet játszhat a lakásárak magas szintjében, sokan az Ausztriában megkeresett jövedelmükből vásárolhatnak itt otthont. Lényegesen könnyebb helyzetben vannak a lakásvásárlás előtt állók Észak-Magyarország járásaiban, ahol nagyrészt kevesebb mint egyhavi jövedelemből megvásárolható egy négyzetméternyi lakás. (2. térkép) Jellemző, hogy a nagyobb városok környéke megfizethetőségben rosszabbul teljesít, mint a kicsit távolabbi környék. Az eredmény nem meglepő, a jobb munkalehetőségekhez és szolgáltatásokhoz közelebb magasabbak a lakások árai, miközben a jövedelmek kiegyenlítettebbek, sokan éppen ezekben a nagyvárosokba járnak dolgozni a megyék más részeiről is.

Szektorálisan eltérő lehetőségek

A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy milyen lehetőségei vannak a különböző szektorokban dolgozóknak az egyes megyékben. Ha valaki például a legmagasabb átlagos nettó bérű szektorban dolgozik, a legkönnyebben Nógrád (járműgyártás), Tolna (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás), Borsod-Abaúj-Zemplén (vegyianyag, termék gyártás), Heves (számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) és Jász-Nagykun-Szolnok (bányászat) megyében juthat lakóingatlanhoz, ahol a legjobban fizető gazdasági szektor alkalmazottai nagyjából félhavi bérükből képesek megvásárolni egy lakás egy négyzetméterét, vagyis egy 60 négyzetméteres otthonra körülbelül három évi jövedelmet vagy még annál is kevesebbet kell félretenniük.

Hiába dolgozik azonban valaki szintén a legjövedelmezőbb szektorban, lényegesen többet kell ennél félreraknia Budapesten és Pest megyében (villamosenergia-, gáz- és gőzellátás), Somogy (szállítás, raktározás) megyében, vagy Hajdú-Biharban (villamosenergia-, gáz- és gőzellátás), ahol mintegy egyhavi jövedelembe kerül egy négyzetméternyi lakás, ami azt jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres otthon megszerzéséhez öt, vagy Budapest esetében több mint hatévi bért kell megtakarítani, még úgy is, ha a lakásvásárló fizetése a top kategóriába tartozik.