Négy éve nem volt ilyen a magyar építőiparban: ez nem jött jókor

Hazánkban a koronavírus március közepétől kényszerített ki jelentős korlátozásokat, így az első negyedévben az építőiparban induló vagy befejeződő munkákat még csak csekély mértékben érintette. Április és május azonban a komoly intézkedések jegyében telt. A második negyedéves számok alapján elmondható, hogy a vírus okozta nehézségek ugyan éreztették hatásukat a szektorban, drámai zuhanásról azonban nem beszélhetünk - derült ki a EBI Építésaktivitási Jelentéséből.

Az biztos, hogy 2016 utolsó negyedéve óta nem indultak ilyen kis összegben építőipari beruházások hazánkban, és 2020 elejéhez képest valóban jelentős csökkenés volt tapasztalható, 2019 utolsó és első negyedéves számaihoz képest ugyanakkor már közel sem akkora a különbség - írja közleményében az EBI. Érdemes tehát alaposabban is megnézni, hogy pontosan mely szegmensekben következett be a visszaesés, egy részüket ugyanis a járvány mellett egyéb piaci folyamatok is okozhatták.

2020 második három hónapjában összesen 418 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezések az építőiparban, az első negyedévben ez az összeg 606 milliárd forint volt, vagyis az erős évkezdést, ami a tavalyi év végéhez képest is bővülést jelentett, egy 30 százalékos visszaesés követte. Hozzá kell azonban tenni, hogy az első negyedévben indult el a M3-as metrófelújítás és a gödi Samsung beruházás soron következő üteme, ami jelentős összegével hozzájárult az első három hónap magas Aktivitás-Kezdés mutatójához. Az első félév így összességében még nem hozott nagyobb mérséklődést az építőiparban indult építések összegében, bár az igaz, hogy 2016 óta a legalacsonyabb szintet most érte el - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. 

A megkezdett kivitelezési munkák jelentős része koncentrálódott a Közép-Magyarország régióra 2020 első felében, a terület részesedése 45 százalékos volt. Ugyanakkor ez főként az első negyedév nagyobb beruházási számai miatt alakult így, a második negyedévben a korábbi évekhez hasonló részesedéssel rendelkezett a terület, és az ország többi része is a korábbi évekhez nagyon hasonló arányban adott színteret az elindított új kivitelezéseknek.

A projekt befejezések esetében 2020 második negyedéve nem hozott ugyan csökkenést az előző időszakhoz képest, közel 450 milliárd forint értékben fejeződtek be építési munkák, ami ugyanakkor jelentősen elmaradt az első negyedévben várttól, 2020 első három hónapjában még az EBI Építésaktivitási Jelentés készítői az iBuild építési projektadatbázis alapján közel 785 milliárd forint értékű munka befejezésére számítottak az április és június közötti időszakban. 

A mélyépítési projektek indulásán nem látszott a járvány

Az építőipar új kivitelezéseinek visszaesése a második negyedév során egyértelműen a magasépítési Aktivitás-Kezdés csökkenésére vezethető vissza, mélyépítésből ugyanis még némileg több is indult összegben az első negyedévhez képest, bár hozzá kell tenni, hogy a mélyépítések Aktivitás-Kezdés mutatója már az első negyedévben is meglehetősen alacsony volt a korábbi évekhez képest.

2020 első felében valamivel több, mint 300 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a mélyépítési szektorban, ami lényegesen kisebb összeget jelentett a tavalyi év mind a két félévénél, ugyanakkor az előző három év kiemelten sok beruházást hozott a szektorban, korábbra tekintve az idei év eleje sem tűnik olyan rossznak. Szintén igaz, hogy az első negyedév és második negyedév számai között nem volt jelentős különbség a mélyépítések esetén az Aktivitás-Kezdés mutatókban, vagyis nem érhető igazán tetten a járvány negatív hatása a projektindulásokban.

2020 második negyedévében elindult például az M44-es gyorsforgalmi út Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszának építése, a 8. számú főút Veszprémet délről elkerülő részének építése, de szintén kezdetét vette Pakson a veszélyeshulladéktároló építése, valamint kút, vízvezeték, szennyvízcsatorna és zárt vízelvezető csatorna beruházás is.

A magasépítéseknél drámaibb a helyzet

A magasépítések esetén az elindult építési munkák összege az első félévben nem mutatott csökkenést az előző év azonos időszakához képest, ez azonban az első negyedév jobb számainak volt köszönhető, a második negyedévben már jelentősebb visszaesés volt tapasztalható az Aktivitás-Kezdésben, 2016 utolsó negyedéve óta nem kezdődtek meg ilyen alacsony összegben építési beruházások a magasépítési szektorban. A kivitelezési fázisba lépő projektek összértéke 251 milliárd forintot tett ki, 46 százalékkal kevesebbet, mint az előző negyedévben. A magasépítéseken belül a lakás és nem lakás célú magasépítéseket egyaránt érintette a visszaesés az idei második három hónap során, előbbi esetében 65, míg utóbbinál 42 százalékos csökkenés volt mérhető az Aktivitás-Kezdésben. 

A legnagyobb kivitelezési fázisba lépő nem-lakáscélú magasépítési projektek közé tartozott 2020 második negyedévében a Jysk logisztikai és elosztóközpontjának építése Ecseren, a Caadex acélszerkezet gyártó csarnokberuházása Komlón, az EMC mérőlabor és szerverközpont projektje Budapesten, illetve a Corvin 7 irodaépület első ütemének elindulása. 

Alig indult lakásépítés a járvány hónapjaiban

Az idei év első negyedéve is már a lakásépítések drasztikus visszaesését hozta az előző évekhez képest, a lakásépítés mérséklődése ekkor a 4 negyedéves számokon még kevésbé látszott, de a második negyedévben még inkább a mélypontra zuhant az elkezdett építkezések értéke, ami már a 4 negyedéves számokon is komolyan érzékelhető volt. Az elindított beruházások számát nézve pedig, április és június közötti időszakban olyan kevés projekt kivitelezése indulhatott el, amely alacsony számra a felívelés kezdete óta nem volt példa. 

Budapest és környékének részesedése az előző negyedévben drasztikusan megnövekedett a korábbi évekhez képest a kivitelezési fázisban lépő társasházi lakásépítések összegéből, a január és március között elindított beruházások több mint 70 százaléka koncentrálódott a területre, a második negyedévre ugyanakkor jelentősen csökkent a Közép-Magyarországon elkezdődött építések aránya, és némileg az előző évek átlagos értéke alatt is maradt, derül ki a jelentésből.

A társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés csökkenésében több tényező is szerepet játszhat. A kijárási korlátozás talán az egyik legérzékenyebben érinthette a lakáspiacot az építőipar különböző ágai közül, a vásárlók számára ugyanis fontos lehet az értékesítőkkel folytatott személyes találkozás, a helyszín bejárása, a projekt élőben történő megtekintése, amit a bevezetett járványkezelési-intézkedések meghiúsítottak. Így több fejlesztő is inkább a projekt indításának elhalasztása mellett dönthetett.

De a lakásberuházások visszaesésére a januártól 27 százalékosra emelkedő áfakulcs egyébként is jelentős csapást mért, a már év elején tapasztalható mérsékeltebb kereslet a halasztás irányába fordíthatta a beruházókat, amit az első negyedév visszaeső számai is igazolnak. Harmadik elem lehet pedig, hogy főként a Budapesten beruházást tervezők kivárhatnak a rozsdaövezetekben történő fejlesztési feltételek pontosabb részleteinek ismertetésére, ami például részben magyarázhatja, hogy az első negyedévhez képest miért volt jelentősebb a fővárosban megfigyelt visszaesés az újonnan kivitelezési fázisba lépő társasházi lakásépítési projektek összege esetében.