Élesedhet az újabb szigor: csúnya bírságot kockáztatnak a kertes ház tulajdonosok

Dr. Konrád Szilárd elmondta a HelloVidéknek, hogy már a 19. század végétől rendelkezik a vízjogi törvény a vizek hasznosításáról, a vízhasználathoz kapcsolódó engedélyezésről, amelynek szabályozási és ellenőrzési keretei eddig kevésbé voltak szigorúak. A szigorítások az 1995-ben történt vízgazdálkodási törvény megújításával jöttek.

- mondta el a NAK szakértője és hozzátette: ez, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is indokolja, hogy a kutakat nyilvántartásba vegyék, így egyértelművé válnak a víztest-terhelések és a valós vízigények, és tervezhetőbbek lesznek a szükséges fejlesztések. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy miközben egy 100 méteres kút megfúrása alig pár óra alatt kivitelezhető, addig ennek kétlépcsős engedélyezési folyamata sokkal hosszabb és sokkal költségesebb folyamat.

Az engedélyezéshez szükséges feltételeknek való megfelelés aránytalan nagy költsége és időigénye miatt a múltban sokan inkább kockáztattak, főleg, hogy nem is volt ismert a köztudatban, hogy ez szinte mindig engedélyhez kötött tevékenység volt. Az illegális kutak (díjmentes) bejelentési kötelezettségének határdejének meghosszabbításával a NAK célja, hogy

a) a kis kutakat teljesen ingyenesen lehessen bejelenteni magának az állampolgárnak a jegyző felé, amelynek jelenleg egyetlen díja a szakértő, mivel illetéket nem kell fizetni, és a vízdíj sincs, hiszen 500 m3/év alkotmányos jogon jár

b) öntöző kutak esetében egy minimum követelményrendszer kialakítása a cél, annak érdekében, hogy az engedélyezéshez szükséges feltételek költségeit a lehető legkisebb összegből meg lehessen valósítani. Az EU vízgazdálkodási irányelveit a hazai szabályozásokkal is harmonizálni kell, így ezek a kutak legalizálásra szükség van, különben nem csak vízkészlet-gazdálkodási problémákkal kell megküzdeni, hanem még az uniós forrásokat is kockáztatjuk.

A teljes cikk a HelloVidék oldalán olvasható.