Fél millió magyar háztartásnak internete sincs: ezekben a régiókban a legrosszabb a helyzet

Bár úgy általában is, de napjaink járványügyi korlátozási közepette még inkább kiemelkedően fontossá vált a szélessávú internethez való hozzáférés lehetősége. Ugyanúgy Magyarországon, mint az EU más országaiban is. Az Eurostat 2019-es IKT-használatról készített felmérése szerint az Európai Unió háztartásainak - átlagban - 88 százalékának volt hozzáférése szélessávú internethez.

A tagállamok közül a legszélesebb körű hozzáférést Hollandiában mérték, míg a legkorlátozottabbat Bulgáriában. Előbbi országban a háztartások 98 százaléka volt csatlakoztatva szélessávú internethez, utóbbiban ezzel szemben csupán a háztartások 75 százaléka tudott élni ezzel a lehetőséggel.

Na, de mi a helyzet Magyarországgal?

Orbán Viktor még március 13-án jelentette be, hogy március 16-tól a magyar diákok nem mehetnek be az iskolákba, az intézményeknek az oktatást digitális alapon kell megszervezniük. Immáron 1 hónapja tehát kulcskérdéssé vált - ha lehet, az eddigieknél még inkább -, hogy a hazai háztartások egyáltalán hány százalékának van szélessávú internet hozzáférése? Az Eurtostat adataiból kiderül, hogy 2019-ben, átlagosan

Ez az EU-ban összesítésben a 16. helyet jelenti a képzeletbeli tabellán, az átlagtól 3 százalékos elmaradással. Számszerűen pedig azt - a KSH 2016-os mikrocenzusának adatait alapul véve -, hogy hazánkban megközelítőleg 

Az idő tükrében

A magyar adatokkal kapcsolatban érdemes azt is megnézni, miként változott a lakosság szélessávú internet-hozzáférése. Míg 2015-ben a hazai háztartások csupán 75 százaléka fért hozzá szélessávú internethez, addig 2019-re ez a szám 86 százalékra duzzadt.

A hazai régiók közül Budapest szerepelt a legjobban, a fővárosban ugyanis a háztartások 92 százaléka fért hozzá szélessávú internethez 2019-ben. Budapestet Közép-Magyarország követte a listán 91 százalékos hozzáféréssel, de 85 százalék fölött szerepelt még Dunántúl és Közép-Dunántúl is. A legrosszabb adatot 2019-ben Észak-Magyarországon, illetve Dél-Alföldön mérték 81-81 százalékos hozzáféréssel. 

Érdemes azt is megjegyezni, hogy míg 2015-ben összesen 8 magyarországi régióban is 80 százalék alatt maradt a háztartások hozzáférése - 4 esetben 70 százalék alatt is -, addig 2019-re az összes hazai régió 80 százalék fölött teljesített. 

De ez mit jelent nemzetközi összehasonlításban?

Mint ahogy azt említettük 2019-ben átlagosan az EU-s háztartások 89 százaléknak volt odahaza szélessávú internet-kapcsolata. Budapest és Közép-Magyarország előzte tavaly ezt a számot 92, illetve 91 százalékkal. Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld, valamint Alföld és Észak ellenben már 7-8 százalékkal elmaradt az EU-s átlagtól.

A két legrosszabbul teljesítő magyar régió (Dél-Alföld, Észak-Magyarország) egyébként az összesített EU-s, több mint 700 régiót felvonultató listán hátulról a 97-98. helyen helyezkedik el. Míg a két legjobb (Pest, Közép-Magyarország) elölről a 125. és 138. helyen szerepelt 2019-ben.