Budapesten kiugró árnövekedés és befektetői aktivitás jellemzi a piacot, különösen a XIII. kerületben és az új építésű szegmensben.
Évtizedes távlatban a magyarországi bérleti díjak emelkedése nemzetközi szinten is kiugró: több mint 60 százalékkal nőttek 2007 és 2019 között. Friss adatok szerint idén januárban a fővárosi bérleti díjak 10 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyeken pedig 11 százalékos volt az éves növekedés üteme.
Még mindig tempós emelkedést mutatnak az átlagos bérleti díjak Budapesten és a megyeszékhelyeken, ám a részletes adatok alapján már vannak fővárosi kerületek és vidéki nagyvárosok, ahol megállt a drágulás - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amelynek apropóját az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat új összeállítása adta. Az összeállítás a bérleti díjak változását vizsgálta évtizedes távlatban.
Az Eurostat szerint 2007 és 2019 harmadik negyedéve között Magyarországon több mint 60 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak. Ezzel a magyar piac dobogós lett, ennél nagyobb bérletidíj-emelkedés csak Csehországban és Litvániában volt, előbbiben közel 80, utóbbiban több mint 100 százalékkal mentek feljebb a díjak 12 év alatt. Az ingatlan.com pedig több mint 10 ezer magánszemély által tavaly és idén januárban feladott hirdetés alapján azt nézte meg, hogy hol tart most a magyar albérletpiac - írja közleményében az ingatlan.com.
Miért drágulnak?
A kiadó lakások átlagos bérleti díja Budapesten idén januárban 165 ezer forint volt, ami 10 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A megyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal 100 ezer forintra nőtt a havi díj. Balogh László, a portáls vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy az átlagos bérleti díjak alapján továbbra is tempós az albérletárak emelkedése.
- fogalmazott a szakember. Hozzátette: Az átlagos bérleti díjak emelkedésében szerepe van annak is, hogy a Budapestre és a többi nagyvárosba költöző emberek nagy része az első években a vásárlás helyett inkább lakást bérel a magas ingatlanáraknak köszönhetően. Ez pedig folyamatos utánpótlást jelent a kiadó lakások iránti keresletben.
Ahol véget ért a drágulás
Az elemzése ugyanakkor egy fontos változást is bemutat. “A korábbi években a legtöbb fővárosi kerületben és a megyeszékhelyeken egyaránt jelentősen emelkedtek a bérleti díjak. Az idén januári adatok szerint azonban több olyan kerület és város van, ahol véget ért az emelkedés" - emelte ki Balogh László.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 899 074 forintot 20 éves futamidőre már 6,42 százalékos THM-el, havi 145 468 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,93% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az elemzés szerint a főváros VI. kerületében, amely felkapott lokáció volt az albérletpiacon, idén januárban 199 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami mindössze 2 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Az V. kerületben pedig stagnáltak az árak, így most 230 ezernél jár a havi díj. A vidéki nagyvárosok közül hasonló a helyzet Debrecenben, ahol szintén mindössze 2 százalékkal 100 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Kecskeméten és Szombathelyen ugyanennyiért lehet lakást bérelni, ami viszont nem jelent változást a tavaly januári szinthez képest egyik városban sem. Pécsett sem változtak tavaly január óta az albérletárak, itt havonta átlagosan 90 ezer forintot kell fizetni.
A szakértő szerint bár a januári összesített adatok két számjegyű drágulást mutatnak, könnyen lehet, hogy az év során még több város és kerület vált stagnálásba, mert a bérleti díjak is sok helyen közelítik azt a szintet, amelynél többet a bérlők már nehezen tudnak kifizetni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Milliárdos biznisz a háttérben: a göngyölegtisztítás lehet a magyar beszállítók aduja
Pirint Tamást, a Logicon Invest ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Ez Magyarország egyik legkedvezőbb vállalati hitelterméke (x)
Már igényelhető a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram akár 30 százalék vissza nem térítendő támogatással kombinált kamatmentes kölcsöne az MFB Pont Plusz hálózatban.


