Hatalmas a magyar lakás-bumm: a megyeszékhelyek árai már a fővárosiak mellett

A fajlagos a medián lakásárak a 2017 átlagos értékeihez képest 2018 első negyedévére a Közép-Dunántúlon emelkedtek a leginkább, több mint 18 százalékkal. Ezzel a terület vezet az évekig első helyen álló, és most a második helyre szoruló Közép-Magyarország előtt, amelyet 17 százalékos növekedés jellemzett. Szintén jelentősen emelkedtek az árak a Dél-Alföldön (15 százalékkal) és az Észak-Alföldön (12,2 százalékkal), míg a többi régióban 10 százalék alatt maradt a drágulás mértéke. A legkisebb arányban, 6,3 százalékkal Észak-Magyarországon változtak a fajlagos medián árak a Takarék Lakásárindex adatai szerint.

Település szerinti bontás alapján is egyre kisebb Budapest előnye a vidékhez képest. A megyeszékhelyeknek a 2017-es év átlagos medián négyzetméteráraihoz viszonyított drágulásban 2018 első negyedében sikerült behozniuk a fővárost, a 12,2 százalékos áremelkedés megegyezett a budapestivel. A városok és községek esetében ugyanakkor csak minimálisan emelkedtek, illetve az utóbbiaknál csökkentek is a medián fajlagos árak. Ennek hátterében azonban vélhetően jelentős részben az összetételhatás áll, vagyis a vásárlók olcsóbb helyszínek és ingatlanok felé fordulása. 

A megyeszékhelyek az élen

Ha a régiós változásokat tovább bontjuk a település típusok szerint, akkor egyértelműen látszik a megyeszékhelyek jó szereplése. Olyannyira, hogy több régió megyeközpontjai le is hagyták a fővárost a fajlagos átlagárak növekedésében. A Közép-Dunántúl megyeszékhelyein például 2017 átlagos fajlagos áraihoz képest több mint 15 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, Dél-Dunántúlon 12, míg az Észak-Alföldön 11,5 százalékkal. Ez utóbbi kettőt érdekes módon Észak-Magyarország is lekörözte a jelentősnek tekinthető, 14 százalékos árindexével.

A városokat jellemzően 6-9 százalék közötti áremelkedés jellemezte. A kivételt ez alól az említett Észak-Magyarország régió mellett a Dél-Dunántúl (3,4 százalék), valamint a Közép-Magyarország régió városai jelentették, ahol nem hogy nőttek, hanem 2,9 százalékkal csökkentek az árak. Ez azonban nem ritka kivétel, a községekben is enyhébben nőttek a fajlagos átlagárak, sőt több helyen estek. Ennek hátterében azonban vélhetően az olcsóbb ingatlanok nagyobb arányú vásárlása állt, mintsem az árak tényleges csökkenése.

Bár - mint említettük - a budapesti lakásár-emelkedést beérték a vidéki nagyobb városok is, a válság utáni össz-drágulásban továbbra is messze a főváros vezet. Míg az országos Takarék Index változása nem éri el a 84 százalékot a 2014-es mélypont és 2018 első negyedéve között, addig Budapesten a fajlagos medián árak közel 118 százalékkal nőttek 2013-tól az idei év elejéig. A mértékek azonban a főváros egyes kerületeiben jelentős különbségeket mutattak. A legnagyobb drágulással jellemezhető helyszíneken 130-152 százalékkal emelkedtek a fajlagos medián árak a mélyponthoz képest, míg a gyengébben teljesítő kerületekben 75-100 százalék közötti volt a növekedés. 

E jelentős drágulás azt eredményezte, hogy a hazai és a fővárosi lakásárak is magasan meghaladták a válság előtti 2008-as szintet 2018 első negyedévében. Az országos TAKARÉK Index a 10 évvel korábbihoz képest 2018 első három hónapjában 41 százalékkal magasabban állt. Budapesten két kerületet (XX. és XXIII.) leszámítva ennél nagyobb növekedés jellemezte a fajlagos medián árakat. Leginkább a budai, illetve az észak-, és a belső-pesti kerületek árai emelkedtek. Hozzájuk csak a XIX. és a XXI. kerület tudott csatlakozni, ezekben is több mint 60 százalékkal mentek fel a medián fajlagos árak. A legnagyobb drágulás a belvárosi kerületekben következett be, ahol 95-120 százalékos volt a különbség a 2018 első negyedévi és a 10 évvel korábbi fajlagos medián árak között. A legkisebb áremelkedés pedig a IX. (3,4 százalék) és a XXIII. kerületet (3,8 százalék) jellemezte.

Vannak még jól teljesítők

Nyugat-Magyarország nagyvárosaiban folyamatosan emelkedtek a lakásárak az elmúlt években. Ennek köszönhetően alig van olyan, ahol a fajlagos medián árak 2018 első negyedévére nem érték el a válság előtti 2008-as szintet. Mindössze Dunaújváros és Nagykanizsa jelentett kivételt, ahol a tíz évvel korábbinál 16, illetve 9 százalékkal alacsonyabban álltak az árak. A legnagyobb mértékben egy évtized alatt Győrben (63 százalékkal), Sopronban (55 százalékkal), Mosonmagyaróváron (55 százalékkal) és Tatabányán (49 százalékkal) nőttek a gazdát cserélt ingatlanok medián négyzetméterárai.

A mélyponthoz képest összességében 35-80 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért a nyugat-magyarországi városokban. A települések jó része tapasztalt az országosnál nagyobb mértékű árváltozást. Az élen Tatabánya (80 százalék), Sopron (80 százalék) és Győr (77 százalék) állt, de Székesfehérvárott, Veszprémben és Szombathelyen is meghaladta a fajlagos medián árak növekedése a 70 százalékot, s még Pécsett is az országosnál valamivel magasabb volt a drágulás.

A 2017 és 2018 első negyedéves adatok alapján Nyugat-Magyarországon a legmagasabb fajlagos medián árak Győrt jellemezték, ahol körülbelül 300 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként a lakóingatlanokért. A második helyre Sopron került több mint 290 ezer forinttal, míg a harmadik Veszprém lett közel 270 ezer forinttal. A legolcsóbban Nyugat-Magyarországon Nagykanizsán és Dunaújvárosban lehetett lakást vásárolni, ahol a fajlagos medián árak 128-145 ezer forint körül alakultak.