Ezt már CSOK-ból sem lehet megvenni: luxus lett az új lakás

Az élénkülő kereslet következtében az elmúlt két évben a lakásárak jelentős emelkedésének lehettünk tanúi nem csak Budapesten, hanem a főbb vidéki nagyvárosokban is. A CSOK, az áfacsökkentés és az erős befektetői érdeklődés miatt az új lakások piacán is megmutatkozott mindez, ami újabb ingatlanfejlesztők piacra lépését hozta magával. Ennek ellenére a kereslet még mindig nagyobb mint a rendelkezésre álló kínálat, ami az új építésű lakások áraiban is jól érzékelhető.

Budapesten a magas telekárak miatt a CSOK igénybevételét tervező családok többsége nem engedheti meg magának önálló családi ház építését, ezért csak a beruházások új építésű lakásai között nézelődhetnek. A használt lakásokhoz viszonyítva azonban még ezek is drágábbak, így a kérdés az, hogy a 7,8 millió forintnyi többlet - ami 3 gyerek esetén a CSOK-igénylők rendelkezésére áll - elégséges-e a használt és az új lakások közti árkülönbség áthidalására.

A belvárosi kerületekben szinte minimális a többlakásos lakóház építésére alkalmas telek, így leginkább csak a már meglévő társasházak tetőtereinek beépítésével alakítható ki új lakás. Az I. és az V. kerületben éppen ezért különösen nehéz új lakáshoz jutni, aminek következtében az új- és használt lakások árkülönbsége az Otthontérkép szerint itt a legnagyobb, négyzetméterenként több mint 400 ezer forint. A hagyományosan drágább kerületekben ugyancsak nagy a különbség, köszönhetően az ott épülő luxuslakásoknak, amelyek árai felfelé húzzák az új építésű átlagos lakásásrakat. Ebből adódóan a II. és a XII. kerületben is több mint 300 ezer forinttal drágább egy új lakás négyzetmétere egy használténál.

A CSOK iránt érdeklődők mostanra szinte már fejből tudják az egy, kettő vagy három gyerek mellé igénybe vehető pontos támogatási összegeket. Az új lakások után járó maximális 10 millió forint elsőre sokkal vonzóbbnak tűnik, mint a használt lakásra - 3 gyerek esetén - igénybe vehető 2,2 millió. Érdemes azonban utánaszámolni, hogy egy új lakás megvásárlása mennyivel kerül többe, mint egy azonos méretű használt lakás megvétele.

Az élénkülő kereslet következtében az elmúlt két évben a lakásárak jelentős emelkedésének lehettünk tanúi nem csak Budapesten, hanem a főbb vidéki nagyvárosokban is. A CSOK, az áfacsökkentés és az erős befektetői érdeklődés miatt az új lakások piacán is megmutatkozott mindez, ami újabb ingatlanfejlesztők piacra lépését hozta magával. Ennek ellenére a kereslet még mindig nagyobb mint a rendelkezésre álló kínálat, ami az új építésű lakások áraiban is jól érzékelhető.

Budapesten a magas telekárak miatt a CSOK igénybevételét tervező családok többsége nem engedheti meg magának önálló családi ház építését, ezért csak a beruházások új építésű lakásai között nézelődhetnek. A használt lakásokhoz viszonyítva azonban még ezek is drágábbak, így a kérdés az, hogy a 7,8 millió forintnyi többlet - ami 3 gyerek esetén a CSOK-igénylők rendelkezésére áll - elégséges-e a használt és az új lakások közti árkülönbség áthidalására.

A belvárosi kerületekben szinte minimális a többlakásos lakóház építésére alkalmas telek, így leginkább csak a már meglévő társasházak tetőtereinek beépítésével alakítható ki új lakás. Az I. és az V. kerületben éppen ezért különösen nehéz új lakáshoz jutni, aminek következtében az új- és használt lakások árkülönbsége az Otthontérkép szerint itt a legnagyobb, négyzetméterenként több mint 400 ezer forint. A hagyományosan drágább kerületekben ugyancsak nagy a különbség, köszönhetően az ott épülő luxuslakásoknak, amelyek árai felfelé húzzák az új építésű átlagos lakásásrakat. Ebből adódóan a II. és a XII. kerületben is több mint 300 ezer forinttal drágább egy új lakás négyzetmétere egy használténál.

A legkisebb különbségek a kevésbé népszerű kerületekben vannak, ahol kevesebb számú és kisebb méretű projekt épül. Ilyen a XXIII. vagy a X. kerület, ahol 110 ezer forint és 140 ezer forint az új- és a használt lakások négyzetméterei közti árkülönbség. Ugyancsak kicsi az árkülönbség azokban a kerületekben, ahol az új építések nagyobbik részét a családi vagy ikerházak teszik ki, mint a XVI., XVII. és XVIII. kerületek, amelyek mindegyikében 120 - 150 ezer forint között van az átlagos eltérés.

Egy öttagú családnál a CSOK igénybevételéhez szükséges minimális alapterület 60 négyzetméter, a harmonikus élethez azonban véleményünk szerint legalább 80 négyzetméterre van szükség. Egy ekkora lakásnál megnézve, a drágább budapesti kerületekben 25 - 38 millió forinttal kell többet fizetnie annak, aki használt helyett új lakásba költözne. A közepes árszintű kerületekben, mint a VIII., IX., XIV. 14 - 19 millió forinttal kerül többe az említett méretű új lakás. Az új építés szempontjából legkevésbé vonzó XXIII. és X. kerületekben is 9 - 11 millió forint az az összeg, amit egy közepes méretű új lakásért többletként ki kell fizetni.

Az új építésű lakásoknak természetesen számos előnyük van a használtakhoz képest, az árcédula azonban sok esetben nyomós érvként szólhat a használt lakás mellett. A fenti árkülönbségek arról árulkodnak, hogy egy használt lakás megvásárlása és annak teljeskörű felújítása olcsóbb lehet, mint egy beruházó által meghatározott kínálati ár kifizetése. A felújítással járó kellemetlenségek miatt ugyanakkor az is érthető, ha valaki inkább kulcsrakész állapotú lakást vásárol. Ma már a legtöbb projektnél a beruházók is igyekeznek a vevők igényeire szabni a kiválasztott lakást.