A vevők harmada befektetési céllal vásárol lakást a fővárosban

A szezonalitásnak megfelelően indult eddig az év a lakáspiacon, az idei januárt közel 20 százalékkal meghaladó februári hónapot, 10 776 adásvételt mért a Duna House. Ha jelentősebb esemény nem lép közbe, akkor az idei forgalom akár a 140 ezret is elérheti. A Keresleti Index maradt a januári magas értéken, 101 százalékponton. A 2010. év januári bázishónap fölötti érték továbbra is bíztató előjel a következő hónapok forgalmára vonatkozóan.

Februárban az ország keleti felén a panel, a nyugatin pedig a tégla lakások négyzetméterára volt magasabb.

Ugyanitt a téglaépítésű lakásokért Pesten 233 ezer forintot fizettek négyzetméterenként, ugyanezt Budán és a Belvárosban már 350 ezer forint felett vásárolták.

A vásárolni szándékozók érdeklődése minden kerületre vonatkozóan nőtt az előző hónaphoz képest, amely e kimutatás tekintetében első ízben fordult elő. Ez annyit jelent, hogy a leendő vevők több városrészben is lehetségesnek tartják a vásárlást. A favorit a XIII. kerület, ezt minden ötödik vásárolni szándékozó megjelölte. Népszerű kerületnek számít még a VI., a VII., a XI., és a XIV.

Februárban már a vidéki családi házak esetében is 9 százalékra esett az átlagos vevői alku mértéke, amely korábban akár 5-6 százalékkal is magasabb volt. Ugyanerre az ingatlantípusra Pest megyében 8 százalék, a fővárosban 7 százalék volt az átlagos alku mértéke. A panelekre Budapesten 3 százalék, vidéken 5 százalék volt az alku mértéke, a tégla lakásokra pedig 1-1 százalékkal magasabb.

Budapesten minden harmadik vevő befektetési céllal vásárolt. Átlagosan 14,3 millió forintot költöttek 53 négyzetméteres ingatlanokra. A másik jelentős csoport, a vásárlók 31 százaléka, elsőlakás vásárló volt, akik 13,6 milliós, 46 négyzetméteres lakásokat vettek. Kisebb, illetve a nagyobb lakásba költözők egyformán 13-13 százalékot tettek ki az összes fővárosi vevő között.

Vidéken a vevők 32 százaléka elsőlakás vásárló volt. Itt 9,4 milliós átlagon 61 négyzetméteres lakásokat vettek. Közel minden negyedik vevő volt befektető, akik 9 millió alatt vásároltak 63 négyzetméter körüli ingatlanokat. Sokan vásároltak azért, mert "kinőtték" a korábbi lakást, arányuk 22 százalék volt, és átlag 93 négyzetméteres ingatlant vettek. A kisebbe költözők 14 százalékot tettek ki a vidéki piacból, ők 60 négyzetméteres lakást vettek, átlag 8,6 millió forintért.

Budapesten tíz eladóból négy úgy nyilatkozott, hogy az eladás oka nagyobb lakásba költözés. Ők átlag 13 millióért váltak meg 48 négyzetméteres ingatlanjaiktól. Örökölt ingatlant az eladók 37 százaléka adott el, általában 12 millió felett. Minden harmadik eladó a 30-as éveiben járt, viszont magas, 26 százalék volt a hatvan fölötti eladók aránya is. Vidéken 30-30 százalékot tett ki a nagyobb és a kisebb lakásba vágyók aránya az eladói oldalon. Örökölt ingatlant minden negyedik eladó értékesített, ezzel átlag 9,6 milliós bevételre szert téve. Szinte azonos volt a korosztályi eloszlás is, harmaduk harmincas, negyedük pedig 60 fölötti volt.

Vidéken a megvalósult tranzakciók 52 százaléka esett az 5-10 millió forint közötti sávba, 16-16 százalék pedig a kisebb 0-5, illetve a nagyobb 10-15 millió közöttibe. Több mint minden harmadik megvásárolt lakás négyzetméterára 100-150 ezer forint, minden negyedik pedig 150-200 közötti. Pest megyében már kevesebb, 29 százalék volt az 5-10 millió forintos áron megvásárolt lakások aránya. A Duna House szerint Budán teljesen átrendeződtek a tranzakciókban szereplő ingatlanok paraméterei egy év alatt. Tavaly februárban a megvett lakások fele 5-15 millió közé esett, idén azonban minden második már 10-20 millió közötti volt. A 30-35 milliós sáv is jelentősen ugrott a két időszak összehasonlításában 2 százalékról 10 százalékra. Természetesen ugyanezt az eltolódást látni a négyzetméterár sávokban is, hiszen mindezek hátterében az utóbbi év jelentős drágulása áll. Pesten ugyanez a jelenség figyelhető meg, de kevésbé markánsan.