Így újíthatod fel ingyen a házad, lakásod: igen, hitelből!

Hosszú távon nagyon sokat spórolhatunk azzal, ha nő az ingatlanunk energiahatékonysága, azaz csökken a fogyasztásunk. Az Energiaklub felmérései szerint egy átlagos magyar háztartás 600 ezer forintot költ el évente fűtésre és melegvízre. Azonban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével annyi energiát spórolhatnánk meg, ami elég lenne egész Magyarország energiaellátására másfél hónapig. Azon épületek, ahol nem történt efféle korszerűsítés, négyszer több pénzt emésztenek fel évente mint az új építésűek, vagy a már szakszerű energetikai beruházással korszerűsítettek. Komplex felújítással egy átlagos magyar háztartás fűtésszámlája akár 60 százalékkal, egy társasházi lakásé pedig 30 százalékkal csökkenthető.

Az energiatakarékosság érdekében végzett felújítás és korszerűsítés sokféle lehet. Jelenthet hőszigetelést, felújíthatjuk vagy kicserélhetjük nyílászáróinkat, de ide tartozhat már egy árnyékoló beszerzése is, hiszen így egyszerűen védekezhetünk a nap melegítő ereje ellen. További fejlesztések lehetnek például a hővisszanyerős szellőzési rendszerbe (ennek az a lényege, hogy ez a berendezés az épület belső levegőjének hőtartalmát hasznosítja újra) történő beruházás, a fűtési rendszer és meleg víz ellátás korszerűsítése, továbbá a megújuló energiafelhasználás növelése, például napkollektorok beszerelésével, vagy a biomassza hasznosításával.

A korszerűsítési beruházás akkor is megérheti, ha hitelből végezzük el. Ha meggondoltan választunk hitelt, találhatunk olyan konstrukciót, ami mellett nagyobb lesz a megtakarításunk, mint törlesztőrészletünk összege, azaz még kereshetünk is a beruházásnak köszönhetően. Hitelfelvétel esetén fontos különbséget tenni a felújítás és a korszerűsítés között. Míg lakáskorszerűsítésre jár államilag támogatott hitel, addig felújításra csak piaci kamatozású hitelt lehet igényelni. Ez azt jelenti, hogy míg a környezettudatosság, a fogyasztás csökkentése vagy egyáltalán a lakás komfortfokozatának (például csatornázás) érdekében végzett munkálatokat támogatja az állam, addig a pusztán esztétikai, helyreállítási (tatarozási) jellegűeket nem. Mindkettőnek fedezete lehet az adott ingatlan, így mindkét esetben jelzáloghitelről van szó. Jelenleg e két forma kamatozása közel azonos mértékű. Az államilag támogatottnál szigorúbb feltételeknek - például csak egy ingatlannal lehet rendelkezni, és a kamattámogatott időszak lejártáig ott kell élni az adott ingatlanban, a költségvetés 70%-áról számlákat kell benyújtani - kell megfelelni, a piacinál persze nincsenek ilyen korlátok.

Ha ki akarjuk számítani, mennyi idő alatt térül meg befektetésünk, először is meg kell figyelnünk, mennyi az energiafogyasztásunk. Mennyit költünk nyáron hűtésre, télen fűtésre, meleg vízre. Energetikai számításokkal ezek után megjósolhatjuk, mennyi lesz a fogyasztásunk a korszerűsítés után. Ekkor a tervezett befektetett összeget el kell osztanunk az éves megtakarításunk összegével, így megkaphatjuk a megtérülési időt. Tehát például az előbb taglalt ökölszabály szerint, ha 1 millió forintot költöttünk a felújításra, és éves szinten 200 ezer forintot spórolunk, akkor 5 év alatt térül majd meg a befektetés. Minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges a beruházás. Érdemes energetikai szakértő segítségét kérni, aki elkészíti az energetikai tanúsítványunkat és megnézi, milyen munkálatokra van szükség az adott ingatlan esetében. A tanúsítvány tartalmazza a lakásunk vagy házunk energiahatékonysági adatait és a szakértő által ajánlott szükséges korszerűsítés főbb számait, ez segítségünkre lehet a további tervezésben.

Nézzünk néhány példát!

Az Energiaklub honlapján részletes leírás és számítás olvasható arról, mennyibe kerülhet a felújítás, és a jelenlegi energiaárakkal kalkulálva mennyit spórolhatunk a korszerűsítés után. Például kiszámolták egy '60-as években épült, 90 négyzetméteres családi téglaház felújítási költségeit. Eszerint, ha csak nyílászáró cserét végzünk, az 580 ezer forintba kerül, és 24 év kell ahhoz, hogy a beruházásunk megtérüljön. A vele elért éves megtakarítás pedig körülbelül 25 ezer forint.

Ugyanezen az ingatlanon a külső hőszigetelés kicsit több mint 1 millió forint lenne, és 7 év alatt térülne meg a beruházás. Az éves megtakarításunk pedig 170 ezer forint lehetne. Egy külső hőszigetelés és ablakcsere együttesen előreláthatólag 1,7 millió forintba kerülne, és 7 év alatt lennénk pénzünknél. Az éves megtakarítás becsült értéke pedig 270 ezer forintra rúgna.
Ha ezen számítás kapcsán megvizsgáljuk a bankokban a lakásfelújításra igényelhető hitelkonstrukcióit, láthatjuk, hogy ha 1,7 milliót veszünk fel, és 7 év alatt törlesztjük hitelünket, akkor körülbelül 25 forintot kell fizetnünk havonta, ami évi 300 ezer forintot jelent. A 7 év elteltével már hasznot is hoz a befektetésünk, hiszen ekkor már letelt a megtérülési idő, és visszafizettük a hitelt is.

Társasházak vagy paneltömbök esetében a külső szigetelés "egészben" végezhető el, nem lakásonként. Így más feltételeknek kell teljesülnie (például a közös szándék, anyagi forrás, vagy épp adott esetben a műemlékvédelmi elvárások miatt) efféle munkálatok megkezdéséhez. Nézzünk ide is egy példát! A modellszámításban egy tízemeletes tömbben elhelyezkedő, távfűtéses panellakás szerepel. Az ablakcsere egy lakásra számított költsége itt 440 ezer forint, és 21 ezer forinttal több marad a beruházás miatt a zsebünkben. A megtérülési idő itt a leghosszabb, 21 év. A külső hőszigetelés egy lakásra nézve csak kicsit drágább ennél, 490 ezer forint és a korszerűsítés megtérülési ideje 8 év. A hőszigetelés és ablakcsere költsége együttesen lakásonként 930 ezer forint, ami körülbelül 87 ezer forintos spórolást jelent évente. A beruházás megtérüléséhez 11 évre van szükség. Komplex felújítás, azaz a fűtésszabályozás kiépítése és a meleg víz előállító rendszer napkollektoros kiegészítése esetén lakásonként 1,6 millió forint a beruházási költség, az éves megtakarítás vele 114 ezer forint. Ez a projekt 11 év alatt térülne meg.