Itt fizetik a legtöbb adót lakásuk után a magyarok

Csak néhány fővárosi kerület, illetve megyeszékhely használja ki a jogszabály adta lehetőséget, hogy magánszemélyek tulajdonában lévő lakáscélú ingatlanok után helyi adót, azaz építményadót, telekadót vagy kommunális adót szedjen bevételei növelése érdekében - derül ki az OTP Ingatlanpont felméréséből, amely a megyeszékhelyeket, illetve a budapesti kerületeket vette górcső alá. Azokon a településeken, ahol a lakáscélú ingatlanok esetében is alkalmazzák ezeket az adónemeket, jellemzően mentességet, kedvezményt kaphatnak a magánszemélyek meghatározott esetekben.

Építményadót a fővárosi kerületek közül az összes önkormányzat, illetve a megyeszékhelyek közül 16 város vet ki az ingatlanok után, azonban a legtöbb helyen ez csak az üzleti célú építményekre vonatkozik, míg a magánszemélyek lakáscélú ingatlanjai adómentességet élveznek - derül ki az összeállításból, amely a pénzintézet saját gyűjtésén, illetve a jegyzők adatszolgáltatásai alapján a Magyar Államkincstár által összeállított adatbázison alapul. "Az adómentességnek számos esetben az is feltétele, hogy a tulajdonos életvitelszerűen otthonaként használja az adott ingatlant. Szintén gyakori előírás az is, hogy az adott lakás ne legyen egy vállalkozás székhelyeként vagy telephelyeként bejegyezve, különben a tulajdonosnak építményadót kell fizetnie"- mondja Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője.

Budapesten egyedül a X. kerületben vetnek ki magánszemélyek tulajdonában lévő lakáscélú ingatlanok után építményadót, azonban Kőbányán is csak a 100 négyzetméter feletti lakások után szedik be az adót, amelynek éves mértéke 1169 forint négyzetméterenként. Emellett kedvezményeket kaphatnak a családok a velük élő gyermekeik után, illetve teljes mentességet bizonyos jövedelemszint alatt.

A megyeszékhelyek a fővárosi kerületekhez képest már nagyobb arányban vetik ki az építményadót a lakáscélú ingatlanok után, miután négy városban (Egerben, Pécsett, Szekszárdon és Szolnokon) is adót kell fizetniük a magánszemélyeknek. Szolnokon csak a 150 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások, házak után vetik ki az adót, Egerben a lakások méretétől függetlenül, míg Pécsett és Szekszárdon sávosan határozzák meg az adó mértékét. Az átlagos méretű - a KSH adatai szerint 78 négyzetméteres - lakóingatlanok tekintetében az építményadó mértéke Pécsett a legmagasabb, 200 forint négyzetméterenként, így évente 15 600 forintot kell kifizetni a baranyai megyeszékhelyen egy ekkora ingatlan után. Ez duplája annak, mint amennyit egy hasonló ingatlan után Szekszárdon kell fizetni.

Kedvezmények azonban sok helyen vannak: Egerben azok a lakástulajdonosok, akik állandó lakosként bejelentve, életvitelszerűen élnek az ingatlanban 50 százalékos adókedvezményt kapnak. A csökkentett adóból további 50 százalékos kedvezményt kaphatnak a három vagy annál több gyermeket nevelő nagycsaládosok és az öregségi nyugdíjra jogosultak. Pécsett és Szekszárdon az egyedül élő nyugdíjasoknak adnak ötven százalékos kedvezményt, a baranyai megyeszékhelyen ehhez az is szükséges, hogy havi jövedelmük ne haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát (jelenleg 88 500 forint) és a lakás mérete a 80 négyzetmétert. Pécsett a legalább három gyermeket nevelő családok esetében szintén elengedik az adó felét.

Az építményadón kívül még a kommunális adó kivetésével növelhetik bevételeiket az önkormányzatok a magánszemélyek tulajdonában lévő lakások után. Jellemzően az infrastruktúra fejlesztésével, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos feladataik finanszírozásához szednek kommunális adót, amelynek alanya az a magánszemély, aki az adott önkormányzat illetékességi területén építmény, valamint telek tulajdonjogával, továbbá nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az építményadóval szemben ezt az adófajtát már jóval több fővárosi önkormányzat, összesen öt kerület (II., III., IV., XII. és XXII.) alkalmazza. A KSH szerinti átlagméretű lakás esetében a III. kerületben a legmagasabb, 25 628 forint az adó mértéke, miután Óbudán az ingatlan alapterületétől függetlenül, egységesen vetik ki az adót. A III. kerületben azonban csak azoknak a tulajdonosoknak kell megfizetni az adót, akik nincsenek bejelentve a kerületben vagy bérbe adják lakásukat. Ekkora lakás esetében Újpesten a második legmagasabb, 18 420 forint az adó mértéke, de a IV. kerületben Óbudához hasonlóan nem differenciálják a lakásokat méretük alapján. Emellett Újpesten sem kell adót fizetnie annak, aki az adott kerületben van bejelentve, illetve nem adja bérbe lakását.

A többi kerületben nem kapnak mentességet az adott lakásba bejelentett magánszemélyek, és sávos az adó mértéke. Közülük az átlagméretű lakás tekintetében a XII. kerületben a legmagasabb, 13 900 forint a kommunális adó mértéke évente, míg a II. kerületben a legkevesebb (9000 forint). A XII. kerületben a 40 négyzetméternél kisebb lakások után nem kell adót fizetni, illetve a gyermekek száma után is kedvezményt kapnak a családok: egy gyermek után 20, két gyermeknél 40, három vagy annál több gyermek esetén gyermekenként további 12 négyzetméter vonható le a lakás alapterületéből az adóalap meghatározásakor. A XXII. kerületben egy átlagméretű lakás után 13 245 forintot kell fizetni évente. Az adóból az egyedül élő nyugdíjasok 50 százalékos kedvezményt kaphatnak, amihez kérelmet kell benyújtaniuk. A II. kerületben a 70 évnél idősebbek számára hatezer forintos adókedvezményt adnak.

A megyeszékhelyek közül csak három városban (Kaposváron, Tatabányán és Veszprémben) vetik ki a kommunális adót. Kaposváron ennek éves összege egységesen 5950 forint, míg a másik két városban az alapterülettől függően három sávot alkalmaznak. Egy átlagméretű lakás után Tatabányán hétezer, Veszprémben pedig nyolcezer forintot kell befizetni. Tatabányán a 30 négyzetméter alatti lakásokra nem vetik ki az adót, illetve az egyedül élő 65 év felettiek is mentesülnek a fizetés alól. Veszprémben a 30 négyzetméternél kisebb lakásban élő nyugdíjasok, illetve a lakás méretétől függetlenül a 70 év felettiek, valamint a legalább három gyermeket nevelő családok kapnak adómentességet.

Az önkormányzatok a telkekre is kivethetnek adót. Ezzel a joggal a fővárosi kerületek közül 20 önkormányzat, míg a megyeszékhelyek közül nyolc város él. A legtöbb esetben azonban azon telek után, amelyen lakáscélú építmény áll, a magánszemélyek vagy jelentős adókedvezményre jogosultak, vagy teljesen mentesülnek az adó alól. Emellett gyakorinak mondható az a szabályozás is, miszerint nem kell adót fizetni azon telek után sem, amelyet egy meghatározott időn belül (2-5 év) lakóépülettel beépítenek.