Kitelepítik a miskolci fészekrakókat: százak költözhetnek, de hova?

Végéhez közeledik a fészekrakók elleni küzdelem Miskolcon és vonzáskörzetében. A Miskolc.hu tudósítása szerint ugyanis a városvezetés tegnap írta alá az OTP-vel azt a szerződést, amely arról szól, hogy az önkormányzat megvásárolja a pénzintézet, közel 200 fészekrakós családdal szembeni követelését. Az önkormányzat alapos felmérések, környezettanulmányok alapján választották ki a szóban forgó, csaknem kétszáz, problémás lakást. A pénzintézet és a politikai vezetés megállapodása értelmében a város az ingatlanok nyilvántartási értékének 35 százalékán vásárolja meg a követeléseket. Hamarosan tehát megkezdődhetnek a kilakoltatások is.

A követelések csökkentett áron történő kiszervezése egyébként nem is ritka Magyarországon. Gondoljunk csak a Nemzeti Eszközkezelő programjára, amelyben a vonatkozó jogszabály alapján a budapesti és a megyei jogú városokban lévő ingatlanok vételára maximum a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték 55 százaléka, más városokban 50 százaléka, községekben pedig 35 százaléka lehet. A pénzintézetek és a politikai vezetés ez irányú megállapodása érthető: ez egyrészről jó a bankoknak, hiszen tisztítja a portfóliójukat, másrészről jó a politikai vezetésnek is, hiszen ár alatt juthatnak hozzá ingatlanokhoz, ezekkel növelve szociális bérlakásaik állományát.

A miskolci követelések felvásárlásának is gyakorlatilag ez a lényege: már ősszel a város tulajdonába kerülhetnek a megállapodásban szereplő fészekrakós lakások - főleg az Avason, de Diósgyőrben is. Így önkormányzat vevőként is belép majd a végrehajtásba, mely nagymértékben felgyorsíthatja az eljárásokat. A kilakoltatások előtt álló egyik akadály tehát elhárult. Mindazonáltal így sem lesz könnyű dolga a városvezetésnek, mire eléri a régóta áhított célt, hogy visszaadja az érintett miskolciaknak a korábbi nyugodt, biztonságos lakókörnyezetet. Az OTP-s követelések megvásárlásával ugyanis csak az egyik probléma hárult el. Sajtóhírek szerint ugyanis a lakóknak van még közel 300 millió forintnyi közműtartozása is.

Mint ismert a kormányzati Fészekrakó-program segítségével kedvezményes svájcifrank-alapú devizahitelhez juthattak azok a fiatalok, akik lakást szerettek volna vásárolni. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonban jogászok, ingatlanosok, banki ügyintézők közösen kijátszották a törvényt. 2008-tól kezdődően - részben a megye egyik legösszetettebb csalássorozatának eredményeként - tömegesen költöztek Miskolc avasi lakótelepére olyan családok, amelyek segítőikkel a rendszert kijátszva, hamis papírokkal jutottak a támogatásokhoz. A tömeges beköltözés a közbiztonság romlását jelentette, a környékbeli lakások értéke meredek zuhanásnak indult.

Az érintettek, egy ügyvédnő és két társa, valamint egy pénzintézeti dolgozó közreműködésével a miskolci Avasi-lakónegyed 142 lakását értékesítették egymás között, meghamisítva az eladási árat, illetve hamis igazolásokkal államilag támogatott hitelhez és gyermekek után járó szociálpolitikai támogatáshoz jutva. Egy miskolci ügyvédnő készítette az adásvételi szerződéseket, két ugyancsak miskolci lakos pedig a lakáseladók és vevők felhajtásában vett részt.

Az adásvételi szerződésekben a valósnál jóval magasabb árat tüntettek fel, ami a vevők úgynevezett önerejét biztosította az általában 4-8 millió forint közötti hitelfelvételhez, így gyakorlatilag a vásárlók egyetlen fillér nélkül jutottak lakáshoz. Az ingatlanok valós vételára és a szerződésben rögzített ár közötti különbözet további részén pedig az ügyvédnő és két társa osztozott. Esetenként ez akár 4-5 millió forintot is jelentett. A kapott összegből a felhajtók alkalmanként 30 ezer forintot fizettek a soron kívüli hitelelbírálásért az egyik pénzintézet csoportvezetőjének. Emellett a két közreműködő hamis munkáltatói igazolásokat is beszerzett a kölcsönkérelmekhez.

A csalással felvett hitelek összege meghaladta a 810 millió forintot, továbbá az érintett vevők jogtalanul jutottak több mint 168 millió forint szociálpolitikai támogatáshoz is. A hitelfelvevők valós munkahely nélkül persze törleszteni nem tudtak, így valamennyi kölcsön "bedőlt". A 330 gyanúsított a bűncselekmény során mintegy egymilliárdos kárt okozott.