Brutális számok: éhezik, fázik, tartozik a magyar

Rendkívül borús képet fest a hazai családok jövedelmi viszonyairól a KSH frissen publikált összeállítása. A jelentés a jövedelmi adatok bemutatásán túl egy olyan, 2012-es kutatás eredményét is ismerteti, amely az emberek vélekedését vizsgálta az alapvetőnek tekintett szükségletek kielégítéséről.

A lakhatás nehézségeivel kapcsolatban a háztartások arra adtak választ, hogy megengedhetik-e maguknak, hogy lakásukat a téli hidegben megfelelően fűtsék, illetve, hogy otthonuk fenntartása (lakbér, közös költség, közüzemi díjak) mennyire megterhelő anyagilag. A lakásfenntartás költségeit a háztartások több mint 90 százaléka érezte megterhelőnek, ezen belül nagyon megterhelőnek közel 40, időnként megterhelőnek pedig bő 53 százaléka.

Fáznak és megcsúsznak a rezsivel, törlesztővel

Az összes háztartás csaknem egyhatoda (598 ezer) nem tudta megfelelően fűteni lakását - ez a probléma több mint 1,4 millió embert érintett. Az elégtelenül fűtött otthon oka leginkább az alacsony jövedelem: a alsó jövedelmi kategóriában élők harmada (mintegy 325 ezer személy) nélkülözte a fűtést, míg a leggazdagabbak közül csak 3,7 százalék (36 ezer fő). Főként a vidéki városok háztartásai érintettek (21,3 százalékos aránnyal), és kevésbé vannak jelen a községek háztartásai (13,9 százalék).

Ez valószínűleg azért van így, mert a községben élőknek a családi házas környezetben sokkal nagyobb mozgásterük van a fűtési módok kiválasztásában (például a gázfűtésről könnyebb áttérniük az olcsóbb fafűtésre), mint a városlakóknak. A gyermekes háztartások közül a három és annál több gyermeket nevelők között minden ötödik háztartásban gondot jelent a fűtési költségek előteremtése, ezekben a háztartásokban 208 ezren élnek. (Ez nem csoda, hiszen e családok átlagos jövedelmi helyzete bőven átlagon aluli.) Kiemelten veszélyeztetettnek tekinthetők az egyedül élők is, mivel a lakás fenntartása relatíve náluk jelenti a legnagyobb megterhelést: közülük majd minden negyedik, azaz 213 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy nem tudja lakását megfelelően fűteni.

Ami a rezsit illeti, a háztartások több mint tizede legalább egyszer megcsúszott a közös költség befizetésével. Főként az alacsony jövedelműek és az aktív korú népesség fizetett késedelmesen, míg a 65 év felettiek körében a késők aránya csupán 3,4 százalék. Valamilyen közüzemidíj-tartozása 759 ezer háztartásnak volt az elmúlt 12 hónapban, a késedelmesen fizetők háromnegyede többször is pénzzavarba került.

A Magyar Energia Hivatal január végi adatai szerint a magyarországi fogyasztók energetikai közműhátraléka, amely alapján kikapcsolásuk kezdeményezhető, körülbelül 70,9 milliárd forint. 1,4 millió háztartás csúszott meg a villany-, 855 ezer a gáz, 180 ezer pedig a távhőszámla kiegyenlítésével. Az áramdíjjal tartozók fele, a földgázszámlával adósak 45 százaléka került az 1-30 napos hátralékosok táborába, míg a távhőszolgáltatónak tartozóknál az arány az egyharmad körül van.

Lakáshitelt több mint 665 ezer háztartás törlesztett, közel negyedük az utóbbi 12 hónapban legalább egyszer nem tudta fizetni a részletet, a három- és többgyermekesek között ez az arány meghaladta a 35 százalékot, ami több mint 19
ezer családot jelent.

Alig jut hús az asztalra

Az alacsony jövedelem, az élelmiszerek drágulása, illetve az a gyakorlat, hogy a hasunkon lehet a leginkább spórolni, rányomja a bélyegét az élelmezésre fordított kiadásokra is. 2012-ben Magyarországon a lakosság közel harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst (vegetáriánusok ezzel egyenértékű ételt) fogyasszon. A legszegényebbeknél 71,6 százalék (704 ezer fő), az aktív háztartásokban élőknél 27 százalék (1924 ezer fő) ez az arány. A gyermek nélküliek és az egy-, valamint a kétgyermekesek esetében közel azonos arányú (30 százalék körüli), csak a 3 és annál több gyermekesek nélkülözése emelkedik ki. A nagycsaládosok közül minden második személynek (484 ezer fő) pénzhiány miatt nincs lehetősége rendszeresen húst enni.

Se nyaralás, se spórolás

A fenti helyzet láttán valóban luxusnak tűnik a nyaralás és a megtakarítás is. 2012 márciusában a megkérdezett háztartásokban élők több mint kétharmada (6579 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt nem tud elmenni nyaralni évente egyszer, legalább egy hétre. A probléma nem csak a legalacsonyabb jövedelműeket és az inaktívakat érinti: a nyaralás költségeit az aktív háztartásokban élők közel kétharmada (4,4 millió fő) sem tudta jövedelméből kigazdálkodni.

A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást - a KSH ezt 60 ezer forintban határozta meg - háromnegyedük (2,8 millió háztartás) nem tud saját erőből megfizetni. Nem képes erre a legszegényebbek 97,2 százaléka, de még a felső jövedelmi tizedbe tartozók 43,9 százaléka sem. Az iskolai végzettség szorosan kapcsolódik a jövedelmi helyzethez, jelentősen befolyásolja a megtakarításra való hajlandóságot, illetve az arra való képességet. Míg az általános iskola 8 évfolyamát végzettek 87 százaléka, addig az egyetemi, doktori fokozattal is rendelkező diplomás referenciaszemélyek háztartásaiban 44,8 százalékos a váratlan kiadást kifizetni képtelenek aránya.

Nem is várunk javulást

Az anyagi helyzet jövőbeni változásainak tekintetében meglehetősen pesszimista a lakosság. Nagy többségük (58,6 százalékuk) úgy gondolja, hogy maga és családja pénzügyi helyzete romlani fog a kérdezést követő 12 hónapban, harmaduk szerint nem fog változni az eddigiekhez képest, és csak 7,5 százalékuk reménykedik helyzete jobbra fordulásában. A legszegényebb háztartások még ennél is borúsabban látják a jövőt, közel háromnegyedük (157 ezer család) számít további romlásra.

A fiatalok háztartásai - melyek csak 29 évesekből, vagy fiatalabbakból állnak - alkotják ma Magyarországon az egyetlen társadalmi csoportot, melynek szűk többsége nem várt lényeges változást, és amelynek tagjai a többiekhez képest nagyobb arányban (12,8 százalék) bíztak a pozitív fordulatban.