Pénzcentrum • 2013. február 25. 12:01
Akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el - olvasható a szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusában. Ennél azonban jóval cizelláltabb a kép. A valóságban több szintű, több tárcát és az önkormányzatokat is érintő, összetett jogi szabályozás van hatályban jelenleg Magyarországon.
Pénteken megjelent, "50 ezres bírságot kaphat a legtöbb magyar háztulajdonos" c. cikkünk kapcsán érdekes levél érkezett a Pénzcentrum.hu szerkesztőségébe. Cikkünk szerint az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el. Olvasónk véleménye szerint ugyanakkor igen meglepő, hogy míg az úttesten lehet sózni, addig az annál sokkal kisebb felületű járdán már nem. E paradoxon miatt olvasónk megkereste az illetékes államtitkárságot. A következőkben a Környezet és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárság, az utak, járdák téli csúszásmentesítése kapcsán küldött tájékoztatását közöljük. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a tájékoztatás nem minősül jogi iránymutatásnak, a benne foglaltakra jogot, kötelezettséget alapítani nem lehet.
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 5. § (2) bekezdése értelmében belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - síkosság-mentesítésére olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. A Kormányrendelet hatálya kizárólag a fákra és cserjékre terjed ki, az 5. § (2) bekezdést pedig további szűkítésként csak belterületi közterületekre kell alkalmazni. A jogszabályhely tárgyi hatálya tehát nem terjed ki a külterületre, a közúti forgalom számára igénybe vett belterületre, a magánterületre, valamint olyan területekre sem, ahol, vagy amelynek közvetlen környezetében fás szárú növény nem található.
A szabályozás általános célja, hogy hozzájáruljon a települési környezet minőségét meghatározó fák és cserjék megóvásához, és ennek érdekében megakadályozza a városi fákat, cserjéket is veszélyeztető szórósó feldúsulását a talajban. A só (nátrium-klorid) ugyanis károsítja a talaj szerkezetét, a talajvíz minőségét, és a kloridion a gyökéren keresztül felszívódva lassítja a fák, cserjék növekedését, az érzékenyebb fajok egyedeit el is pusztíthatja. A nagy mennyiségben kiszórt, helyenként felhalmozódó só megváltoztatja a talaj kémhatását, elpusztíthatja a talajlakó szervezeteket.
A Kormányrendelet a szórósó használatát nem tiltja, azonban belterületi közterületen (közpark, járda, játszótér stb.) a környezetbarát megoldások (pl. homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék, murva, zeolit stb.) alkalmazását helyezi előtérbe. A jogalkalmazók feladata annak felmérése, hogy mely zöldfelületek esetében indokolt a fás szárú növényekre káros anyagok helyettesítése és alternatív anyagok használata - természetesen annak függvényében, hogy az adott területen mekkora a csúszásveszély, milyenek a környezeti adottságok (pl. lejtés mértéke, útburkolat, vízelvezetés, zöldfelület talajviszonyai). Csúszásmentesítés nem kizárólag vegyszerekkel oldható meg, azonban szélsőséges időjárás esetén elkerülhetetlenné válhat azok használata.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Bár a Kormányrendelet hatálya nem terjed ki az úttestre, a helyi közutak vonatkozásában a fentiekhez hasonló a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet melléklete 3.3.2. pontjának előírása is, mely szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosság-mentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére. A kloridhatást minimálisra kell csökkenteni: törekedni kell, hogy az egyszeri klorid kijuttatás a 20 g/m2-t ne haladja meg. Az országos közutak esetében pedig az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet mellékletének 4.15-4.22. pontja rendelkezik a síkosság elleni védekezésről.
A közutak vonatkozásában megemlítendő még, hogy a közútkezelők a Magyar Útügyi Társaság által kiadott ÚT-2-2401:2010. számú útügyi műszaki előírást (szakmai szabványosítási kiadvány) is szerződésben előírva kötelező jelleggel alkalmazzák, mely a szórósó minőségi követelményeire vonatkozik.
A téli síkosság-mentesítés körében tehát több alapjog, a közlekedés biztonsága, az emberi egészség és a környezet védelme egyidejű érvényesítését szükséges megvalósítani a jogszabályi előírások betartása mellett, mindig az adott helyen és időjárási körülmények között releváns eszközök megválasztásával.