Albérletet keresel? 200 ezer forintot is spórolhatsz évente

Szeptembertől sok ezer friss egyetemista és főiskolás kezdi meg új életét gólyaként. A felvételi pontszámok kihirdetése és a szorgalmi időszak kezdete között ezért sokuknak - akik nem eddigi lakhelyükön tanulnak tovább - kell lakhatási megoldást találniuk. Budapest a legnagyobb egyetemi városként ebben a pezsgésben is élen jár, hiszen a fővárosban mintegy 150 ezer egyetemista tanul, akik közül 100 ezren nappali tagozatos hallgatók, így nap mint nap egyetemre járhatnak. Ebből a 100 ezer hallgatóból legfeljebb 60 ezren lakhatnak családjukkal, mert a felsőoktatásban nappali tagozaton tanulók közül 40 ezer budapestit, és 20 ezer Pest megyeit tart nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A többi 40 ezer hallgatónak a családi otthontól távolabb, Budapesten kell lakhelyet találnia.

A legtöbb felsőoktatásba bekerült fiatal azonban ezekben az években vagy kollégiumban, vagy lakásbérletben, albérletben él. A budapesti egyetemek kollégistáinak hivatalos száma kevesebb, mint 20 ezerre tehető a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) adatai szerint, így innen is látható, hogy legfeljebb húszezer budapesti egyetemista keres bérleményt a nyárutón. Azok a családok, akiknek pénzügyi lehetőségeik megengedik lakás vásárlását, gyakran vesznek is lakást a tanuló felnőttnek, arra számítva, hogy az majd a diploma utáni években is megfelelő lesz. A jelenlegi lakáspiaci helyzetben még inkább felmerül a befektetés kérdése, hiszen kedvező árú vételi lehetőségek adódhatnak. Ugyanakkor szintén élénkíti valamelyest a nyári ingatlanpiacot, hogy a fiatalabb gyerekes családok is előszeretettel költöznének ilyenkor (mert így a kis nebulók már az új helyen kezdhetnek szeptemberben). A keresletet illető várakozásokat csökkenti, hogy számolni kell a budapesti lakástulajdonnal vagy bérleménnyel már rendelkező diákokkal is, akik ebben az ingatlanpiaci szezonban passzívak maradnak.

Augusztusban tehát mind a vételi, mind a bérleti piac hagyományosan felélénkül, sokan, még döntés előtt a vétel vagy a bérlet kérdésében, vagy az előzetesen bizonytalan kollégiumi férőhelyek miatt, érdeklődőként is megjelennek az eladóknál, bérbeadóknál. Kiemelten fontos tehát ebben az időszakban, milyen döntést is hozunk. Szakértők szerint ugyanis a legjobb ingatlanokat hamar elviszik. Ehhez természetesen az egyedi igényeken túl górcső alá kell venni többek között az ingatlan árfekvését, elhelyezkedését, állapotát, komfortfokozatát, s jövőbeni fenntartási költségeit is.

Amennyiben kíváncsi vagy, mennyibe kerül egy albérlet, vagy egy saját lakás, kattints ide és olvasd el a Portfolio.hu elemzését.

Az egyetemisták elsősorban, elhelyezkedésüket tekintve olyan lakásokat keresnek, amelyekből könnyen elérhető (tömegközlekedéssel) az iskola, és a zaj- vagy egyéb környezeti ártalom nem teszi lehetetlenné a tanulást, pihenést. Természetesen az egyetemisták között is akadnak módosabb bérlők, például a Budapesten tanuló külföldi hallgatók sokszor megengedhetik maguknak a belvárosi vagy zöldövezeti lakásokat, és gyakran kifejezetten igényes belső kialakítást várnak el. Ezért természetesen hajlandóak mélyebben is a zsebükbe nyúlni. A legtöbb külföldi hallgatót továbbra is az Orvosi Kar vonzza, de az ELTE, a Corvinus, és a Műszaki Egyetem Duna-menti épületeiben is gyakori az angol nyelvű előadás, nem beszélve a Közép-európai Egyetem (CEU) nemzetközi programjairól. Érdekességképpen elmondható, hogy a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara is sok külföldi hallgatót csábít Budapestre évről évre, akik Erzsébetváros külsőbb részein generálnak keresletet.

Az elhelyezkedésen túl számos tényező bonyolítja még a választást. Fontos szempont például a lakásfenntartási kiadás is. A bérleti díjon felüli rezsi és közös költségek ugyanis meg is duplázhatják a havi lakhatási költségeket! Az FHB adatai szerint a közös költség és a rezsi összege általában a bérleti díjon felül, annak mintegy harmadát teszi ki, azaz egy 90 ezer forintos bérlemény esetében, nagyjából 20 ezer forintnyi energiaköltségre és 10 ezer forintnyi közös költségre lehet számítani. Ezekben az értékekben azonban jelentős eltéréseket lehet tapasztalni (fűtésmód, épületszerkezet és állapot alapján is)! Jobb szigeteléssel, takarékos fűtéssel és használati melegvízzel évente 150-200 ezer forint is megtakarítható, ezért a bérleti díjról való alkudozás előtt tanácsos erről is tájékozódni.

A választásnál kiemelten fontos az ingatlan állapota is. Budapesten az eladó ingatlanok - legyenek azok lakások vagy házak - nagyobb része felújítandó vagy átlagos állapotú, tehát a kiadásra kínált ingatlanok állapota általában jobb. A döntésnél nem árt tisztában lennünk az ingatlan komfortfokazatával is. Budapesten szerencsére nincs nagy gond, hiszen a lakások túlnyomó többsége összkomfortos. A duplakomfortos és luxuskategóriájú lakások ugyan nagyobb arányban jelennek meg a kiadó lakások között, de ez az eltérés nem jelentős. Nagyon hasonló a kiadó és eladó lakások mintázata is, összességében tehát mindkét fajta ingatlan esetében azt tapasztalhatjuk, hogy a kiadó ingatlanok jobban felszereltek, mint az eladóak. Végezetül pedig nem mehetünk el lehúnyt szemmel az ingatlan fűtése mellett sem. Az ingatlanok 85 százalékát 4 fűtési rendszer teszi ki Budapesten. A leggyakoribb közülük minden ingatlantípus esetében a cirkófűtés, sőt a kiadó ingatlanok esetében még gyakoribb az ilyen típusú fűtéssel rendelkező ingatlan. Ez pedig egyértelműen arra utalhat, hogy jobb minőségűek a kiadó ingatlanok.

A lakások energetikai korszerűsége az egyik fontos meghatározója a bérlő költségeinek. Amennyiben a fűtés átalánydíjas, akkor az előző évek díjai és az energiaárakra vonatkozó várakozások lehetnek együtt iránymutatóak. De ha a lakásban szabályozhatóak már a radiátorok, és a fűtésdíjat a mért (fogyasztott) hő mennyiségével arányosan kell fizetni, akkor az előző évek számláinak összege erősen függhet a korábbi lakók fogyasztási szokásaitól. Ebben az esetben is döntő tényező a lakás hőszigeteltsége a kiadásokban. Fontos kiemelni, hogy a lakás energetikai állapotát pontosan bemutatja (több más faktor mellett) az energiatanúsítvány, amely az idei évtől már kötelező az eladó lakások esetében, s 2016 elejétől bevezetik a bérbe adott ingatlanokra is.

A luxushoz közelebb eső, felsőbb kategóriákban a társasházak extra szolgáltatásai - mint a lift, a portaszolgálat, a valóban gondozott kert, vagy a medence - igencsak megnövelhetik a lakáshoz kapcsolódó közös költségnek nevezett díját. Az is előfordulhat, hogy egy ház esetében azért szednek magasabb díjat, mert a notórius nem fizetők tartozását a ház többi lakójának kell fedeznie. Egyes lakóházakban igencsak eltérhet a társasház felújítási alapjába szánt hányad is, ami ismét csak különbséget eredményezhet a közös költségben. Éppen ezért bérlőként is tanácsos tájékozódni a közös költség mértékéről és a felhasználásáról, a társasház pénzügyi helyzetéről.