Nagy Bálint • 2012. július 4. 05:27
A jelenlegi extrém melegben egy átlagos lakás hűtési költsége - már amennyiben van benne klíma - a megszokott többszörösére nőhet. Egy otthon hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése ugyanis háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Arról nem is beszélve, hogy a klímák sem éppen mondhatóak olcsónak. Léteznek viszont alternatív megoldások, melyekkel átvészelhetjük a legmelegebb napokat is. Tippjeinket cikkünk végén találod.
Lecsapott a kánikula Magyarországra - a híradások szerint 100 éve nem volt ilyen meleg nyarunk, folyamatosan dőlnek meg ugyanis a napi minimum-, illetve maximumhőmérsékleti mutatók. Arról nem is beszélve, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint az extrém meleg a hét második felében is kitart, s csak a jövő hét elején számíthatunk enyhülésre. Addig azonban az ÁNTSZ közlése szerint az egész országban marad a legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetés. Az UV-B sugárzás minimuma is nagyon erős lesz - a legmagasabb értékei az extrém (8-as) szintet is elérhetik. A szélsőséges időjárás miatt természetesen mindenki a hidegebb zugokat keresi, s előtérbe kerül a klímaberendezések használata is - már ahol van erre lehetőség.
Azt ugyanakkor kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Számítások szerint pedig egy átlagos teljesítményű klímaberendezés ugyanis havonta mintegy 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos többletet is eredményezhet a villanyszámlánkon. Természetesen döntően befolyásolja a klíma fogyasztását a beállított hőmérséklet értéke. Mivel az elszállított energia és a beállított hőmérséklet, illetve a kinti hőmérséklet különbsége között egyenes arányosság áll fenn, minél nagyobb különbséget állítunk be a külső levegő hőmérsékletéhez képest, annál nagyobb fogyasztással kell számolnunk.
A leginkább meghatározó szempont a fogyasztásnál ugyanakkor a gépek hatásfokában, más néven jóságfokában rejlik. A hatásfok a klímák műszaki felépítésétől, a kivitelezés precízségétől, valamint a használt hűtőközegtől is függ. A hatásfokot számokban mérve is kifejezik, melyeket EER és COP számokkal jelölnek. Ezek a számok kifejezik, hogy egy klíma 1 kWh elektromos energiából mennyi hűtő, vagy fűtőenergiát képes előállítani. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a klíma ugyanakkora tér lehűtésére vagy felfűtésére. Ugyanezen hatékonysági értékek alapján sorolják egyébként a gépeket energiaosztályokba, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét, ha jó hatásfokú (magas EER, COP számok, vagy "A" energiaosztály) gépet választunk. De magas hatásfokúak az inverteres klíma készülékek is, melyek a teljesítmény fokozatmentes szabályozásával takarítanak meg energiát. Szakértők szerint egy "A" energiaosztályú géppel akár ezrekkel is kevesebb lehet az áramfogyasztásunk.
Viszik a klímát, mint a cukrot!
Köszönhetően az elmúlt évtized kiemelkedően meleg nyarainak, a klímaberendezések száma az Európai Unióban olyannyira megugrott, hogy e berendezések áramfogyasztása mára elér a mintegy 7-10 TWh-ot, ami közel annyi, mint hazánk teljes, éves háztartási elektromosenergia-szükséglete! Pedig a klímák nem olcsók. Lapértesülések szerint a Magyarországon eladott klímaberendezések 85 százaléka nagyjából fele-fele arányban 50-70 ezer forintos "belépő" kategóriájú modell, illetve 100-150 ezer forintos, középkategóriájú, míg a legfelső kategóriájú, 200 ezer forint feletti klímák csupán piac 15 százalékát adják. Arról nem is beszélve, hogy a split klímák esetén a vevőknek beltéri egységenként 50-90 ezer forintos felszerelési költséggel is számolniuk kell
2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterületű ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszerű műszaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.
A 2011-es győztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhetően a legnagyobb kánikulában sem igényel hűtést, és fűtési energiaigénye is igen csekély. "Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletről építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség őrületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület hőháztartása megfelelő legyen" - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Földes László, a családi ház társtervezője. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tetőszerkezete, melyre a vaskos hőszigetelés mellett egy szellőzőrés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.
A Magyarországra is jellemző kontinentális éghajlat alapvető tulajdonsága a nagy téli hideg és az ugyancsak nagy nyári meleg, ezért mindkét időszakban igencsak pénztárcánk mélyére kell nyúlnunk, hogy télen a fűtés miatt megemelkedett gázszámlát, nyáron pedig a légkondi miatt az egekbe szökött villanyszámlát kifizessük. Pedig léteznek alternatív megoldások is, melyekkel kiválthatjuk a klímát, vagy legalább lecsökkenthetjük a működés üzemidejét.
5+1 tuti tipp, hogy a számláktól se kapj hőgutát
1. Ha van légkondicionáló, időnként kapcsoljuk be, de a hőmérsékletet ne állítsuk 27 foknál hűvösebbre és figyeljünk arra is, hogy a hideg levegő befúvása ne legyen túl erős. A készüléket szakaszosan használjuk, ellenkező esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületeink.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
2. Klíma helyett inkább szigetelj! A házak, lakások homlokzati szigetelése ugyanis nem csak a téli hideg ellen véd, a nyári kánikula idején is hatásos. Nyáron, megfelelő árnyékoló-eszközök alkalmazása mellett, a szigetelés akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét.
3. Csak éjszaka szellőztess! Az extrém melegben nem érdemes nappal nyitva tartani az ablakokat, annál inkább éjszaka! Az éjjeli órákban érdemes kereszthuzatot fenntartani, hiszen így nem csak a lakás levegője, de a szerkezet is könnyebben lehűl valamelyest.
4. Sötétíts! A tűző nap ellen a legjobb védekezés, ha minél jobban elsötétítjük otthonunkat. Erre a legegyszerűbb megoldás a redőny, illetve a spaletta, de ezek hiányában jó megoldás lehet a sötétítő függöny is.
5. Vegyél hővisszaverő ablakfóliát! Enyhén árnyékoló, hatékony megoldás. Négyzetméterenként körülbelül 6-10 ezer forintba kerül, de több évre szóló megoldás. Az okos fóliák nyáron kint tartják a meleget, télen nem engedik be a hideget.
+1. Bár a ventilátor nem hűti le a levegőt, de a keringetés miatt javul komfortérzetünk. Házi praktikaként pedig kipróbálhatjuk, ha egy megfagyott vizespalackot helyezünk a szerkezet elé - ez ugyanis valamelyest le is hűti a levegőt.