Pénzcentrum • 2012. május 6. 10:08
Az utóbbi években, különösen a hazai lakáspiac kvázi összeroppanása óta - szinte minden nap lehetett olvasni a hazai sajtóban különféle ingatlanpiaci elemzéseket, melyek a legkülönbözőbb, egymásnak sokszor teljesen ellentmondó tanácsokat adták a lakásvásárláshoz, illetve ma már megmosolyogtató jövőképet vetítettek előre. Összegyűjtöttük a legnagyobb elemzői tévedéseket: rosszul járt volna az, aki ezek alapján hoz befektetési döntést.
1. A gazdasági válság nem érinti majd a hazai ingatlanpiacot
2008 nyarán még az ehhez hasonló véleményekkel voltak tele a gazdasági újságok. Akik akkor - 145 forint körül CHF, és 230 forint alatti EUR árfolyamon szálltak be álmaik otthonába valószínűleg már ezerszer elátkozták a pillanatot, hiszen az árfolyamok, és velük együtt a törlesztő-részletek igencsak elszaladtak az utóbbi években. Az ingatlanpiaci elemzők mentségére egyetlen dolog szolgál: világszerte elismert közgazdászok sem gondolták, hogy a válságból (vagy egyes értelmezések szerint az annak nevezett befektetői hisztériából) ekkora probléma lesz.
2. Megszokottá válik majd az egymillió forint körüli négyzetméterár
A 2000-es évek közepén zajló építkezési és vásárlási őrületben ez nem is volt annyira utópisztikus elképzelés, bizonyos budai, illetve belvárosi új építésű beruházásoknál ennyit, vagy közel ennyit kértek a lakások négyzetméteréért. Később jött a hidegzuhany - a négyzetméterenként 8-900.000 forintért egykor megvásárolt új lakások döntő többségére ma már 500.000 forint körüli árszínvonalon is alig van vevő. Hétszámjegyű négyzetméterárat ma már csak az igazi unikumokért lehet kérni - sokszor azonban évekig hiába várják a vevőket.
3. Tovább drágul majd az agglomeráció, utolsó lehetőség beszállni
Nem jött be, de nem sokon múlott. A divatos agglomerációs települések (Telki, Páty, Zsámbék, Biatorbágy) árszínvonala meredeken emelkedett, a földből pedig gombamód nőttek ki az újabb és újabb családi és társasházak. A válság ezt a trendet is megfordította: kiderült, hogy ezek a területek messze túlértékeltek, a közlekedési nehézségek, a magas benzinárak, valamint bizonyos helyeken az azóta sem kiépült infrastruktúra miatt inkább befelé költöznének a lakásvásárlók. Sok Budapest környéki településen szinte lehetetlen a nagyobb értékű lakásokat, házakat eladni.
4. Jelentősen drágulnak a lakások a kormányzati negyed közelében
Hosszú hónapokig tartotta izgalomban a szaksajtót, valamint a VI. és a XIII. kerület érintett részeit a Nyugati pályaudvar mellé tervezett presztízsberuházás. A levegőben 20, 30, de akár még 40%-os áremelkedésre utaló mondatok is repkedtek, néhány optimista befektető be is vásárolt felújítandó lakásokból. A kormányzati negyed terve jó időre lekerült a napirendről, a pályaudvari vágányokra néző lakások pedig az akkori ár töredékéért várják, hátha egyszer megtetszenek valakinek.
5. 10-20%-os áremelkedést hoz a panelprogram a lakótelepeken
Panelprogram ide, gazdasági válság oda, lakótelepi lakást a többség továbbra is csak kényszerből vásárol, és akkor is lehetőleg csak kicsit, mivel dacára a különféle kedvezményeknek, a távfűtési számla bizonyos helyek könnyen elérheti akár a havi törlesztő összegét is a hideg hónapokban, másrészt - sajnálatos módon - sok fővárosi lakótelep lassan, de biztosan csúszik le a romlás, a szlömösödés irányába. Tény, hogy a panelprogramos lakásokat jobban keresik a szabályozható és kontrollálható rezsi miatt, de az említett mértékű felárat nem lehet realizálni.
6. Megfizethetetlenné válik a Belváros
Bizony, ez elég sokáig így tűnt - az olasz, spanyol és ír vásárlók tömegével vették az EU csatlakozás környékén a magyar pénztárcának drága, ám számukra filléres belvárosi ingatlanokat, az árak rohamtempóban mentek felfelé, a félmilliós négyzetméterár még a "semmi extra" típusú V. kerületi ingatlanok esetén is átlagosnak számított. A 2008-as események hatására a külföldi vásárlók varázsütésre eltűntek, az eladó ingatlanok pedig néhány divatos utca kivételével (ahol szintén lecsökkent az áruk) szinte hiába kelletik magukat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
7. Általános lesz a tervezőasztalról történő vásárlás
A nagy építkezési boomban rengeteg lakást adtak el látványterv alapján - hogy le ne maradjon, sok vevő már az építkezés megkezdése előtt leelőlegezte, nem egyszer kis is fizette a vágyott ingatlant, remélve, hogy az elkészülte után is úgy fog kinézni, ahogy azt a hívogató képek mutatták. A valóság ennél sajnos plasztikusabb: rengeteg fejlesztést az első egy-két ütem után abbahagytak, több újépítésű társasház műszaki tartalma igen gyengére sikerült, vagy éppen pénzügyi problémák miatt az ígért többletszolgáltatások (uszoda, nagy park, játszótér, fitness) nem valósultak meg. A mai napig sok ilyen lakást árulnak tulajdonosaik nyomott áron, akik szívesen szabadulnának az egykor kiválónak gondolt befektetéstől.
8. Felépül a gát a Római parton, egekbe mennek az árak
Az egykori csónakházak helyen közvetlen dunai kilátással (vagy legalábbis annak ígéretével) árult lakások sokakat vonzottak, a környezet ma is megrészegítően szép. Az árak 2008-ig szépen mentek felfelé, egy 60-70 m2-es lakásért akár 40-50.000.000 forintot is elkértek. A valóságban a gáttal kapcsolatban még egyetlen kapavágás sem történt, az egyébként üdülőként nyilvántartott ingatlanok iránt olyan mértékben visszaesett az érdeklődés, hogy még az olcsóbbakat is több évig tarthat eladni - némelyik lakás 2006 óta nem talált gazdára. A kínálati árak jelentősen csökkentek, akinek tetszik a környék, most tényleg érdemes lehet beszállni.
9. Letarolják a külföldi ingatlanláncok a magyar piacot
Megtörténhetett volna, de elmaradt: a nyugat-európai és az amerikai láncok túl későn értek ide, mire kiépíthették volna állásaikat, a hazai ingatlanpiac érdektelenné vált számukra. A kevés próbálkozó, aki valóban belevágott, pedig azzal volt kénytelen szembesülni, hogy az amerikai módszerek itthon nem feltétlenül működnek, ráadásul közben a már piacon lévő hálózatok többsége is jelentős veszteségeket szenvedett el.
10. Lakáshiány alakulhat ki Magyarországon
Szándékosan maradt utoljára, pedig a létező legnagyobb blöff. A válság kitörése után sok ingatlanfejlesztő látta, hogy a nyakán fognak maradni a drága pénzen kivitelezett lakások, ezért többen is azt jósolták - sőt, teszik ezt még ma is -, hogy aki nem lép időben, könnyen lakás nélkül maradhat. Igaz lehet ez esetleg a Belváros kellős közepén, a valóságban azonban a projektek maradék lakásainak többségét igen jelentős diszkonttal próbálják végre eladni. Noha eladó lakással ma valóban Dunát lehet rekeszteni, amennyiben továbbra is a mostani szinten marad a lakásépítések száma (közel nulla), egyszer valóban előállhat az a helyzet, hogy vadonatúj lakás már nem lesz minden méretben, színben és elhelyezkedésben.