Nagy Bálint • 2012. április 30. 08:08
Van-e igény ma Magyarországon a minőségi lakóépületekre? Lehet-e értékes egy panel? Le kell-e rombolni egy teljes városrészt, hogy valami újat teremtsünk? Ki a felelős az új építésű ingatlanok vártnál gyorsabb állagromlásáért? Perényi Tamás DLA okleveles építészmérnökkel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docensével beszélgettünk, aki szerint 10 új építésű ingatlanból 9 irgalmatlanul rossz építészeti színvonalú. Interjú
Pénzcentrum.hu: Mennyire jellemző a mai magyar társadalomra, hogy igény van a magasabb művészeti értéket képviselő lakóépületekre?
Pc: Ez a családi házakra is vonatkozik?
P. T.: A családi házak tervezése személyes ügy, így ez mindig is külön műfajt képviselt. Egy biztos, a '60-as, '70-es években nem volt érdekes, hogy egy családi háznak milyen az építészeti karaktere. Egyrészt a szabályozók is elég szigorúak voltak, másrészt a társadalom sem engedte, hogy egyedi, különleges házak épüljenek, mert az kilógott a sorból. A szocialista érában ez nem működött. De abban a pillanatban, amikor elindult egyfajta individualizálódás, a családi házak is sokszínűvé, érdekessé és izgalmassá váltak.
Pc: Korábban jellemző volt, hogy a megrendelők nem voltak tisztában azzal az alapvetéssel, hogy "a drága ház nem biztos, hogy értékes is". Az elmúlt időszakban hogyan változott a megbízó és a tervező viszonya?
P. T.: Korábban - néhány kivételtől eltekintve - alapvetően az volt a jellemző, hogy a megrendelők ismeretségi, családi körből választottak tervezőt. Ma már ez sokkal tudatosabb folyamat. Megnézik, hogy ki mit tervezett, annak milyen az építészeti karaktere, eszköztára, akár a gazdaságossága, energiahatékonysága. S ez a fajta irányultság egyre erősödik. Hozzáteszem: még mindig nem elég erős. Egy-két olyan épületnél, amelyik szem előtt van, az újságban leközlik, ez egyértelműen látszik, de egyáltalán nem annyira általános, mint például Csehországban.
Pc: Mi a véleménye az új építésű ingatlanokról, milyen építészeti értéket képviselnek ezen épületek?
P. T.: Kettősség figyelhető meg az új építésű ingatlanoknál. Bár sokat szidjuk a szakmánkat, de a nagy beruházásoknak, a nagyságrendileg milliárdos tételt képviselő lakóparkoknak egyértelműen nőtt az építészeti értékük. Pont azért, mert a beruházók rájöttek arra, hogy a pénzüket olyan építésznek érdemes adni, aki szakmailag professzionális. Ezek a szakemberek pedig általában magas szintű építészeti alkotásokat hoznak létre. Ugyanakkor, ha a kisebb, egyedi beruházásokat nézzük - mondjuk egy 4 vagy 6 lakásos társasházat - ott ez abszolút nem így van. Azoknál az egyedi házaknál, amelyek lehet, hogy sokkal erőteljesebben befolyásolják a környezetünk állapotát, mint egy lakópark, még nem tapasztalható javulás. Amikor ülök egy kerületi zsűriben, azt látom, hogy 10 ilyen típusú házból 9 irgalmatlanul rossz építészeti színvonalú. Ilyenkor az ember nemcsak azért mérges, mert csúnya lesz a ház, és még a környezetének az állapota sem javul, hanem azért is, mert azt látjuk, hogy azért a pénzért sokkal jobbat lehetne csinálni. Nem arról van szó, hogy mindent elspóroltak, és ez jött ki, hanem ha okosabban használták volna fel a pénzt, akár funkcionálisan, akár az építészeti megoldást tekintve, akkor sokkal magasabb szintű végeredmény jött volna ki.
Pc: Számos panaszt hallani az új építésű ingatlanokkal kapcsolatban. Például penészedik, vizesedik a lakás, a vártnál gyorsabb az állagromlás. Ki lehet a felelős ezekért a problémákért; az építész, a kivitelező, esetleg a beruházó?
P. T.: Ennek az az oka, hogy nálunk az egész folyamat nem egészséges mederben folyik. Az építész kamara azt a kérdést teszi fel, hogy miért a felelős műszaki vezető a megbízó bizalmi embere, s nem az építész. Éppen ezért a kamara vezetése azt a célt tűzte ki, hogy az építész kezében legyen az egész folyamat. Vagyis a tervezésen és a művezetésen (amire nem mindig kap az építész felkérést) túl a kivitelezés menetének az ellenőrzése is. Ennek a szakmai előnye az lenne, hogy a beruházó csak abban az esetben fizetne a kivitelezőnek, ha az építész a kivitelezés minőségét szakmai szempontból teljesen megfelelőnek találta. A beruházó pedig azért lehet abban biztos, hogy az építész az ő pártján áll, és nem a kivitelezőén, mert egy építész érdekelt abban, hogy az általa tervezett ház ne csak a fotózás pillanatában legyen jó minőségű, hanem 2 vagy 5 év múlva is. Addig azonban, míg egy kivitelező közvetlen kapcsolatban van a beruházóval, világos, hogy a kivitelező a saját szájíze szerint fogja ezt csinálni, és esetleg olyan műszaki megoldásokra cseréli le a tendertervben szereplő megoldásokat, amelyek olcsóbbak. Lehet, hogy ez helyenként nem probléma, de lehet, hogy helyenként - pont a szakmai tudás hiányából fakadóan - vizesedést, penészesedést, stb. eredményezhet.
Pc: Az új fejlesztések esetén jellemző, hogy lebontásra kerülnek régi épületek. A Corvin negyed rehabilitációja során például egy teljes városrészt taroltak le. Minden esetben szükség van a múlt építészeti emlékeinek megsemmisítésére; nem lehetne a régit megőrizve felújítással, átalakítással újat teremteni?
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Pc: Napjainkban - főként az energetikai szempontok miatt - egyre inkább előtérbe kerül a panelépületek felújítása. Hogyan lehetne a panelépületekre is adaptálni egy rehabilitációs programot? Lehet-e építészetileg értékes egy panel?
P. T.: Nagyon is. A magyar panel-felújítási program egy nagyon szűk szegmensben dolgozik. Ez építészeti szempontból többnyire abban merül ki, hogy a homlokzatot hőszigetelik, majd lefestik. A nyugat-európai gyakorlatban ugyanakkor azt látjuk, hogy sokkal szélesebb a skála. Az egyszerű dryvitozástól a végső lebontásig nagyon sokféle építészeti megoldással lehet találkozni. A franciák például parasztházakat tettek a lapos tetőkre, ezáltal lettek érdekesek az épületek. A németeknél a teljes bontás mellett teraszházasítások, hozzáépítések, emeletráépítések, lakás összevonások voltak, és egy idő után a korábbi épület már inkább hasonlított egy elegáns lakóházra, mint egy panelra. Ezek az átalakítások gyakran kimagasló építészeti értéket hoztak létre, ezáltal a lakások négyzetméterára is felfelé kúszott. Világos, hogy ez nemcsak építészeti, hanem üzleti kérdés is. Ezzel párhuzamosan nagyon fontos, hogy ne csak a házzal foglalkozzunk, hanem annak környezetével is. Ha a környezet - az utcák, a fél privát kertek, a játszóterek - rendben van, akkor ez is olyan hozzáadott érték, ami a lakások értékét is növeli. Elég, ha a Pók utcai és a Havanna-lakótelep közötti különbségre gondolunk.
Pc: Vannak olyan folyamatok, amelyek indokolják, hogy megtörténjenek ezek a felújítások?
P. T.: Gazdasági konstrukció most csak a hőszigetelésre, ablakcserére van. Bár az államnak van panelprogramja, a felújítások jó részét mégis a lakóknak kell viselniük. Márpedig a panelházak lakói nem igazán tudják viselni ezeket a terheket. Éppen ezért néhány évvel ezelőtt készítettünk egy tervet egy csepeli panelházra, ami azt próbálta megcélozni, hogy hogyan lehet olyan fejlesztéseket létrehozni egy meglévő épületen, amelyek pénzt termelnek, s amiből a meglévő lakások felújíthatóak. Elfogadható konstrukció lehet például, ha egy panelépületre valami ráépül - a lapos tetőt kvázi telekárban eladják -, vagy a lépcsőházhoz hozzáépül egy új szárny, amely szintén eladható. Ebből is termelődhet annyi pénz, hogy a gépészeti, energetikai felújítások megtörténjenek. Arról nem is beszélve, hogy ettől az épület külső megjelenése is megváltozik, s csak egy ingatlanközvetítő vagy egy építész fogja tudni, hogy ez tulajdonképpen egy panelház volt. Sőt, egy ilyen beruházás jó hatást gyakorolhat a panelházban található lakások négyzetméterárára is.
A BME Lakóépülettervezési Tanszék vezetőjével készített interjúnk hamarosan folytatódik. A második részben többek között szó lesz lakóépületeink energetikai követelményeiről; a passzív-, illetve aktívház technológiáról; valamint az ócsai Szociális Családiház-építési Programról is.