Új uniós direktíva: így zöldítenék a magyar épületeket is

Az Európai Unió az Európa 2020 stratégia keretein belül több fontos, az energetikához, energiaellátáshoz kapcsolódó vállalást tett. A terület iránt érdeklődők számára bizonyára nem ismeretlen, hogy az Európai Közösség országai vállalták, hogy az évtized végére 20%-kal csökkentik károsanyag-kibocsátásukat, 20%-ra növelik primer energia-felhasználásukban a megújuló erőforrások arányát, és 20%-kal javítják az energiahatékonyságot. Előbbi két célkitűzéshez már most is kapcsolódónak jogilag kötelező vállalások, azonban a megtakarítás, a hatékonyság növelése területén mindeddig nem volt ilyen. A most előkészítés alatt lévő energiahatékonysági direktíva ajánlást tesz a jogilag kötelező energia-megtakarítási vállalások megtételére, ugyanis úgy tűnik, hogy a jelenleg ismert nemzeti politikák mellett a 2020-ra tett közösségi szintű vállalás alig felét sikerül majd teljesíteni.

Az Európai Bizottság tavaly készítette el ajánlását az energiahatékonysági célok eléréséhez szükséges intézkedésekről, amelyet az Unió végrehajtó szerve irányelv formájában ültetne be az Európai jogba, egyben visszavonva két korábbi, az energiahatékonyság területét részben érintő korábbi jogszabályt, az energetikai szolgáltatási és a kapcsolt energiatermelési irányelvet.

A Bizottság által készített elemzés szerint a jelenlegi nemzeti energiahatékonysági politikákból a 2020-as közösségi célkitűzés alig fele teljesülne, miközben az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek hordozzák magukban a legnagyobb gazdaságélénkítő lehetőséget a korábban tárgyalt három 2020-as célkitűzés közül. Az EB kalkulációi szerint a 20%-os megtakarítási célkitűzés előnyei hatalmasak, jelentős pénzügyi forrásokat szabadíthatnak fel a Közösség területén. Az egyik érzékletes példa szerint, amennyiben az EU képes megvalósítani a 20%-os megtakarítást, akkor az, árampiaci keretek között 1000 szénerőmű vagy 500 ezer szélturbina felépítését tenné szükségtelenné.

A javaslathoz készített háttérelemzések megállapítják, hogy az energiahatékonysági beruházások a legköltséghatékonyabb megoldások a CO2-kibocsátás csökkentésének területén. A hatékonyság ösztönzése által mérséklődik az energetikai importfüggőség, javul az európai gazdaság versenyképessége, továbbá a csökkenő importból kifolyólag jelentős mennyiségű pénz kiáramlását lehet megakadályozni. Az energiahatékonysági beruházások ugyancsak jelentős munkahelyteremtő-képességgel rendelkeznek, hiszen a korszerűsítések, nyílászáró-cserék, szigetelési és gépészeti munkák az Unió területén belül zajlanának. A EB által készített modellszámítások alapján, amennyiben a 20%-os cél elérése helyett csupán a jelenleg várható 9%-os megtakarítást sikerül realizálni 2020-ra, akkor 400 ezer új munkahellyel kevesebb jön létre, 550 szénerőműnek (vagy 275 ezer szélerőműnek) kell felépülnie az áramigények biztonságos kielégítése érdekében, illetve az olajimport elmaradt csökkenésből fakadóan 107 milliárd eurónyi forrás áramlik ki a Közösség területéről, amelyet értelemszerűen így nem lehet befektetni az EU gazdaságába.

A Bizottság számos ajánlást fogalmazott meg a 2020-as hatékonysági célok elérése érdekében, amelyet az elmúlt félévben az Európai Parlament illetékes bizottsága tárgyalt át, és fogalmazott meg ezáltal egy frissített direktívatervezetet a közelmúltban. Az Európai Parlament a bizottsági munka lezárást követően két napos nemzetközi sajtószemináriumot szervezett Brüsszelben, amelynek keretein belül felvázolták az új jogszabálytervezet legfontosabb ajánlásait, pontjait. Eszerint:

- A közszférának példamutató szerepet kell betöltenie az energiahatékonysági célkitűzések terén, 2014-re a tagországoknak fel kell készülniük arra, hogy évente elvégezzék teljes épületállományuk 2,5%-ának (energetikai) korszerűsítését azon épületek esetében, melyek használható területe meghaladja a 250 négyzetmétert.

- A közbeszerzéseknél szintén figyelembe kell venni az energiahatékonysági szempontokat

- Az energiaszolgáltatók számára előírásként fogalmazódik meg, hogy évente teljes energiaértékesítésük 1,5%-ának megfelelő megtakarítást érjenek el.

- A nagyvállalatok esetében négyévente független szervezetek általi energetikai auditot kell lefolytatni

- Nemzeti útiterveket kell készíteni a hűtés-fűtés szektorban, amelyek elősegítik a magas hatásfokú kogeneráció egységek elterjedését, továbbá a hatékony távfűtési-hűtési szolgáltatás kiépülését.

- A fogyasztói oldal aktivizálása érdekében a korábbiaknál jobb információszolgáltatási kötelezettség terhelné a szolgáltatókat. A fogyasztóknak kiállított számlákat a valós fogyasztás alapján kell kiállítani, és a számlákat az áram esetében havi, a gáz esetében maximum kéthavi rendszerességgel kell kiküldeni. Ez a pont közvetetten érinti az okos mérők elterjesztésének szükségességét.

A direktíva a korábbiaknál átfogóbban kezeli az energiahatékonysági célkitűzéseket, így az magában foglalja az átvitel és termelés hatékonysági javulásának elősegítését is.

Az európai parlamenti frakciók, illetve nemzetek továbbra is megosztottak a javaslat egyes pontjai, cikkelyei tekintetében. Egyes tagállamok szerint nincs szükség kötelező érvényű vállalások megtételére, hanem szorosabban meg kell határozni azon hatékonysági beruházások körét, amelyet végre kell hajtania a tagállamoknak.

Magyar álláspont

Hazánk szintén aktívan követte a javasolt direktíva körüli tárgyalásokat, Magyarországhoz kötődik egy új, innovatív finanszírozási mechanizmus bevezetésének ötlete is. Magyarország a következő európai kibocsátás-kereskedelmi ciklusban (2013-2020) növekvő mennyiségű ún. ESD-kvótával rendelkezik majd, amelyek piaci értékkel bírnak. A magyar álláspont szerint, amelyet egyébként több régiós tagállam is támogat, ezeken a kvótákon keresztül forrásokhoz lehetne jutni pénzintézetek bevonásával. Ez a mechanizmus nagyban könnyíthetné a középület-renoválási vállaláshoz szükséges önrész előteremtését.

Az energiaellátáshoz kötődő éves 1,5%-os megtakarítással szintén adódhatnak problémák Magyarországon, legalábbis a kormányzati elképzelések elsőssorban az ország termelői szektorának erősítését vetítik előre, ami értelemszerűen az energiaigény növekedését is maga után vonja. Az okosmérőknél szintén jelentkezhetnek problémák, a hazai álláspont szerint - elsősorban az örökölt épületállomány műszaki adottságai miatt - a távfűtés esetében nem kifizetődő önmagában az intelligens mérők kiépítése.

Az Európai Parlament energiaügyi bizottságát követően a jogszabálytervezet most az Európai Tanács elé kerül, amely ha jóváhagyja, akkor megtörténhet a parlamenti szavazás. A szemináriumon felszólalók többsége szerint jó esély van rá, hogy még a dán elnökség ideje alatt sikerül eljutni a parlamenti szavazásig, annak ellenére, hogy a jogszabálytervezethez közel 1800 módosító indítvány érkezett.