Pénzcentrum • 2012. március 1. 16:35
Lejárt csütörtökön a téli kilakoltatási moratórium; a bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében ez az időszak minden év december 1-jén kezdődik és a következő év március 1-jéig tart. Bár a mai nappal tehát megszűnik moratórium, azonban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közleménye szerint nem kell többezres, több százezres kilakoltatási hullámra számítani.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara statisztikái szerint a tavalyi évben 200 alatt maradt a kilakoltatások száma egész évre vonatkozóan, ami a 2012-es évben - a beérkezett ügyek számának növekedésével párhuzamosan - növekedhet. Így a korábbi statisztikákra támaszkodva elmondható, hogy a teljes 2012-es évben a kilakoltatások száma várhatóan 250 - 300 alatt marad.
A kamara tájékoztatása szerint félreértés tehát, hogy a kilakoltatások száma megegyezik a 90 napon túli devizahitel tartozók számával. Mint mondják, a kilakoltatás ugyanis csak a legvégső állomása egy hosszú folyamatnak. Az adósok ellen először végrehajtási eljárás indul, ám a végrehajtási eljárások száma sem egyezik meg a kilakoltatások számával. Ez a végrehajtási eljárás akár évekig is eltarthat, és közben több olyan megoldás létezik, amellyel az adós visszafordíthatja a kilakoltatási folyamatot.
A hitelezővel történő megegyezésre a végrehajtási szakaszban is számos lehetőség adott, és a végrehajtó is több megoldási javaslattal segíthet a bajbajutottaknak, hogy a kilakoltatást elkerüljék. Az adós együttműködési hajlandósága esetén számos megoldás - például részletfizetés, az ingatlan szabadpiaci/hagyományos értékesítése, esetleg önkormányzati adósságkezelési segítség igénybevétele - létezik arra, hogy a lefoglalt vagyontárgyak értékesítését, vagy legrosszabb esetben a kilakoltatást elkerüljük.
A Kormányszóvivői Iroda az MTI megkeresésére azt közölte, a kormány a megalakulása után, már az első kormányülésen döntést hozott a kilakoltatási moratórium elrendeléséről, és azt eddig négyszer hosszabbította meg - először 2010. december 31-ig, majd 2011. április 15-ig, azt követően 2011. július 1-jéig, majd 2011. október 1-ig -, ezzel oltalmat adott a legnehezebb helyzetbe került adósoknak, és megakadályozta, hogy azok utcára kerüljenek.
Hozzátették: a kilakoltatási moratóriumot tavaly október 2-ától úgynevezett kényszerértékesítési kvóták váltották fel a rendes téli kilakoltatási moratórium kezdetéig, azaz december 1-jéig. A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak.
A Kormányszóvivői Iroda közölte, hogy a moratórium lejártával sem maradnak védelem nélkül a hiteleik következtében nehéz helyzetbe jutottak: az értékesítési kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben a lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék, jövőre, azaz 2013-ban a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés pedig csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Rámutattak arra: a lakáshitelesek megmentése kiemelt prioritás a kormány számára, és senkit nem hagynak magára, mert a lakás a családok legfontosabb vagyontárgya, több generáció munkájának eredménye, a családok létbiztonságának alapja.
Az otthonvédelmi akciótervvel a kormány célja, hogy gondoskodjon a bajba jutott, a hitelüket fizetni nem tudó rászorulókról - írták, hozzátéve: a devizahitelesek megmentésére már számos intézkedést hoztak, így a többi között az egyösszegű végtörlesztést, az árfolyamrögzítést, valamint a kamattámogatási programon túl a Nemzeti Eszközkezelő program életre hívását.
Az otthonvédelmi intézkedések célja, hogy a súlyos devizahitel-örökséget ne hosszú évekig nyögje az ország, hanem a családok, a bankok és az állam közös erőfeszítése révén a családok mielőbb szabadulhassanak ki az adósságspirálból - fűzte hozzá a Kormányszóvivői Iroda.