Milliókat engednek a lakások árából Budapesten

2011-ben tovább folytatódott az újonnan piacra kerülő lakáskínálat csökkenése; 164 társasházi beruházás keretében 2490 új lakás megépítését regisztrálta a jelzálogbank budapesti adatbázisa. A tipikus projektméret ennek megfelelően 15 lakásosra zsugorodott, míg a válság előtti években átlagosan 30-40 lakásos épületeket adtak át. Továbbra is a XI. kerületet tartják a legkevésbé kockázatos terepnek a fejlesztők; minden negyedik lakás, közel 700 a kerületben épült meg, melyet a XIV. kerület 370, a XIII. 250, a II. és IX. pedig 180 lakással követ. Ezzel szemben mindössze 10 és 20 közötti új lakásszámmal állnak az I., V., XII., XVI., XX. és XXI. kerületek.

"Jövőre a megépülő lakások számának további csökkenése várható. Az értékesítés alatt álló projekteket tartalmazó adatbázisunk szerint jelen pillanatban 2012-re 2000 lakás átadását tervezik a beruházók" - mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. A tervek ugyanakkor gyakran menetközben is módosulnak. Egyrészt újraindulhatnak az elmúlt 3-4 évben leállított fejlesztések, másrészt - és erre van sajnos a több példa - már megkezdett, a remélt közeljövőbeni piaci fellendülésre spekuláló, válságban indított beruházások állhatnak le, míg egy új tulajdonos át nem veszi azokat, vagy a legrosszabb esetben félig megépített torzók maradnak.

Tavaly is több nagy beruházás került az egykori projektfinanszírozó bankok tulajdonába. Bedőlések épp úgy előfordulnak a magas presztízsű budai oldalon, mint Pest peremkerületeiben. "Mintegy 80 olyan beruházásról van információnk, melyekben egyszer már árulták a lakásokat, ám menet közben, nagyrészt 2008 és 2011 között, leállt az értékesítés. A legtöbb ilyen eset a II., VII., VIII., XIII. és XIV. kerületben fordul elő. Olyan szerencsés beruházóval is lehet ugyanakkor találkozni, aki már megépült házban szünetelteti önszántából az értékesítést, mert nem szeretné nyomott áron eladni a lakásokat, így inkább kivár" - teszi hozzá az elemző.

A lelassult értékesítés előmozdítása érdekében a beruházók különböző ötletekkel próbálják a potenciális vevők érdeklődését felkelteni. Előszeretettel élnek pl. a bérlet lehetőségével. Ilyenkor vagy fix, egy-két éves időtartamra adják bérbe a lakásokat, s a bérlő azt később kedvező kondíciókkal megvásárolhatja, vagy az eladatlan lakások akár bérelt állapotban is megvehetők. Az akár milliós nagyságrendű egyedi akciók mellett az árérzékeny vevőket célozza az a terjedő szokás, hogy a lakások szerkezetkészen is megvásárolhatók külön árlista alapján, s a vevő vagy a beruházóval, vagy saját maga választotta céggel végezteti el a burkolási, festési munkálatokat, és szerzi be a szanitereket, beépített bútorzatot. A lényeg az egyedi igények kiszolgálása mellett a vásárláskor fizetendő minél alacsonyabb ár.

Az, hogy ezek az értékesítési ösztönzők a körülményekhez képest sikeresek lehetnek, mutatják az eladási statisztikák. Az jelzálogbank adatbázisa szerint tavaly kicsivel több, mint 2900 új társasházi lakás talált gazdára a fővárosban, ami még mindig csak fele a 2008-as volumennek, ám az elmúlt három évben a legmagasabb szám. Ebből 400 eladás felett teljesített a XI. és XIV., 200 felett pedig a II. és XIII kerület.

Elmondható, hogy az újépítésű lakások piacát arányaiban jobban érintette a válság. A KSH adatai alapján a lakásforgalom összességében 2003-ban érte el csúcspontját, országosan 270 ezer tranzakcióval. 2008-ban 130 ezer használt és 13 ezer újépítésű lakás eladását jelentette a statisztikai hivatal, az új lakások részaránya tehát 9 százalékos volt. 2010-ben ugyanakkor a 2003-as adat kevesebb, mint egyharmadát jelentő 84 ezer tranzakcióra vetítve már csupán 5,3 százalékot tett ki az újonnan épült ingatlanok aránya, ami 2011 első háromnegyed évében tovább, 4,5 százalék alá csökkent.

A magyarországi újlakás piac jellemzője, hogy bizonyos kormányzati döntések látványosan befolyásolják a forgalmat. A 2009. júliusi hitelszigorítások - konkrétan a támogatott forinthitelek és a szocpol megszüntetése -, valamint az áfa 20-ról 25 százalékra emelésének hatására egyik negyedévről a másikra 81 százalékkal kevesebb új lakás talált vevőre országosan. Kevésbé látványos, de követhető ellentétes irányú változást hozott a lakásszerzési illeték csökkentése 2010. január elsejétől: az ezt követő negyedévben, a válság közepén, 23 százalékkal nőtt a forgalom a 2009. negyedik negyedévihez képest. 2009 tavaszán az előre hozott vásárlások, míg 2010 elején az előző évről elhalasztott vásárlások tették hektikussá a keresletet és a piaci szereplők számára kiszámíthatatlanná a forgalmat.

"Egyelőre csak remélni tudjuk, hogy a tavalyi kissé növekvő forgalom trendforduló jelent, és nem az idéntől 27 százalékra emelkedő áfa-teher miatti előre hozott vásárlások, illetve a bankbetétek esetleges befagyasztásáról szóló, a kormány által határozottan cáfolt 2011 év végi pletykák, illetve riogatások generálták azt" - mondja Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a jó lakás napjainkban is jó befektetés.

A 2 százalékponttal magasabb áfa egy tavaly még 20 milliós lakás árát idén 320 ezer forinttal dobja meg, azaz nagyjából átlagosan egy négyzetmétert veszít vele a vevő. Vagy, ha úgy tetszik, ennyivel csökken a fejlesztő haszna, ha egyáltalán képes hasznot realizálni. "Ha csak azokat az országokat vesszük górcső alá, ahol az OTP Csoport érdekeltséggel bír, Oroszországban és Ukrajnában magánszemélyeknek áfa-mentes az újlakás vásárlása, Szerbiában és bizonyos esetekben Romániában a legalacsonyabb - 8, illetve 5 százalékos - adókulcs vonatkozik az új ingatlanokra, Montenegróban pedig a lakás árának csak a közvetlen építési költséget jelentő részére vetik ki az áfát. Érdemes lenne Magyarországon is megvizsgálni, hogy a fejlesztők által évek óta szorgalmazott alacsonyabb áfa-kulcs bevezetése milyen hatással bírna az adóbevételekre, azzal együtt, hogy egy megtisztult építőipar talpra állásának és elindulásának bizonyosan több más, pozitív gazdasági és társadalmi hatása is lenne."

Bár a szocpol újbóli bevezetése és az - egyelőre még az EU illetékes szervének jóváhagyására váró - új lakások vásárlására felvehető államilag támogatott hitelek mind üdvözlendő lépések, önmagukban valószínűleg nem fognak látványosan lendíteni az idei keresleten. A szocpolnál a gyerekszám függvényében meghatározott minimális lakásmérethez rendelt támogatási összeg túl alacsony ahhoz, hogy vásárlásra ösztönözze az amúgy csekély önerővel rendelkezőket. Az idei várakozásokat lehűtheti emellett a bizonytalan makrogazdasági környezet, valamint annak a vélekedésnek a beigazolódása, hogy a végtörlesztés nagyon sok család és háztartás megtakarításait nullázta le.

Budapesten mindeközben a csökkenő új építés és a növekvő eladások eredőjeként a 2009-es 3800-as csúcspontról egyelőre folyamatosan morzsolódik le a már átadott, de eladatlan lakáskészlet. Idén januárban a 3100 már költözhető lakás mellett 1700 építés alatt álló lakásból választhattak a lakáskeresők. A legtöbb, 500 feletti beköltözhető eladatlan lakás a XIII. és a XI. kerületben halmozódott fel; 300 feletti ez a volumen a III., míg 200 feletti a XIV. kerületben. A tavaly mért forgalomhoz viszonyítva az eladatlan készletet illetően a legnagyobb gondban a pesti belvárosi kerületek (V., VI. és VII.) vannak, ahol - jelentős részben a válsággal egy csapásra megszűnő külföldi kereslet miatt - egyszerű arányosítással élve, a jelenlegi értékesítési ütem mellett az aktuálisan piacon lévő készlet több mint 5 év alatt nullázódna le, szemben a Budapest egészét jellemző bő másfél évvel.