Az idei tél leghidegebb hete köszöntött ránk; akad, ahol a hőmérő higanyszála a mínusz 20 fokot is eléri majd a következő napokban. A hideg időjárás azonban nemcsak a tűrőképességünket kezdi ki, a lehullott csapadék és röpködő mínuszok miatt gyakran életveszélyessé vált járdák a gyalogosokat is jókora kihívás elé állítja. A lakás-, és családi ház tulajdonosoknak hazafelé tartva - egy-egy hó-, vagy jégfoltot kerülgetve - ugyanakkor nem szabad megfeledkezniük arról, hogy saját portájuk előtt az ő feladatuk a biztonságos gyalogos forgalom biztosítása. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mivel, s hogyan tehetjük biztonságossá a járdákat, ha a sózás hatóságilag tilos.
Az elmúlt napokban országszerte fordult jócskán mínuszba a hőmérő higanyszála, s rengeteg helyen várja reggelente csúszós járda, s út a munkába igyekvőket. Az előrejelzések sem kecsegtetnek - az előttünk álló napokban még tovább csökkenhet a hőmérséklet; a hét vége felé akár a -20C fokot is elérheti az ország egyes pontjain. A fagyos időjárás miatt természetesen megnő a balesetek veszélye is; legyen szó a kisebb autós koccanásoktól, a járdákon padlót fogott gyalogosokig. A lakás-, és családi ház tulajdonosoknak ugyanakkor nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a havassá és jegessé vált járdák plusz kötelességet is jelentenek számukra. A hótakarításról, s a biztonságos gyalogos forgalom biztosításáról a legtöbb esetben nekik kell gondoskodniuk.
Bár a helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja - és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani. Az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti veszélyessé vált járdán a "nyakát szegi", akkor kötelesek vagyunk az "okozott" kárt megtéríteni. Nemcsak a kártérítés elkerülése miatt érdemes figyelmet fordítani a csúszásmentesítésre, hiszen bizonyos esetekben annak elmulasztása gondatlanságból elkövetett bűncselekmény is lehet.
Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó-, és jéghelyzetről gondoskodni, egy társasháznál azonban sokan nincsenek tisztában ezzel, s inkább áthárítják a felelősséget. Mint korábban is említettük a tulajdonosnak a kötelezettsége a csúszásmentesítés, ennek értelmében tehát egy társasház albetéteseit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit például, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, s a járdák biztonságossá tétele. A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsősorban - a teljesség igénye nélkül - a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, s nincsen benne előírva a hótakarítás.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött alvállalkozóval a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása, s végül az okozott kárt a lakókkal térítik majd meg.
50 ezer forintos bírság a sózásért
Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el. A tiltás nem véletlenül született; a só ugyanis óriási károkat okoz a növényekben - és nemcsak a fiatalokban, hanem az idősebb fákban is, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltozásához (másodlagos szikesedés - a talaj termelőképességének csökkenése), illetve a vizek - különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek - szennyeződéséhez vezethet. Az egyértelműn túl sem sok minden szól a sózás mellett: tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel "felzabálja" az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák mancsának sem.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mindezek fényében nagy kérdés ugyanakkor, hogy mivel lehet mégis megoldani a téli csúszásmentesítést, hiszen se az 50 ezres bírság, se az esetleges börtönbüntetés kockázata sem lehet jó alternatíva. A ház körüli síkosságmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.
Ezek mellett még számtalan olyan anyag van, ami helyettesíti a jó okkal száműzött sót - bár ezek környezetre, egészségre gyakorolt hatása szintén megkérdőjelezhető. A zeolitőrlemény természetes ásványi anyag, kis mennyiségű kálcium-kloriddal keverve jó hatásfokú olvasztásra - igaz, ha kapható, a só árának körülbelül a duplájába kerül. Létezik egy Peridox nevű, folyékony állagú tartós jégmentesítő is, amiből 30-40 millilitert kell kipermetezni négyzetméterenként. Magyar találmány a Transheat nevű szintén folyékony szer, amelynek hóval érintkezve -28 fok lehet a fagyáspontja. Ugyanakkor a felsorolt anyagok többsége a levegőbe jutva a szem, bőr vagy a légzőrendszer irritációját okozhatják.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


