Nagy Bálint • 2011. december 23. 11:03
Egy hete került bejelentésre a kormány és a Bankszövetség legújabb akcióterve, melyben többek között megállapodtak arról, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a korábban kommunikált 5 ezer helyett, mintegy 25 ezer adós ingatlanát vásárolja majd fel az előttünk álló 3 évben. A döntés várható ingatlanpiaci hatásairól Déry Attilát, az Otthon Centrum vezető elemzőjét; valamint Rutai Gábort, a Duna House elemzési vezetőjét kérdeztük.
A kormány és a Bankszövetség megállapodása értelmében a Nemzeti Eszközkezelő (NET) a korábban vázolt 5 ezer ingatlan helyett jóval többet, 25 ezer lakóingatlant vásárol majd meg, három lépcsőben 2014 végéig. Az első ütemben, 2012 év végéig 8 ezer darabot, a másodikban, 2013 végéig 7 ezer darabot, míg a harmadik ütemben a maradék 10 ezer darabot. A megállapodás értelmében tehát mintegy ötszörösére nő az ingatlanok volumene, melyekkel növelik a szociális bérlakás állományt. Mindez természetesen némileg befolyásolhatja a hazai ingatlanpiac helyzetét, arról nem is beszélve, hogy az Eszközkezelő által megvásárolt ingatlanokat nem kell a kényszerértékesítési kvótában figyelembe venni.
Korábban: "Fontos levelet hoz a postás a lakáshiteleseknek januárban"
Mint azt korábban a Pénzcentrum.hu is megírta, október 1-jével úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lépett életbe Magyarországon: a bankok 2011-ben összes fedezeti ingatlanuk 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül majd. Ugyanakkor a kormány és a Bankszövetség döntése értelmében a kvótarendszerben nem kell figyelembe venni az Eszközkezelő által megvásárolt ingatlanokat. Természetesen nagy kérdés, hogy valójában mennyi ingatlan kerül be végül a programba - az Eszközkezelő tényleg meg tudja-e vásárolni a megállapodásban szereplő mennyiségű ingatlant.
A Nemzeti Eszközkezelőbe bevonható ingatlanok számának növelése két ponton hathat közvetve az ingatlanpiacra - mondja Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. Véleménye szerint az egyik aspektus az árak kérdése. "A NET piacon kívüli művelet keretében vásárolja meg az adós ingatlanát. Mivel ez az ingatlan nem jelenik meg a piacon, így annak nyomott ára nem fog árcsökkentő hatást jelenti. Ezzel a NET csökkenti a kényszerértékesítésekből eredő nyomást az árakra. Minél több ingatlan kerül be a NET programba, annál kevesebb, rossz hitel mögött lévő ingatlantól kell a bankoknak kényszerértékesítésen keresztül megszabadulni" - fejti ki az elemző.
Az elemző ugyanakkor hozzáteszi, hogy a program ezen hatása már ismert volt korábban is, az újdonság, hogy a korábban tervezett ötezer ingatlannál most jóval többről van szó, ami mindenképpen üdvözlendő. Ezzel a banki hitelportfoliók is hatékonyabban tudnak tisztulni, anélkül, hogy nyomást helyeznének az ingatlanpiaci árakra. Ezzel a kvóta rendszerbe is kevesebb ingatlant kell bevonni, hamarabb lezárulhat a portfólió tisztítás.
A másik aspektus a bérleti piacon várható hatás - mondja Déry Attila. Mivel a korábban tervezettnél jóval több család kerülhet be a programba, ezzel csökkeni fog azok száma, akik a kényszerértékesítések miatt a bérleti piacon kényszerülnek megoldani lakhatásukat. A kényszerértékesítések élénkülést hozhatnak a bérleti piacon, amit a NET kibővítése tompíthat. "Véleményem szerint már 2012-től várható kereslet élénkülés a bérleti piacon, de ez a korábban gondoltnál visszafogottabb lehet" - osztotta meg prognózisát a vezető elemző.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
"Az Eszközkezelő olyanokon igyekszik segíteni, akik e nélkül kénytelenek volnának megválni ingatlanjuktól" - mondja Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Elmondása szerint az Eszközkezelő nélkül a bankok ingatlanállománya nőne csak, akik viszont igyekeznének veszteségeiket csökkenteni és piaci áron értékesíteni a lakásokat. Így az árakra se így, se úgy nem volna hatással. A bankoknak ugyanis nem érdeke az elárverezés, mert ebben a műfajban jóval piaci ár alatt lehet értékesíteni. Ez vonatkozik a kvótarendszerre is, láthatóan nincs tömeges árverezés most sem. "Az ingatlanárak további letörése senkinek sem érdeke, ezért ennek önmagában nem lesz látványos hatása" - mondja az elemzési vezető.
Ugyanakkor Rutai a megállapodás egy másik részére is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint az, hogy lerövidítették - január végére tették - a végtörlesztési határidőt aligha kedvez azoknak, akik ingatlaneladásból szerettek volna végtörleszteni. Mint elmondta: "Az eredeti 60 nap még rendben lett volna a dec. 30-ig bejelentőknek, hiszen jelenleg mintegy 40 nap alatt lepörögnek a végtörlesztős ingatlaneladások. Az új határidővel azonban nagyon megnehezült az érintettek dolga." - mondta el lapunknak Rutai Gábor.