A múlt héten energetikai korszerűsítésre felkínált 1,6 milliárd forint állami támogatást az érdeklődők pillanatok alatt elkapkodták. Ez is jól mutatja, hogy óriási rés tátong a lakástulajdonosoknál energetikai korszerűsítésre rendelkezésre álló összeg és a között, amennyit ténylegesen el kellene költeni szigetelésre és nyílászárócserére - írja a Világgazdaság.
"Magyarországon a családi házak energetikai korszerűsítésére nincs életképes ösztönző program" - hívták fel a figyelmet a Knauf Insulation szakértői. Pedig lenne létjogosultsága a támogatásnak, hiszen ha az összes családi házat leszigetelnénk, akkor - gáztüzelést feltételezve - évente mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
Ha a nemzetközi példákat vesszük alapul, akkor jól látható, hogy egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán is. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, hanem ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná a folyamatot. A mai rendszer fő hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


