Kazánok millióit cserélnék le Magyarországon

Az irat emlékeztet rá, hogy az EU 2020 stratégiája célul tűzi ki az alacsony primer energiafelhasználású, tehát magasabb energiahatékonyságú, kisebb CO2 kibocsátású, nagyobb megújuló energia felhasználású korszerű lakások építését.

Az gazdasági élénkítést szolgáló energiahatékonysági javaslatok közült a program a kondenzációs kazánok elterjesztését, a napkollektorok telepítésének támogatását, és az ESCO-finanszírozással egybekötött energiahatékonysági beruházásokat tárgyalja. Az előbbi kettőnek kiemelt fontosságot tulajdonít a program, rövid megvalósíthatósági idő mellett. Az ESCO-s megoldások a kormány otthonteremtési programjában az előbbieknél kisebb prioritást élveznek a vitairat szerint, és csak középtávon számolnak azokkal. A vitairat szintén kitér az egységes energiatörvény szükségességére, és az energiatanúsítványok használatának elterjesztésére.

A program a kondenzációs kazánok elterjesztését a kémény-felújítási programmal összekapcsolva képzeli el, ami által gázkazánonként 20-40%-os gázmegtakarítással kalkulál. A NGM közlése szerint ugyanis a jelenlegi gázkazán-állomány átlagéletkora meghaladja a 24 évet, átlagos hatásfokuk 60-65%-os. A munkaanyag szerint az ország mintegy 2 millió gázkazánjának lecserélésével éves szinten legalább 1,2-1,3 milliárd köbméter földgázt lehetne megspórolni.

A tervezet szerint a kazáncserékhez állami támogatási is biztosítanának, amelyet utófinanszírozással, számla ellenében nyújtanának. A támogatás tervezett mérték2 20-30%. A program preferálná a hazai gyártásban/összeszerelésben piacra kerülő kazánokat.

Akárcsak az előzőpontnál, szintén az ÚSZT-vel összhangban tárgyalja a programtervezet a napkollektorok telepítésének támogatását. A tervezet szerint a háztartási meleg víz előállításában segédkező napkollektorokra 20%-os állami támogatást nyújtanának, azonban a kifizetéseket 120 ezer forintban maximalizálnák. Nem új épületek esetén csak akkor lehetne támogatást igényelni, amennyiben a szolár egységek bizonyítottan gázfogyasztást váltanának ki. A tervezet mintegy 20 ezer lakásnak nyújtana támogatást napkollektor telepítésre. Az NGM kitér arra is, hogy az ilyen formában nyújtott mintegy 2,4 milliárd forint állami támogatás ÁFÁ-ban visszatérülne. A támogatásokat a kereskedőkön keresztül juttatná el a program a fogyasztókhoz.

ESCO a lakáspiacon

A tervezet harmadik jelentős pontként tárgyalja az ESCO-finanszírozási módszer támogatását, elterjesztését. Ebben a konstrukcióban az elvégzett energiahatékonysági beruházás fedezetét a megtakarított energia biztosítja, vagyis az ebben tevékenykedő projektcégek a minél nagyobb megtakarítás elérésében érdekeltek. Az NGM tervezete szerint az épületeknél 30-40%-os megtakarítás is elérhető, de egyes lakóépületeknél ennél is magasabb értéket valószínűsítenek.

A felvázolt koncepció szerint a társasházaknál a tulajdonosok az önerőt akár biztosíthatnák lakás-takarékpénztárak segítségével vagy banki hitelből is, míg az állam évekre lebontva folyósítaná a támogatást számukra. A javaslat kitér arra is, hogy az ESCO-módszert elsősorban a lakás-szövetkezeteknél lehetne jól alkalmazni. A NGM megemlíti, hogy a rendszer elterjesztéshez célszerű lenne felülvizsgálni a társasházi törvénynek azon pontját, ami szerint a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházásoknál az összes lakástulajdonos beleegyezés szükséges.

A gazdasági tárca a programot úgy javasolja bevezetni, hogy a beruházások során növekedjen majd a megújuló energiák részaránya is. A kitűzött műszaki cél, hogy a korszerűsítés során az épületek elérjék az "A" energetikai besorolást. Az állami támogatás pénzügyi forrásait a program során keletkezett (felszabaduló) kvóták eladásából tervezik előteremteni.

Az ESCO-program, amelynek megvalósulásával középtávon számol az NGM mintegy 500 ezer lakás energetikai korszerűsítését helyezi kilátásba, amelynek 40 %-a családi házak és 60%-a többlakásos lakóépületek. A program becsült évi forrásigénye 200 milliárd forint/év, 5 év alatt összesen 1000 milliárd forint. Átlagosan az állami támogatás intenzitása 50%, ami esetenként eltérően 40-60% közötti támogatási intervallumot jelent. Ez azt jelenti, hogy 5 év alatt 500 milliárd forint támogatási igény keletkezhet, azonban az ország költségvetési helyzetére való tekintettel az állam a támogatást 10 év alatt egyenlő részletekben folyósítaná, az előfinanszírozás során támaszkodva a magyar pénzintézeti rendszerre.

A minsztérium szerinta halasztott állami támogatással (és a többlakásos épületek esetén ESCO megoldásokkal) megvalósuló program várható hatásai és előnyei a következőek lesznek:

- A program megvalósítása során 15 év alatt összesen kb. 120 millió GJ, illetve, mintegy 8 millió GJ/év energia-megtakarítás érhető el. Ez 15 év alatt megfelel 392 milliárd forint energiaköltségek csökkenésének, illetve spórolásának, amely nagyobb részben hiteltörlesztésre használható fel.

- A becsült energia-megtakarítás függvényében mintegy 1,15 millió tonna CO2 csökkentés várható a 15 éves megvalósítási idő alatt, amelynek értékesítése kb. 145 milliárd forint további forrást jelenthet.

- A javasolt program az első hat év alatt 139 ezer új munkahelyet teremthet, illetve tarthat meg, amelyből a segéd- és betanított munkások arány 48 %-ot tehet ki .

A 10 évre széthúzott, ütemezett állami támogatás folyósítása lehetővé teszi, hogy a program megvalósítása alatt (azaz az első 6 évben) az állami program kiadásai a legrosszabb esetben megegyeznek az adóbevételekkel.