Minden negyedik érdeklődő önerő nélkül vásárolna lakást

Mennyi pénz van lakásra?

Még mindig 15 és 20 millió forint közötti összeg között képzeli el a lakásvásárlást a válaszadók többsége, de szorosan mögöttük következnek az egy kategóriával kisebb, 10 és 15 millió forint közötti értékben gondolkodó vásárlók. Nagyon olcsón, 10 millió alatt már alig akar valaki vásárolni - tegyük hozzá, sok kerületben nem is nagyon van mit - ugyanakkor a tavaly őszi átmeneti visszaesés után ismét 4 százalékponttal emelkedett a 30 millió forintnál is drágább ingatlanok iránt érdeklődők aránya, köztük meglehetősen sok a készpénzzel rendelkező vevőjelölt.

Aki mégis a 10 milliónál olcsóbban kínált ingatlanokat keresi, a fővárosban inkább csak a használt-piacon válogathat, új építésűből már csak a legeslegkisebbek foghatók ki ennyiért, főleg a külső kerületekben. Ugyanakkor panelből, és bizonyos kerületekben téglalakásokból is van még választék a kategóriában. Ebben a szegmensben sokszor előfordul, hogy a kínálat megtekintése után mégis inkább nagyobb összegben kezdenek el gondolkodni - akár egy hosszabb futamidejű hitelterméket választva.

Módosult a használt és az új lakások közötti preferenciarendszer a felmérés szerint: a válaszadók 43%-a számára teljesen mindegy, hogy használt vagy új építésű a megvásárolni kívánt ingatlan, lényeg az elhelyezkedésben, a nyújtott szolgáltatásokban és az árban van. Ennek az is magyarázata lehet, hogy az utóbbi időben élénkült fel az "újszerű" lakások piaca, vagyis azon ingatlanoké, melyeket néhány éve építettek, így állapotuk még viszonylag jó, stílusuk pedig legtöbbször modern. Kifejezetten új építésű lakást a válaszadók 25%-a, míg kifejezetten használtat 32% keresett, de itt is igaz a korábban megfogalmazott állítás: egy-egy jó ajánlat könnyen befolyásolhatja az előzetesen felállított szempontrendszert.

Miből finanszírozzuk a lakásvásárlást?

Továbbra is igen nagy az igény a lakáshitelek, illetve egyéb termékek, mint például a lízing iránt: a válaszadók közel 70-80%-a részben vagy egészben hitelből szeretné finanszírozni a lakásvásárlást. Jónéhány igénylő - arányuk kb. 25-30% - minimális, vagy semmilyen önerővel nem rendelkezik, és bár egyes konstrukcióban ez is megoldható, az induló költségekre érdemes egy kicsit félretenni. Érdekesség, hogy az igazán drága lakások leendő vásárlói a kérdőívek szerint kisebb arányban vennének igénybe hitelt, a szükéges vételárat vagy más ingatlan(ok) eladásából, vagy egyéb forrásból fedeznék.

Ahogy a hitelek futamideje egyre növekszik - és ezzel csökken a havi törlesztőrészlet - (ma már 40 évre is lehet lakáshitelt felvenni), úgy növekszik a szobaszám iránti igény is - a megkérdezettek több, mint 60%-a már legalább kétszobás lakást szeretne magáénak tudni. Keresettek a "klasszikus" a 1.5 és az 1 + 2 fél szobás lakások - 25% vásárolna ilyet. Sokan nagyobbat álmodnak: a válaszadók 23%-a nem éri be 3 szobánál kevesebbel. 4,5% azok aránya, akik még ennél is többet szeretnének, jellemzően a budai kerületekben. A nagy lakásokat keresők aránya az őszi felméréshez képest ebben a kategóriában kismértékben nőtt.

Az önerő, vagy akár a teljes vételár előteremtéshez gyakori a korábbi ingatlan eladása - a kérdőívet kitöltők közül sokan panaszkodtak arra, hogy eladó használt lakásukat nehéz értékesíteni, általában aki 2-3 hónap alatt értékesített már viszonylag elégedettnek mondta magát. A tapasztalatok szerint az ingatlanközvetítők ennél jóval gyorsabbak is lehetnek, hamarosan pedig megjelenik a Duna House kínálatában az úgynevezett Eladói Garancia, melynek lényege, hogy a közvetítővel kötött szerződés alapján a tulajdonos magas összeget kap, ha a közvetítőhöz kizárólagosan beadott ingatlant a szerződés lejárta után meghatározott időn belül a tulajdonos saját maga értékesíti.

Hova költöznénk legszívesebben?

Többé-kevésbé évek óta állandóak a kedvelt költözési célpontok, melyek alkalmanként már szinte utcanévre szűkülnek. Folyamatosan érezhető az a tendencia, hogy a vásárok egyre tudatosabbak: míg korábban egy-egy divatos kerület (és persze a hozzá kapcsolódó megfizethetőnek számító árak) önmagukban is elég vonzerőt jelentettek, ma már referenciákat kérnek az adott projektről, műszaki szakértőt visznek magukkal, alaposan, előre tájékozódnak a piacon, és nem sajnálják az időt körbejárni a környéket.

Megvizsgálva a fővárosi kerületeket, még mindig a szinte már örökzöldnek számító XIII. vezet a preferencialistán - a válaszadók több, mint 31% költözne ide (is), szorosan ezután következik Zugló, 25%-kos érdeklődéssel. A pesti oldalon ezután 18-18%-kal a VII. és IX. kerületek következnek, de szorosan jön fel a VIII. kerület is, 15%-kal. A divatos XIV. kerület helyenként magas árszínvonala miatt egyre nagyobb az érdeklődés a szomszédos XV. iránt is.

Budán a hagyományok szerint a XI. kerület a legkedveltebb, itt a megkérdezettek több, mint 23%-a vásárolna, enyhén nőtt az érdeklődés az őszi felméréshez képest. Ismét divatba jött a II. kerület, ahová közel 15% költözne, és folyamatos a népszerűsége a XII. kerületnek is, itt leginkább a 4-6 lakásos - jellemzően 6-900.000 forintos négyzetméteráron, de idilli környezetben kínált - társasházi lakások a legnépszerűbbek - 10% ide is szívesen beköltözne. Jelentősen, közel 4 százalékponttal javított a Belváros - vagyis az V. kerület, itt közel 9% vásárolna, hasonlóan az agglomerációs településekhez.

Mit tudjon még a lakás?

A vevői kívánságlista egyre bővül: kedveltek a magasemeleti lakások (illetve speciális esetben a kertkapcsolatosak is), elvárás a csendes, parkos környezet - a forgalmas útra néző lakásokat legyenek akár használtak, akár újak, nehéz eladni, és sokszor csak alacsony áron sikerül. Fontos, hogy a városközpont vagy autóval, vagy valamilyen tömegközlekedési eszközzel kevés átszállással gyorsan megközelíthető legyen - ezért a legtöbben valamelyik metrómegálló környékén keresnek a legszívesebben. Jól megfigyelhető ez a trend a 4-es metró tervezett budai nyomvonalán - noha a vásárlási roham még nem indult el, nagyon sok hirdetés már fontos előnyként szerepelteti a lakás közelében megépülő metróállomást. Előnyként értékelik, ha van lift, megfelelő mennyiségű tárolóhelyiség, illetve sokan a minél szeparáltabb, a házon belül kevésbé forgalmas ingatlanokat célozzák meg.