Dubai sötét oldala: pórul járnak, akik munkát vállalnak...

A fantasztikus építészeti megoldások és a gomba módra szaporodó felhőkarcolók fővárosában azonban a csillogó háztömbök és a turisták között a legkevésbé fejlett országokból származó munkások, korántsem forint milliókért dolgoznak. A dél-kelet ázsiai államokból az otthon elérhetőnél magasabb bérek vonzzák Dubaiba az építési munkásokat. A bérkülönbség azonban, főként a gyorsan fejlődő India esetében egyre csökken.

A hivatalos adatok szerinti 9-10 százalékos inflációt, mely több közgazdász szerint akár bőven a két számjegyű értéktartományba is átcsúszhat, főként a folyamatos lakáshiány okozza, mely egyre feljebb tolja a lakásárakat és a bérleti díjakat. Dubaiban emellett szinte alig épülnek a fizikai és szakképzett munkaerő számára is elérhető ingatlanok, az építési vállalkozások számára ugyanis jobban megéri a nagyobb profittal értékesíthető luxusszegmensben gondolkodni.

A megélhetési költségek emelkedésén kívül a Kelet-Ázsiából érkező munkavállalók esetében jelentős problémát okoz a dollár gyengesége, a fizetésüket amerikai valutában kapó munkások ugyanis rengeteget veszítenek azon, ha bérüket otthon a hazai valutára, India esetében rúpiára váltják.

Dubaiban jelenleg nem működik központi jövedelem-nyilvántartó rendszer, az építési szektorban dolgozók készpénzben kapják fizetésüket. Ez egyszerűbbé teszi a feketemunkát, bár az a bankokon keresztül folyó jövedelemáramlás esetén is kivitelezhető, ahogy az az európai országok példákból is látszik. Januártól azonban az Arab Emirátus leggyorsabban fejlődő városában is szigorítás várható, a jövedelmek ezután egy államilag működtetett, elektronikus rendszeren keresztül zajlanak majd, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza, hogy a munkáltatók késedelmesen fizessenek, de mindenképpen szerepet játszik majd az építőipar fehérítésében is.

Emellett idén júniusban Dubai kormányzója amnesztiát hirdetett, melynek hatására 280 ezer addig illegális ott tartózkodó munkás hagyta el az Arab Emírséget. A visszaáramlás súlyos problémát jelenthet a munkaerőhiánnyal küzdő országban. Az indiai munkásokat várhatóan még kevésbé fejlett országok állampolgárai váltják majd, így sri lankai, bangladesi és nepáli munkások.

Ezen országok már most az állampolgáraik esetében érvényes minimálbér megállapításáért kilincselnek az emirátus döntéshozóinál, előrelépés azonban ez ügyben még nem történt. A romló életkörülmények és a folyamatosan kudarcba fulladó tárgyalások sztrájkra kényszeríttették a munkásokat. Nyár közepén két kisebb megmozdulás történt, míg múlt héten a két napos sztrájk alatt az építőipari munkások már kövekkel dobálták a rendőrség autóit.

A feszültség növekedését jól jelzi, hogy míg a nyáron csupán jobb munkakörülményeket követeltek az építőipari munkások, addig most már egyértelműen a fizetésemelés a cél. Az Egyesült Arab Emírségek illetékes minisztere komoly büntetéseket emlegetett a megmozdulásokkal kapcsolatban: a "rendbontásban" részt vevő 4000 munkavállalót kitoloncolják.

A Dubaiban dolgozó építőipari munkások problémája azonban nem csak a kelet-ázsiai országokat érinti, hazánkból is érkeznek szakmunkára, fizikai munkára vállalkozók Dubaiba, a Magyarországon szerzett diplomát ugyanis bizonyos területek esetében egyáltalán nem ismerik el a világ egyik legforgalmasabb turisztikai célpontját adó országban. Az informatikai, egészségügyi és mérnöki képzettséggel rendelkező magyarokat azonban szívesen fogadják a régió országaiban.