Lesz ingatlanadó - még mindig csak találgatunk?

A legújabb koncepció szerint a kormány "központilag", azaz jogszabályban fektetné le az "egységes ingatlanadó" kereteit, azaz meghatározná az értékmeghatározás módszertanát, az alkalmazható adókulcsokat, a kereteken belül azonban szabad kezet adna az önkormányzatoknak, azok saját hatáskörben dönthetnének a bevezetésről, az adókulcsról és a különböző mentességekről, kedvezményekről. A kormány azonban az egységes ingatlanadó kvázi bevezetésével (jogszabályi keretek lefektetése) párhuzamosan megszünteti az építmény-, a telek-, a kommunális- és a luxusadót.

Az ingatlanadózás önkormányzati jogkörbe utalása egyáltalán nem szokatlan jelenség a nemzetközi gyakorlatban. Az Egyesült Államokban szintén az önkormányzatok döntenek az ingatlanadó mértékéről, a módszertan azonban mindenképpen azonos; értékbecsléses módszerrel határozzák meg az egyes ingatlanok értékét és az önkormányzat által meghatározott - évente változó - adókulccsal határozzák meg a fizetendő adót. Az önkormányzatok fiskális helyzetüktől függően évente határozzák meg az ingatlanadótól elvárt bevételt és ehhez képest állapítják meg az adókulcsot.

Ki fizet? Fizet -e egyáltalán mindenki?

Bár elvileg a kormány megadja a lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy ne vezessék be az új adót, ám erre valójában a legtöbb önkormányzat esetében igen kevés esély van. A fent említett négy adófajta eltörlésével ugyanis az önkormányzatok bevételtől esnek el, melyet az ingatlanadóból lesznek kénytelenek pótolni. A kedvezmények, mentességek körét azonban az önkormányzatok határozhatják meg, így elképzelhető, hogy bizonyos szociális kritériumok alapján mentességek és kedvezmények is elérhetőek lesznek.

Az sem egyértelmű, hogy lesz -e minimális értékhatár (korábban 10 millió forint felmerült alsó limitként), Tátrai Miklós tegnap a Portfolio.hu-nak elmondta, hogy a kormánynak "nincsen ellenérzése azzal kapcsolatban, hogy az 50 millió forint érték fölötti ingatlanokra vonatkozzon az új egységes teher." Az 50 milliós értékhatár azonban nem hangzik túl reálisan és leginkább egy könnyített luxusadóra hasonlítana. A luxusadó "sikerét" ismerjük, az 50 milliós értékhatár vélhetően ugyancsak a kiskapuk, kibúvók és ügyeskedések felé terelné az adófizetőket és nem lenne túlságosan hatékony.

Mennyi lesz az új ingatlanadó?

Mint említettük, az új koncepció szerint az adóklcsról - nyilván bizonyos keretek között - a helyi önkormányzatok döntenének, így ez egyrészt nem lesz egységes, másrészt semmilyen konkrétumot nem közölt ez ügyben a PM, így ebben a kérdésben csak a találgatás marad egyelőre.

Értékalapú, de mennyi az érték?

Az ingatlanadózás egyik központi kérdésére továbbra sincsen válasz, azaz a módszertan részletei még mindig nem ismertek. Így az elméletben rendelkezésre álló és nemzetközi példákon keresztül megvizsgálható módszerek közül még mindegyik esélyes, bár az idő szűke miatt (a szabályrendszert november közepén fogadhatja el az Országgyűlés) valószínűsíthetően egyszerű és költséghatékony módszer mellett döntenek majd, azaz vélhetően nem egyéni értékbecslés dönti majd el az ingatlanok értékét. Ezzel szemben jó esély van a luxusadónál bevezetett értékövetek valamilyen módon való felhasználásának, s nem teljesen elképzelhetetlen a cseh példa követése sem, ami az értékövezetek egyszerűsített, átláthatóbb, ámde az ingatlanok értékére kevésbé fogékony rendszer.

Mennyi adóbevétel folyhat be?

Korábban három elképzelés keringett a sajtóban a kormány által elvárt adóbevétellel kapcsolatban. Az egyik 150-200, a másik 100-110 milliárdos bevétellel számolt, míg a harmadik verzió csak az eddigi - nem egységes - ingatlanadókból befolyó 60-65 milliárdot célozta meg. A PM közlése szerint ez utóbbi tervezet győzött, azaz az egységes ingatlanadó bevétel-szinten is csak a különböző ingatlanadók kiváltását jelenti majd, azaz a 2006-ban befolyt 65 milliárd forintnál elvileg nem vár el nagyobb bevételt az állam.

Csak a lakóingatlanok?

Tátrai Miklós kérdésünkre elmondta, hogy "nem kivételek a nem lakáscélú ingatlanok", amit mi nem túl nagy kockázatot vállalva úgy értelmezünk, hogy az egységesedő ingatlanadó az üzleti célú ingatlanokra is kiterjed majd. Amennyiben a nem lakáscélú ingatlanokra vonatkozó adó kivetése is önkormányzati hatáskörbe keül, az több érdekes kérdést is felvet. Az egyes önkormányzatok kezében lévő ingatlanadó-fegyver ugyanis akár teljesen új tényezőt is teremthet a kereskedelmi ingatlanpiacon, mind bérlői, mind fejlesztői szempontból.