A spanyol ingatlanpiacon vitathatatlanul mérséklődik az áremelkedés mértéke, így mára számos befektetési céllal vásárló úgy döntött, hogy máshova viszi a pénzét - írja a Világgazdaság.
Az idén február-márciusban a 2004-es tavaszhoz képest - amikor 16-17%-os volt a drágulás éves üteme - a harmadára esett vissza ez a mutató és az év végére várhatóan 3-4%-ra csökken.
A kilencvenes évek második felétől sok magyar próbált szerencsét a spanyol ingatlanpiacon, mivel a 10%-os önerőszükséglet mellé 2-3%-os kamatra lehetett hitelt kapni, az éves értéknövekedési ütem pedig 10% fölé kúszott fel.
Az elmúlt 2-3 esztendőben már látszott a lecsengés, így egyre több magyar befektető igyekezett megválni spanyol ingatlanjától és inkább a feltörekvő országok felé fordult. Azok, akik az ingatlan megtartása mellett döntöttek, elsősorban üdülési céllal tették ezt.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
A jövő oktatásának legfontosabb kérdése: kiválthatja az AI a hagyományos tananyagot?
A Tudományos Diákköri Mozgalom már évtizedek óta szerves része a magyar felsőoktatásnak.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


