Jobb félni... Okosan a biztosítással!

Napjainkban dinamikusan változhat lakásunk és benne lévő ingóságaink értéke, erre azonban a biztosításunk nem nyújt minden esetben automatikusan fedezetet. Hasznos lehet, ha leltárt készítünk értékeinkről, ami alapján jobban tudjuk követni a változásokat, és szükség esetén egyszerűbb a káresetet jelenteni.

A legtöbb biztosító egy megadott értékhatárig nyújt csak fedezetet lopás és sérülés ellen, és rejtélyes eltűnések esetén nem kártalanítanak.

Egy átlagos lakásbiztosítás általában nem foglal magában felelősségbiztosítást is, ezért nem fedezi az olyan pereskedés és kártérítés költségeit, ha valaki esetleg a lakásunkban vagy a vagyontárgyaink által sérül meg.

A legnagyobb kellemetlen meglepetés akkor érhet minket, ha természeti katasztrófa sújt le ránk, ugyanis ezekre az eseményekre egy átlagos lakásbiztosítás nem nyújt fedezetet. Hazánkban az árvízkárt tartalmazza egy lakásbiztosítási kötvény, azonban a belvíz kockázatát nem vállalják fel a hazai társaságok.

Magyarországon is köthetünk már olyan teljes körű (all risk) biztosítást is, amelyet megvásárolva, egy komplett biztosításcsomagot kapunk, az egyetlen dolog, amire oda kell figyelnünk az, hogy a biztosítótársaságok néhány kockázati faktort kizárnak a felelősségvállalás alól.

A piacon nagymértékben jelen van az alulbiztosítottság, ami azt jelenti, hogy a szerződő felek, csak a fizetendő díj nagyságát tartják szem előtt és nem törődnek olyan dolgokkal, mint a megfelelő fedezet választása. Ebből következően szoktak kialakulni azok a sajnálatos esetek, mikor egy bekövetkezett káresemény egész családokat dönt romba anyagilag és a biztosító tehetetlen, mert a tényleges vagyonuk (és itt leginkább az ingóságokra kell gondolni) töredékét vonták csak be a biztosítás hatálya alá.

A lakásbiztosítás feltételeivel szinte mindenki, úgy ahogy, tisztában van. Nem mondható el azonban ez a társasházak biztosításáról. Sokan most nyugodtan dőlnek hátra, hogy a közös képviselő tud mindent és majd Ő elintézi. Azonban ez sajnos nincs így, persze itt is vannak kivételek, de mint tudjuk, Ők erősítik a szabályt. Éppen ezért rengeteg olyan hibát lehet (és szoktak is elkövetni) amelynek a levét később a lakók közösen isszák. És ezek között szinte a legkisebb gond az, ha nem fizet a biztosító, ugyanis szélsőséges esetben akár a rendőrséggel is meggyűlhet a bajunk.

A legnagyobb hibát az ajánlatkérés alakalmával lehet elkövetni. Ez most sokaknak meglepetést okozhat, mivel egy ajánlatkérésnek nem sok tétje van, hiszen nem kötelező elfogadni. Ahhoz, hogy ezt jobban megértsük nézzünk rá egy példát!

Tegyük fel, hogy a közös képviselő több biztosítótól kér be árajánlatot, ehhez megadja a közös és az osztatlan területek nagyságát. Azonban nem tér ki arra, hogy a teljes területre kívánnak- e biztosítást kötni vagy csak a közös területekre (itt már lehet egy lényeges eltérés), milyen kiegészítő módozatokat szeretne az ajánlatban látni, mekkora újraépítési értékre szeretné kötni a biztosítást (ha ezt túl alacsonyra veszik akkor egy esetleges káresemény után jelentősen kevesebb kártérítést kapnak), díjütemezésre és elkötelezettségi időre (ez utóbbival jelentős kedvezményeket tudunk elérni).

Ebből adódóan a kapott táblázatok nem összehasonlíthatóak, ugyanis nem ugyanarra a szolgáltatásra vonatkoznak. A lakógyűlés persze kapásból a legolcsóbbat fogja választani és aztán jöhet a feketeleves.

A gyakorlatban, számtalan esetben előfordul az a szituáció, hogy a lakástulajdonos kétszer fizeti meg a lakásbiztosítás díját. Hogyan fordulhat ez elő? Tegyük fel, hogy valaki hitelből finanszírozza a lakásvásárlást (ez könnyen elképzelhető), ilyenkor a folyósítás feltételeként gyakran kötik ki a pénzintézetek a vagyonbiztosítást is. Ezt a leendő ügyfél boldogan megköti (mert különben nem kap pénzt és nincs lakás), majd fizeti is a díjat rendszeresen. Majd később a közös képviselő is megköti a társasház-biztosítást aminek a díját beépítik a közös költségbe.

És általában szinte mindenki ezen a ponton hibázik, ugyanis ilyenkor a hitelfelvételkor (vagy csak úgy) megkötött lakásbiztosításból ki kell vetetni az építményre vonatkozó részt és csak az ingóságok, maradhatnak benne. Ugyanis a PTK. értelmében, a biztosítás, vagyonosodást nem eredményezhet. Ez azt jelent, hogy egy esetlegesen bekövetkezett káresemény után nem fordulhatunk kárigénnyel két (vagy több) társasághoz. Tehát feleslegesen fizettünk két kasszába, csak az egyikből kaphatunk pénzt. Több biztosítás csak egyetlen esetben megengedett, ez pedig szintén az újraépítési értékre vezethető vissza. Ugyanis abban az estben, ha az ingatlanunk újraépítési költsége mondjuk 200 ezer forint nm-ént, és a társasházi biztosításban csak 150 ezer forint szerepel, akkor a fennmaradó 50 ezer forintot lefedezhetem egy másik biztosítással, így teljes mértékben védve vagyok egy totálkár esetén.