Kitart-e a türelem? Lesz-e válság? - makroelemzők a választások gazdasági hatásairól

A portfolio.hu elemzői makrogazdasági szakembereket kérdeztek, hogy a választási eredményektől függően milyen gazdaságpolitika illetve pénz- és tőkepiaci folyamatok várhatók Magyarországon. Felmérésünkben az összes nagyobb hazai bank elemzője illetve számos, a magyar gazdasággal foglalkozó külföldi szakember vett részt. Összesen 20 fő adott választ kérdéseinkre.

Kutatásunk során arra kértük a szakembereket, hogy egy -3- tól +3- ig terjedő skálán értékeljék azt, hogy a potenciális választási kimenetelek milyen mértékű változást generálnak az államháztartás 2006- os, illetve 2007-es várható hiányában, a hatósági árak, az infláció, a GDP és a munkaerő piaci foglalkoztatottság növekedésében, az euró bevezetésének dátumában, a forint árfolyamának alakulásában, illetve a 2006 végi 5 éves hozamok várható nagyságában.

A válaszadó cégek: ING Bank, Commerzbank- London, DRKW, CA- IB, OTP, K&H, IEB, RBS, Concorde, Takarékbank, Raiffeisen, CIB, West LB, ABN Amro, BA-CA és három anonimitást kérő bank elemzője.

Az államháztartás hiányát illetően konszenzusos vélemény, hogy a mostani költségvetési politika fenntarthatatlan pályát jelent. A kormány költségvetési politikáját a piac, az európai intézmények és természetesen az ellenzék oldaláról is számos kritika érte. A választási kampányban ugyanakkor egyelőre a Fidesz mutatkozott "bátrabbnak" az ígéretek terén, ami azok betartása esetén a költségvetési pozíció jelentős további romlását okozhatja. A megkérdezett elemzők pesszimistábbak a deficit várható alakulását illetően, ha a Fidesz alakít kormányt- derül ki a felmérésből. A válaszokból az is kiderül, hogy a 2006-os választási költségvetés után 2007-re már bármilyen "konfiguráció" esetén a deficit csökkenése várható.

Az alábbi ábrából kitűnik, hogy az elemzői kar egy MSZP-SZDSZ koalíciót látna szívesebben, ha a deficit leszorítását nézzük. Ez a mostani kormányerők pozícióinak megőrzését feltételezi.

Kissé más kép rajzolódik ki a 2007-es várakozásokból, itt a Fidesz-hez kapcsolódó kormányformációk azok, melyeknél a piac viszonylag kedvezőbb egyenleggel számolna.

Ahhoz, hogy az államháztartás hiányát ledolgozzuk, a számos reformlépés mellett szükség lehet a hatósági árak emelésére is a következő kormányzati ciklusban. Ha a belföldi árak a világpiaci szinttől tartósan elszakadnak, akkor a kompenzáció fedezete jelentős terhet ró az államháztartásra (az összes adózóra). A megkérdezettek szerint, a lakosság körében népszerűtlen intézkedésre a baloldali koalíció mutat nagyobb hajlandóságot.

Az infláció egy jobboldali választási győzelem után várhatóan kisebb mértékben emelkedne (mérsékeltebben csökkenne). Ha az MSZP kormányerő lenne, akkor feltehetően a fentebb említett árkorrekciók miatt az infláció is magasabbra szökne.

A választásokat megelőző kampányban már eddig is többször elhangzott a foglalkoztatás növelésének ígérete. Az elemzők úgy látják, hogy a Fidesz győzelme hozna nagyobb foglalkoztatás bővülést. Az okokat részletesen most nem kutattuk, de feltehetően a béreket terhelő munkaadói járulékok csökkentése lehet a fő tényező. Egyelőre azonban nem ismert, hogy a Fidesz szükség esetén a kieső bevételeket hogyan pótolná (pl.: munkavállalók által fizetett terhek növelése, ÁFA emelés, kiadási oldalon jelentősebb lefaragások, ezzel ellensúlyozva a bevételcsökkenést stb.). A változások várhatóan csak akkor lehetnének tartósak, ha azok a költségvetés kiigazításával is járnának, ugyanis a terhek tartós csökkenését csak megfelelő reformlépések és jó gazdasági teljesítmény garantálhatná.

A gazdaság teljesítményének várható alakulását jobbnak látják a szakértők egy Fidesz kormány esetén. A gyorsabb növekedés feltehetően összefüggésben állhat a foglalkoztatásra vonatkozó várakozásokkal is.

Az euró bevezetésének lehetősége egyre távolabb tolódik, 2010-et szinte már senki sem látja reális lehetőségnek. A megkérdezettek szerint az euró bevezetésének időpontjára nincs nagy hatással a választás eredménye. Talán a Fidesz győzelme esetén sodródhatunk legtávolabb az euró mielőbbi bevezetésétől, mely a fiskális kritériumok későbbi teljesítésével függhet össze, de amint említettük a különbségek nem lényegesek az egyes kormányalakítási (fő kormányerők) kimenetelektől függően.

A forint napokban produkált gyengülése (is) felveti a kérdést, hogy mekkora lehet a forint árfolyama (az euróval szemben) az év végére. Az elemzők gyengülésre számítanak, és úgy látják, hogy egy esetleges MSZP választási győzelem nagyobb mértékű gyengülést hozna, mint a jobboldali kormány megalakulása. Érdekes ez annak tükrében, hogy az MSZP-nél kisebb belső egyensúlytalansággal számolnak a piaci szakértők. Feltehetően a rossz "track rekord" itt még befolyásolhatja a piac értékítéletét. Ha azonban megnézzük az értékek nagyságát, akkor látható, hogy az elemzők inkább nem feltételeznek lényegesebb különbséget a várható árfolyamban a befutási sorrendtől függően. Az eltérések minimálisak.

A szakértők nem számítanak az 5 éves hozamok jelentősebb emelkedésére 2006 végén. Az utóbbi időszak hozamemelkedései következtében a prémium így is 30 bp körüli mértékben emelkedett.

Összességében tehát a piaci elemzők az MSZP illetve MSZP vezetésű kormánytól várják azt, hogy gátat vet a költségvetési hiány duzzadásának, ugyanakkor a rossz múltja kísértené a szocialisták dominálta kormányt. Ha a Fidesz kerül kormányra, a deficit várhatóan magasabb lesz idén mint hatalomváltás nélkül, de ebbe az is belejátszhat, hogy a most ellenzéki párt igyekezne minél többet "beleszorítani" az idei évbe (2007-es évből egyes tételek átcsoportosítása). A 2007-es Fidesz "optimizmus" (itt vár enyhén nagyobb defeicitcsökkenést a piac) az ellenzéki párt remélt reformlépéseivel is összefügghet.

A Fidesz várhatón további védőernyőt tartana a lakosság fölé az árak tekintetében, amivel az inflációs folyamatok további kedvező alakulását érné el (rövid távon). A foglalkoztatás terén az elemzők a Fidesztől várnak több munkahelyet, ugyanakkor ez csak akkor várható tartós folyamatként, ha a gazdaság általános állapota is javul. Ha a költségvetés a kieső bevételek miatt máshol drasztikus kiigazításra szorul, az ellenkező irányú folyamatokat generálhat.

Az elemzők többsége nem vár gyors reformlépéseket a választások után, amiben a szeptemberi önkormányzati választásokra való "felkészülés" a döntő (a megkérdezett elemzők közül mindössze 4 tartotta valószínűnek, hogy a reformok már a nyáron megkezdődnek). A többség szerint ősz előtt várhatóan egyik kormány sem vállalja, hogy fájdalmasabb intézkedéseket hozzon. Létezik olyan (nem többségi) vélemény, miszerint paradox a helyzet, mert aki megnyeri az országgyűlési választásokat, az az önkormányzatit szükségszerűen bukhatja majd egy közbülső negatív piaci reakció miatt (intézkedések hiányában nem kizárt a külföldi befektetők érezhető pozíciócsökkentése). Az őszi konvergenciajelentés (a mostani aktualizálása) várhatóan nem lesz visszhang nélkül a piacokon, de jelentőségét eltúlozni sem kell - vélte a megkérdezett elemzők többsége.

A tőkepiacoktól hirtelen és sokkszerű reakciókat nem várhatunk csak a választási eredmények miatt - mondták az elemzők. A választások utáni lépések, az ígéretek be- és be nem tartása várhatóan befolyásoló lesz, de a globális kockázatvállalási kedv legalább annyira meghatározhatja, hogy év végén hol adhatunk el forintot, vagy hol vásárolhatunk államkötvényeket.

Láng Róbert