Mit mutat az árfolyam csatorna és a Bollinger szalagok?

Alábbi írásunkban a technikai elemzés egy igen egyszerű, ámde jelentős eszközét, a Bollinger szalagokat tekintjük át, melyeknek a kiindulópontja az árfolyam csatorna. Mindkét eszköz a statisztikai módszereken alapuló vizsgálatok részét képezi, s viszonylagos egyszerűségük mellett előnyük még abban áll, hogy objektíveknek tekinthetőek, hiszen automatikusan rajzolódnak ki. Írásunkban kitérünk a két eszköz jelzéseinek értelmezésére, valamint a portfolio.hu interaktív grafikon rajzolójának a használatára is.

1. Árfolyam csatorna (Price Channel)

2. Bollinger szalagok (Bollinger Bands)

Árfolyam csatorna (Price Channel)

A Bollinger szalagok az ún. árfolyam csatornán alapulnak, melynek a már jól ismert mozgóátlag a kiindulópontja. A módszer lényege, hogy a grafikon rajzoló meghatározza az árfolyam mozgóátlagát, majd az árfolyam csatornát ennek a mozgóátlagnak bizonyos súllyal való eltolásával rajzolja meg.

Jelzések
Ezzel a módszerrel igen egyszerűen és gyorsan tudjuk megállapítani a trend nélküli piacon az ellenállási és a támasz szintet, amiket miután az árfolyam elért, visszatér az árfolyam csatornába. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ennek feltétele a trend nélküli piac, hiszen ellenkező esetben az árfolyam szinte biztosan ki fog törni a csatornából, vagy pedig hosszú ideig benne marad.
Használható azonban az árfolyam csatorna abban az esetben is, ha látható a trend, hiszen ebben az esetben, ha az árfolyam a felső csatorna vonalat áttöri, akkor az vételi jelzésként fogható fel, míg ha az alsó csatorna vonalat töri át, akkor az eladási jelzésként értelmezhető.

Az árfolyam csatorna használata
Az árfolyam csatorna grafikonba való berajzolását a portfolio.hu interaktív grafikon rajzolójával úgy tudjuk megtenni, hogy a grafikon rajzolóban a függvények gombra kattintunk, és kiválasztjuk a Price Channel menüt. Ekkor be tudjuk állítani, hogy mekkora periódusú mozgóátlagot számoljon a grafikon rajzoló, illetve ez mekkora súllyal tolja el felső, illetve alsó irányba. Érdemes az árfolyam csatornát úgy beállítani, hogy az a kiválasztott árfolyamnak a támasz és ellenállási szintjeit határozza meg.

Bollinger szalagok (Bollinger Bands)

Igen hasznos eszköz a technikai elemzés eszköztárában a John Bollinger által kifejlesztett Bollinger szalagok, melyek előnye abból fakad, hogy megrajzolásuk vagy felismerésük objektív, ellentétben a szubjektíven megrajzolható csatorna- és trendvonalakkal. A Bollinger szalagok tehát az árfolyam- vagy indexmozgástól függően, automatikusan rajzolódnak ki.

A módszer lényege, hogy a függvény kiszámítja a grafikon mozgóátlagát, majd pedig berajzolja az ettől egyenlő távolságra levő alsó és felső szalagokat, melyek nem mások, mint a mozgóátlagolással kapott függvény eltolása a két irányba, de nem egyenlő távolsággal, mint az árfolyam csatorna esetében, hanem az árfolyam volatilitásával, illetve ennek többszörösével (a súlyt magunk tudjuk beállítani).
A volatilitás számítása a következő módon történik:

A felső és alsó határoló vonal tehát az árfolyam volatilitásától függ, értelme pedig annyi, hogy a két határoló vonal tekinthető az ellenállási és a támasz szintnek, tehát az árfolyamnak ezen belül kell mozognia. Minél kisebb az adott részvény volatilitása, annál szűkebb sávban mozog az árfolyam, és minél nagyobb a volatilitás, annál távolabb esnek egymástól a szalagok.

Bollinger szerint a következő főbb megállapítások vonhatóak le a szalagokból:
-a komolyabb árfolyam elmozdulások akkor várhatóak, amikor a szalagok beszűkülnek;
-amikor az árfolyam kitör a szalagok közül, akkor a jelenlegi trend folytatódása várható;
-amennyiben az árfolyam mélypontja és csúcspontja előbb a szalagokon kívül, majd pedig a szalagokon belül található, akkor az a trend megfordulását jelzi;
-amennyiben az árfolyam érinti valamelyik szalagot, utána a másik szalagot is érinteni fogja.

Jelzések
Amennyiben a szalagok által határolt csatorna nagyon beszűkül, azaz az árfolyam volatilitása alacsony, akkor az árfolyamok kitörésére lehet számítani. Persze a fő kérdés az, hogy melyik irányba fog kitörni az árfolyam. A válasz nem is olyan könnyű, meghatározásához érdemes több más technikai elemzési eszközt is segítségül hívni, azonban néhány alapvető törvényszerűséget ki lehet emelni.

E szerint amennyiben az alsó szalaghoz kerül közelebb az árfolyam, akkor túladott piacról van szó, amennyiben pedig a felső szalaghoz, akkor túlvettről. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek az igen egyszerű szabályok csak abban az esetben érvényesülnek, amennyiben trend nélküli piaccal állunk szemben.

Sokkal célszerűbb azonban a Bollinger szalagokat például az RSI-vel (Relative Strength Index = Relatív Erősség Index) együtt alkalmazni, ugyanis a Bollinger szalagok túlvett vagy túladott jelzése az RSI divergencia jelzésével egyidejűleg következik be, akkor a szalagok vételi és eladási jelzéseket mutatnak. Amennyiben az árfolyam esik, és a forgalom élénk marad, vagyis a piacon az eladók jelentős megbízásokat adnak, és az RSI túlvett piacot mutat, akkor az árfolyam nagy valószínűséggel az alsó szalagot fogja áttörni.

A Bollinger szalagok használata
A portfolio.hu interaktív grafikon rajzolójával természetesen a Bollinger szalagok is megrajzolhatóak. Akárcsak az árfolyam csatorna és a mozgóátlagok, a Bollinger szalagok is a függvények között találhatóak (Bollinger Bands), és ott állíthatóak be a kívánt paraméterek. A periódus az árfolyam csatornánál megegyezően a mozgóátlag periódusát jelenti, míg a súly azt, hogy a volatilitás hányszorosával számolja, tolja el a grafikon az alsó, illetve a felső szalagokat.

Bollinger szerint célszerű 10 vagy 20 napos periódust megadni, és a súlyt 2-nek megválasztani.