Spekulálj te is a magyar államadóssággal, ilyen egyszerű

"Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapír vásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre. Az állampapír előnye abban rejlik, hogy egyrészt bármikor eladhatjuk, másfelől semmilyen kockázattal nem jár, hiszen az állam biztosan visszafizeti pénzünket. Mindennek fejében viszont az állampapírok kamata viszonylag alacsony."- a PSZÁF honlapján található definíciójának utolsó mondata rátapint a lényegre, alacsony kockázat alacsony hozamokat jelent. Ezek alapján már könnyű értelmezni, hogy mit jelent az elmúlt napokban megnövekedett hozamráta. A világ ma növekvő kockázatot lát arra, hogy Magyarország nem fizeti vissza hiteleit. Legalábbis csak egyre nagyobb hozamok reményében hajlandóak itt befektetni.

A kockázat

A lejáratig tartott államkötvények esetében a befektető a futamidő végén kapja vissza a befektetett összeget (így például egy öt éves államkötvény esetében csak az ötödik év végén a névértéket), közben a kamatfizetési periódusokban kamatokra jogosult. Ezen időszakok egyes kifizetéseinek sorozatát nevezzük pénzáramlásnak, amit a következő ábra is jól mutat. Az állam fizetése esetén a befektetett összegre és annak hozamaira mindenképp számíthatunk.

Az aktuális hozam csak akkor érvényes viszont, ha lejáratig megtartjuk az állampapírt, ha időközben eladjuk számolnunk kell a kockázatokkal. Amennyiben nem a lejáratig tartja a befektető az állampapírt, akkor közel sem mindegy, hogy a papír ára és ezzel elentétesen a hozam milyen irányba mozdul el és annak mozgását mi befolyásolja. A biztosnak vélt állampapír befektetésünk értéke is kiszámíthatatlan lehet. A kamat/hozamkockázat elértéktelenítheti befektetésünket.

Több tényező is meghatározza az állampapírok futamidő alatti értékét: az adott ország különböző gazdasági mutatói (például: infláció, devizaárfolyam, jegybanki alapkamat alakulása), az állampapírpiacon kialakuló kereslet-kínálati viszonyok, kibocsátó hitelképességének (ezt országkockázatnak is nevezhetjük), a nemzetközi befektetői környezet, valamint a várakozások alakulása.

A jelenlegi helyzetben, amikor nem elhanyagolható inflációs nyomás nehezedik a gazdaságra a jegybanknak nincs mozgástere az alapkamat csökkentésére. Ez azt is jelenti, hogy a piaci hozamok növekedésének kockázata magas, mely az állampapírok árfolyamára (értékére) kedvezőtlenül hat. Fontos megjegyezni viszont, hogy a jegybanki alapkamat változásának hatása elsősorban a rövid lejáratú papírok hozamára korlátozódik, a hosszabb állampapírok hozamaira inkább a gazdasági szereplők várakozásai döntenek. Ilyen lehet most az esetleges IMF hitel megállapodás körül kirajzolódó aggodalom. Ezzel szinte párhuzamosan alakulhat a kereslet/kínálat kérdése is. Ugyancsak ezeknek a várakozásoknak megfelelően van kedve vásárolni magyar adósságot a befektetőknek. Egy biztonsági eszköz nélkül egyre inkább csökkenhet a kereslet, mellyel együtt hozamnövekedés várható, amivel ellentétesen mozog az állampapírunk értéke.

Összefoglalva tehát, minden olyan tényező, ami növelheti az elvárt piaci hozamokat értékteleníti a befektetésünket, hiszen a kifizetés fix, tehát a hozamot növelni csak úgy lehet, ha a vásárlási érték is csökken. Ilyen nagyrészt egymással össze is függő tényezők lehetnek: növekedő inflációs kockázat, gyengülő forint, jegybanki alapkamat emelés, állampapírok keresletének csökkenése, Magyarország hitelképessége (IMF megállapodás realitása), nemzetközi helyzet.

Hogy kezeljük a kockázatot?

Kevesebb kockázattal járó befektetés lehet a Prémium Magyar Államkötvény, melyet kizárólag belföldi magánszemélyek vásárolhatnak. Ez egy előre rögzített kamatfelárat kínál az aktuális inflációs értékeken túl. Jelenleg ez a kamatfelár 3,5 százalék. Így a jelenleg várható hozam 7,7 százalék (inflációs várakozás 2012 végére 4,2). Ennek a befektetésnek a kockázata alacsonyabb, hiszen az inflációs és arra is ható gazdasági változások nem értéktelenítik el. A reálhozam (infláción felüli) mindig 3,5 százalék.

Hol vegyek?

Minden értékpapírszámlát vezető hitelintézetnél és befektető cégnél, illetve a Magyar Államkincstár fiókhálózatában (19 megyeszékhely), a 2008-ban elindított internetes szolgáltatáson, a Webkincstáron keresztül, illetve Telekincstáron keresztül is megvásárolható. Az értékpapír-számla vezetéséért és a jegyzési, adás-vételi, illetve kamat- és törlesztésfizetési tranzakciók után díjat nem számol fel az Államkincstár és nincs készpénzfelvételi díj sem. Még ha költségei minimálisak is, kockázatai vannak az államkötvényeknek és kincstárjegyeknek is. Még akkor is, ha nem számolunk a nem fizetés kockázatával. Hiszen ez utóbbinak az esélye még mindig alacsony, különösen a hazai hitelezők esetében.

A mostani betéti hozamokkal összehasonlítva kedvezőnek tűnnek az állampapír hozamok, a 10-11% százalékhoz képest az akciós betétek kamata 8 százalék.

Kinek éri meg a vásárlás?

Azoknak, akik abban bíznak, hogy a jelenlegi 10 -11 százalékos hozamokhoz képest megnyugvás várható a piacon, alacsonyabb hozamokra számít. Ez egy IMF megállapodás után könnyen bekövetkezhet, hiszen a védőháló biztosabbá teszi a Magyarországba irányuló befektetéseket. Ilyen esetben nagyarányú árfolyamnyereség is realizálható viszonylag rövid időtávon is, nem szükséges kivárni a futamidő végét.