Újra szavaztak az iskolai mobilokról: ez az utolsó pillanatos döntés, indul a tanév

Elstartolt a 2024/2025-ös tanév, a tavalyi évhez hasonlóan idén is elkészítettük a Pénzcentrum Iskolakezdés felmérését, hogy megtudjuk, mi okozza a legnagyobb nehézséget a magyar szülőknek. A legégetőbb kérdésekre kaptunk választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára?

Míg tavaly ilyenkor a tanszerek drágulása, a tanárhiány, és a státusztörvény körüli viták okoztak feszültséget, idén a figyelem középpontjába az iskolai mobiltelefon-használat tilalma került. A kérdőívünket összesen 5187-en töltötték ki, és bár nem reprezentatív, reményeink szerin valós képet kaphatunk a szülők gyermekeik tapasztalatairól véleményükről. Most a kérdések első harmadát elemeztük ki, a hét második felére jönnek a további eredmények. 

Mi alapján választottál a gyermekednek általános iskolát?

Az első kérdés az iskolaválasztásról szólt, kíváncsiak voltunk, mi alapján választottak a szülők általános iskolát. Úgy tűnik, a magyar szülők nagy része kényelmes, és az intézmény távolsága alapján döntött. Legnagyobb arányban, a válaszadók 23,15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az iskola közelsége volt a fő szempont, 21,88 százalékuk általános iskolának a körzetest választotta, míg 20,07 százalékuknak a tanító személye volt a legfontosabb szempont

De érdekes volt megvizsgálni a kérdésre érkezett válaszokat iskolai végzettség szerint is, ebből az derül ki, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknek a legfontosabb a közelség, illetve legnagyobb arányban ők íratták körzetes iskolába a gyerekeiket. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, ez annál kevésbé fontos. Nyilván ők feltehetően mivel jobban keresnek, mobilisabbak, nem okoz akkora gondot nekik a távolság. A tanító személye a diplomásoknál fontos, 23-25 százalékuk nyilatkozott így, míg erős iskolát is azok választottak nagyobb arányban, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. (Az utolsó, piros sáv mutatja ezt.) Úgy tűnik, az ajánlás alapján és a barátok nem erős szempont hazánkban e kérdéskörben.

Mi alapján választottatok középiskolát?

A középiskola kiválasztásánál más lehetséges szempontokat soroltunk fel, melyek közül a legerősebbnek az bizonyult, hogy a középiskola alapozza meg a továbbtanulást. Második legerősebb érv egy középiskola mellett, hogy milyen specializációt kínál, a harmadik pedig, hogy szakmát tanuljon a fiatal. A tanárok személye úgy tűnik itt már fontos, mindössze a kitöltők 2,87 százaléka tett le emellett a voksát.

Gondolkodsz azon, hogy a magyar közoktatás állapota miatt magániskolába íratod be a gyereked?

A magyar közoktatásról rengeteg kritikát olvashatunk, komoly szakemberek mondták el hogy egyre romlik a színvonal. Radó Péter oktatáskutató szerint például folyamatosan zajlik az oktatás funkcionális leépülése Magyarországon: közoktatási rendszer kormányzása a 21. században visszatér az ötvenes-hatvanas évekre jellemző szélsőségesen centralizált bürokratikus modellhez, ami felszámolja az oktatás külső körülményekhez való alkalmazkodásra való képességét.

Nagy kérdés, hogy mindebből a szülők mennyit éreznek, és úgy tűnik sokat, a kitöltőink csupán egyharmada nem gondolkodott még el azon, hogy az állami intézmányek helyett más alternatíva mellett tegye le a voksát. A válaszadók 34 százaléka mondta, hogy jó lenne, de sajnos nem engedheti meg magának, 10,99 százalékának már eszébe jutott, és a válaszadóink 3,76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy magániskolába jár a gyereket.

Iskolai végzettség szerint az látszik, minél többet tanult valaki, annál valószínűbb, hogy látja a közoktatás problémáit és elgondolkozott másfajta intézményen, a legmagasabb végzettségűek 15 százaléka pedig lépett is, és magániskolába jár a gyermeke. A legfeljebb általános iskolát végzetteknél ez az arány minimális, nyilván ennek anygai okai is vannak. 

Lakóhely szerinti megoszlásban jól látszik, hogy a fővárosiak, a Fejér és Zala vármegyeiek íratták legnagyobb arányban magániskolába a gyermekeiket, Tolna vármegyéből nem érkezett egyetlen ilyen válasz sem.

Egytől ötös skálán, összességében hányasra értékeled a hazai oktatás színvonalát?

Ha a szülőknek kellene osztályozni az iskolát a szokásos koordinátákban, azaz egy 1-5-ös skálán, a legtöbben közepest adnának, 22 százalék 4-est, 20,39 százalék elégségest, 5,79 százalék jelest, és 4,79 százalék buktatna.

Tapasztaltál a gyermeked osztályában tanárhiányt, vagy hallottál róla más osztályokban, évfolyamokon?

A tanárhiány évről évre komoly kihívást jelent a magyar közoktatásban, igaz, most a mobiltelefonok kitiltása elvitte a fókuszt. Bár a pedagógusképzések népszerűsége nőtt, és a felvételt nyertek száma alapján második helyen állnak, a helyzet az idei tanévben nem javul érdemben. A PDSZ becslése szerint legalább 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, különösen a természettudományos tárgyakat, idegen nyelveket és informatikát tanító tanárok, valamint óvodapedagógusok és tanítók terén.

A kormány is érzékelte a problémát, és ígéretet tett a tanárfizetések folyamatos emelésére – ami azonban csak az egyik pillére a problémának. Gulyás Gergely megígérte, hogy folytatják a pedagógus béremelést, 2025-ben a diplomás átlagbér bruttó 1 millió 25 ezer forint lesz, ennek 80 százaléka lesz a tanárok fizetése, tehát 21 százalékos emelés várható januártól. De a megnövekedett adminisztrációs terhet enyhítéséről egyelőre nincs szó.

A kérdőívünkre válaszolók többsége, 78,39 százaléka tapasztalta, hogy kevés a tanár, leginkább Pest vármegyében, a fővárosban és Fejér vármegyében: itt az igennel válaszolók aránya 80 százalék felett volt. Legkevésbé Szabolcsban érződik a hiány, bár itt is közel 70 százalékot ért el az arány.

Arra is rákérdeztünk, milyen szakosok hiányoznak leginkább a szülők szerint, a válaszok alapján

• a természetismeret,
• a matematika és
• a nyelvszakosok hiányoznak legjobban a rendszerből.

Egyetértesz azzal a döntéssel, hogy a diákok mobiltelefon-használatát korlátozzák mostantól?

A mostani iskolakezdés fő híre, hogy idén szeptembertől az okostelefonok használatára vonatkozóan korlátozásokat vezettek be. Az új módosítás lényege, hogy a diákok az iskolában ne használjanak mobiltelefont, kivéve, ha a pedagógus oktatási célzattal kéri. Az iskolák dönthetik el, hogy milyen módon biztosítják a telefonok biztonságos tárolását. A témában korábban már kikértük a szülők véleményét a Pénzcentrum egy másik kutatásában, erről bővebben itt olvashatsz:

EZ IS ÉRDEKELHET

Máris szavaztak a mobilok iskolai betiltásáról: ez jöhet a magyar iskolákban a 2024/25-ös tanévben

Az Országgyűlés nemrégiben elfogadott törvénymódosítása jelentős változásokat hozott a magyarországi iskolákban a mobiltelefon-használat szabályozása terén.

Mostani válaszok sem térnek el sokban, a válaszadóink közel kétharmada üdvözli a döntést, szerintük a telefon nem való az oktatási intézményekbe.

Érdekes, hogy iskolai végzettség szerin óriási különbségeket nem tapasztaltunk, a legfeljebb általános iskolát végzettek 61,76 százaléka, a legmagasabb képzettséggel rendelkezők 55 százaléka ért egyet a döntéssel.

A döntés egyébként nem egyedi, egyre több országban tiltják be a mobiltelefonokat az iskolákban. A szigorú szabályozást javasló UNESCO szerint globálisan az országok közel egynegyede valósított meg a lépést. A g7 korábbi cikke szerint számos adat mutatja, hogy a telefonok és a közösségi média terjedése miatt látványosan romlik a fiatalok mentális egészségem iskolai teljesítmény. Egyre több fiatal érzi magát magányosnak és mellőzöttnek.

A témával mi is foglalkoztunk részletesen, klinikai szakpszichológus segítségével jártuk körül a témát. Bővebben itt olvashatsz erről:

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális tünetegyüttes: így rokkannak bele a gyerekek a 2024-es iskolakezdésbe

A 2024/2025-ös tanév küszöbén a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása vált a közbeszéd egyik legmeghatározóbb témájává.

A kutatásról

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 5187-en vettek részt, nagyobb részük, 65,5 százalékuk nő. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük, 69,5 százalékuk 41 és 55 év között, 19,3 százalékuk 25 és 40 év közötti, 6,7 százalékuk 56 és 64 év közötti, 3,7 százalékuk 64 év feletti és mindössze 0,7 százalékuk 25 év alatti.

25,3 százalékuk egy, 42,2 százalékuk kettő, 32,5 százalékuk pedig három vagy több gyermeket nevel. Lakóhely szerint 21,7 százalékuk él a fővárosban, 16,6 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 5,8 százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt.

De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 40,2 százalék legfeljebb középiskolát, 28,5 százalék főiskolát, 25,3 százalékuk egyetemet végzett. 3,3 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 2,7 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek. 

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás