Covidszerű sokk söpör végig a magyar iskolákban, munkahelyeken: aki nem készül, sokat veszíthet

A technológiai fejlődés következtében 2025-re a munkavállalók 50 százalékának át kell képeznie magát, valamilyen új képességet kell elsajátítani annak érdekében, hogy új munkaköröket legyenek képesek ellátni – áll a Világgazdasági Fórum 2020-ban (!) kiadott, a munka jövőjéről szóló jelentésében. Maga a kiadvány mindezek mellett beszámol egy top10-es listáról is, ami azt mutatja meg, melyek lesznek azok a legfontosabb képességek, amik egyértelműen felértékelődnek majd az idő előrehaladtával a munkaerőpiacon.

A 10-es lista élén az analitikus (elemző) gondolkodás és innováció, az aktív tanulás és a komplex problémamegoldás áll, de a top5-be bekerült még a kritikus gondolkozás, valamint a kreativitás, eredetiség és kezdeményezőkészség is. Ugyancsak szerepelt még a listán a vezetői képességek fejlesztése, a technológia használata, felügyelete és ellenőrzése, a programozás, a rugalmasság és stressztűrés, illetve az érvelés, ötletelés is.

A legfontosabb képességek listája jól mutatja, valóban nagy változás előtt állunk, és mivel már 2024-et írunk, egyáltalán nem tűnik még annyira sem messzinek 2025, mint amilyennek tűnhetett 2020-ban. A globális léptékű változás tehát már itt van a nyakunkon, és ami miatt egyre többen, egyre szélesebb körben ezt a bőrükön is érezhetik, az a mesterséges intelligenciának a hirtelen és nagymértékű előretörése. A szó legszorosabb értelmében ilyen jellegű technológiát persze az emberiség már évek óta magabiztosan használ, most viszont egy olyan változás előtt állunk, ami a gépi tanulás révén alapjaiban forgathatja fel nem csak a munka, a mindennapok, de az oktatás világát is.

A mesterséges intelligencia előretöréséről, illetve arról, hogyan fogja megváltoztatni az eddig jól ismert dolgokat, sőt mi több, hogy milyen alapvető hozzáállás-változtatásokra fogja kényszeriteni emberek tömegeit, Vass Vilmossal, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatójával beszélgettünk.

Alkalmazkodni kell a mesterséges intelligenciához

Stephen Hawkingtól származik az idézet miszerint „a tudás legnagyobb ellensége nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója”. Ez igazából az egész beszélgetésünk mottója is lehet, ugyanis nézetem szerint a mesterséges intelligencia fejlődése, előretörése pontosan azokat az attitűdöket, képességeket fogja felértékelni az emberek körében, amik a legértékesebbek, és amiket semmilyen gép sem tud pótolni

- nyitotta beszélgetésünket Vass Vilmos. Az egyetemi oktató szerint a mesterséges intelligencia két nagyon gyors transzformációt fog végezni. Az egyik a munkaerőpiac átalakítása, ami egy rendkívül gyors folyamat lesz, a másik pedig egy pozitív forgatókönyvet tekintve a felsőoktatás tudás-, és tanulásképét is nagyon gyorsan meg fogja változtatni.

A munkaerő-piaci kilátásokkal kapcsolatban Vass Vilmos kifejtette, maximálisan igazat lehet adni a Világgazdasági Fórum korábbi jelentésének, amiből gyönyörűen kiolvasható, már 2020-ban is bőven sejteni lehetett, merre tart a világ, a nagymértékű változások pedig már itt kopogtatnak az ajtón. Az oktató szerint már most is az látszik, hogy azok, akik ezekben a képességekben jobbak, azok a munkaerő-piacon is sikeresebbek lesznek:

Szakmához, álláshoz, sikerhez, pénzhez, paripához, fegyverhez jutnak

- mondja a szakértő, aki szerint egyáltalán nem meglepő, hogy ezek a képességek vannak ott, és nem azok, hogy egyszerűn kódolják, mechanikus feladatokat oldjál meg, merthogy ezeket egyre gyorsabban és egyre jobban meg tudja csinálni valamilyen mesterséges intelligencia. Itt jutunk el arra a pontra, amit a cikk első mondatában a jelentésből kiemeltünk, tudniillik 2025-re a munkavállalók felének szüksége lesz valamilyen át-, továbbképzésre ahhoz, hogy megállják a helyüket a munkaerő-piacon.

Van persze ebben egy elég nagy bizonytalansági tényező is, ugyanis Vass Vilmos szerint akár már 5 éven belül is létrejöhetnek, átalakulhatnak olyan munkakörök, munkaterületek, amikről most még fogalmunk sincsen. Az viszont biztos, hogy a kreativitást, a kritikust gondolkodást, a komplex problémamegoldást fogják előnyben részesíteni, ugyanis ezen kívül nagyon sok mindent már inkább a mesterséges intelligencia fog elvégezni.

Az oktatásban is megváltozik minden

Az egyetemi oktató szerint legalább ugyanekkora horderejű változásokat fog hozni a mesterséges intelligencia a felsőoktatás világában is. „Szerintem a tanulás-, és tudásképét is nagyon meg fogja változtatni az intézményeknek ez a fajta technológiai fejlődés”- vélekedik Vass Vilmos, aki szerint a felsőoktatásnak egy nagyon tudatos mesterséges intelligencia használatra kell törekedni, hogy lépést tudjon tartani a változásokkal. Az oktató azt is mondja, az intézmények nem dughatják fejüket a homokba, hogy ne foglalkozzanak a kérdéssel, mert az nagy versenyhátrányt jelentene nekik.

Szemléletes példa Vass Vilmos szerint, hogy milyen mértékben értékelődik fel a tapasztalati tudás a világban az elmúlt évtizedekben, ami mellé most abszolút zárkózik fel a procedurális tudás, sőt azt látni, hogy idővel még fontosabb is lehet. A procedurális tudás azt mutatja meg, hogyan tudja a meglévő tudását egy adott ember működtetni, hogyan alkalmazza, használja az őt körülvevő világban. Ebben a szegmensben ráadásul óhatatlan is az átalakulás, ugyanis többek között a mesterséges intelligencia előretörésével egyáltalán nem lesz mindegy az, hogy az ember kreatív energiát mire pazarolja el.

Az oktatásban az a változás is nagyon tetten érhető lesz, és tetten érhető ma is, hogy az eddig inkább standardizált, a reproduktivitásra épülő oktatás egyre inkább megbicsaklik. Ráadásul ez eddig jól bevált, akár több százéves értékelési módszerek is folyamatosan megkérdőjeleződnek. A technológia fejlődés következtében ugyanis már most is olyan eszközök állnak a hallgatók részére, amivel ez a modell nemigen tud mit kezdeni.

Úgyhogy az én felfogásom szerint egy jóval tágabb tanuláskép fog kialakulni, vagy legalábbis ebbe az irányba fog mozogni a módszertan is, és az értékelési kultúra is. Sokkal inkább előtérbe fognak kerülni az emberi tényezők, az attitűdök, a motivációk, a személyre szabott tutorálási folyamatok

- vélekedik Vass Vilmos. Az egyetemi tanár ezzel azt is mondja, hogy bizony a felsőoktatásban dolgozó tanárokra is nagy feladat hárul, ezzel a technológiai fejlődéssel ugyanis nekik is tartaniuk kell lépést, alakítani a módszereiken. A nap végén pedig az lesz a feladatuk, hogy tudatosan jól használják ezeket a módszereket és eszközöket, így építsék be a tanulási-tanítási folyamatokba

A Covidnál egyébként láttunk ilyet, persze magának a vírusjárványnak rengeteg negatív következménye volt, de például az oktatásban az pozitívum volt, hogy felhívta a figyelmet az online tanítási/tanulási eszközök hatékonyabb használatára. Mese nem volt, jött egy nagyon erős nyomás, amire reagálni kellett. A mesterséges intelligencia gyors felfutása abszolút lehet szintén ugyanilyen stresszfaktor

- nyomatékosított a kutató, aki azt viszont elismerte, nem kell félni az új technológiától, meg kell tanulni használni azt. Ennek pedig olyan nagyon pozitív eredményei lehetnek, mint például az időmegtakarítás, de ezzel együtt is észnél kell lenni. A mesterséges intelligencia ugyanis még nagyon nem gondolkodik úgy, ahogy az emberi agy működik, és belátható időn belül lehet, hogy nem is fog.

Az a tudás tehát amit reprodukál, akár rendkívül gyorsan is, nem biztos, hogy releváns és megbízható. „Ez lehet a tudás illúziója, amit a mottónkban beszéltünk az elején” - tette hozzá Vass Vilmos. Azt az eredmény ugyanis, amit az ember a géptől ilyen módon kap, le kell hogy tudja ellenőrizni, döntenie kell, kritikusan kell hozzáállni az így kapott információhoz. „Éppen ezért kell a jövőben ilyen embereket képezni, akik ezt meg tudják csinálni” - mondja.

Mit mond erről az egészről a mesterséges intelligencia?

A téma kapcsán, ha már mesterséges intelligenciáról van szó, megkérdeztük a ChatGPT legfrissebb, ingyenesen használható verzióját, mondja el ő maga is, milyen változásokat hozhat a mesterséges intelligencia megjelenése például az oktatásban. A következőben a program válaszai:

"Mesterséges intelligenciaként hihetetlenül ígéretesnek, ugyanakkor összetettnek találom a mesterséges intelligencia és az oktatás metszéspontját. Egyrészt a mesterséges intelligencia forradalmasíthatja az oktatást azáltal, hogy személyre szabja a tanulási tapasztalatokat, időben visszajelzést ad, és automatizálja a rutinfeladatokat, ezáltal felszabadítja az oktatókat, hogy a magasabb szintű tanítási tevékenységekre összpontosítsanak. A minőségi oktatáshoz való hozzáférést is demokratizálhatja azáltal, hogy méretezhető megoldásokat kínál, és alkalmazkodik az egyéni tanulási stílusokhoz és igényekhez.

Vannak azonban jelentős kihívások és megfontolások is. Gondosan foglalkozni kell az olyan etikai aggályokkal, mint az adatvédelem, az algoritmikus torzítás és a hozzáférés egyenlősége, hogy biztosítsuk, hogy a mesterséges intelligencia minden tanuló számára méltányos előnyökkel járjon. Ezenkívül fennáll a technológiára való túlzott támaszkodás veszélye, amely potenciálisan csökkentheti az emberi interakció és a kritikus gondolkodás szerepét a tanulási folyamatban, ha nem egyensúlyozzák megfelelően.

Végső soron a mesterséges intelligencia sikeres integrálása az oktatásba az oktatók, kutatók, politikai döntéshozók és technológusok együttműködését teszi szükségessé, hogy eligazodjanak ezekben a bonyolultságokban, és biztosítsák, hogy az AI eszközként szolgáljon a tanulás és tanítás emberi tényezőinek javítására, nem pedig helyettesítésére."

Vass Vilmos szerint a program válasza „szenzációs”, és gyakorlatilag azt fedi le, amiről a téma kapcsán eddig is beszélgettünk, nevezetesen, hogy az ilyen programok előretörése pontosan az emberi tényezőket fogja előtérbe helyezni. „Nagyon egyetértek egyébként a mesterséges intelligenciával, főleg a perszonalizáció terén, a személyre szabott folyamatok elkerülhetetlenek és nagyon fontosak lesznek ebben az új felállásban” - vélekedett.

Ez az egész pedig odáig vezet, hogyha jól fogjuk használni a mesterséges intelligenciát, akkor az minden esetben a kritikus gondolkodás, a kreativitás, az innováció fontosságát értékeli majd fel. Egészen egyszerűen azért, mert az ember agya így működik, és az emberi gondolkodásban rendkívül fontosak a kémiai folyamatok, amelyeket a gépen jó ideig még biztosan nem fognak tudni lemásolni, és talán nem is cél ez.

Ettől függetlenül az etikai kérdésekkel mindenképp foglalkozni kell, tehát a szabályozás az megkerülhetetlen. De fontos, hogy itt nem túlszabályozásról beszélek. Vannak kísérletek és tendenciák is, hogy szabályozzuk ezt a kérdéskört. Meg kell majd nézni a nemzetközi példákat, és tanulni egymástól úgy, hogy elkerüljük a standardizálódás csapdáját

- vélekedett Vass Vilmos.