Az angol már a múlté? Ezt a nyelvet éri meg leginkább tanulni Magyarországon 2024-ben

Megjelent az EF legújabb rangsora, az English Proficiency Index (EF EPI) 2023, mely az egyes országok, városok angol nyelvtudását vizsgálja. A nemzetközi nyelvoktatási szervezet az interneten ingyenesen elérhető, több millió kitöltött teszt eredményeit elemzi minden évben, és rangsorolja az országokat egy indexszám alapján. Ebben az összevetésben Magyarország nem is szerepel rossz helyen, miközben más nyelvtudást vizsgáló összevetésekben hazánk rendre rosszul szerepel.

Az utolsó nemzetközi összevetésben, amely azt vizsgálta, milyen a lakosság idegennyelv-ismerte, Magyarország a sereghajtók közt volt Európában: a lakosság 57,6 százaléka egyáltalán nem beszélt idegen nyelveket. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adatai szerint a nyelvvizsgázók száma is jelentősen bezuhant az utóbbi években: amíg 2014 és 2019 között átlagosan 126 ezer vizsgát tettek évente, addig 2020-ban 86 ezret, 2021-ben 85 és fél ezret, 2021-ben már csak 83 ezret. Bár még nincs vége az évnek, a rendelkezésre álló adatok szerint 2023-ban 59 504 vizsgát tett a lakosság.

Ezt a visszaesést magyarázhatja az is, hogy a pandémia időszakában a magyar kormány nyelvvizsga amnesztiát hirdetett az egyetemistáknak, akik így a nyelvi követelmény teljesítése nélkül diplomázhattak. Később a kormány úgy döntött, hogy meg is szünteti a központi nyelvvizsga-kötelezettséget, és 2024 őszétől a felsőoktatási intézmények hatásköre lesz meghatározni, kell-e a diploma kiadásához nyelvvizsga. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke nemrég azt mondta ennek kapcsán lapunknak, hogy a módosítás hosszabb távon még jó hatással is lehet a tanulók nyelvtudására, mivel az egyetemek többsége értékes pluszpontként számtja be a nyelvvizsgákat a felvételi eljárásban.

Mindeközben tetten érhető az angol nyelv előretörése is: amíg 2014-ben a vizsgáknak 69,5 százaléka volt angol nyelvű, ez az arány 2023-ra 80,6 százalékra nőtt. Ugyancsak egyre több tanuló tanulja arányaiban idegen nyelvként az angolt a magyar általános iskolákban. A KSH vonatkozó adatai szerint a 2010/2011-es tanévben még csak a tanulók 68,5 százaléka, a 2022/2023-as tanévben már a 80,5 százalékuk tanult angolul.

Össztársadalmi szinten is nőtt az angol nyelvtudás elterjedtsége, bár még bőven lenne hová fejlődni. A legfrissebb statisztikák, a KSH Népszámlálási adatbázisa szerint 2022-ben a válaszadók 25 százaléka beszélt angolul. 2011-ben a népszámlálási adatok szerint ez az arány még csak 16, 2001-ben pedig csak 10 százalék volt! Az angol - természetesen a magyar után - a leggyakoribb beszélt nyelv Magyarországon, azonban így is csak minden negyedik lakos tud ezen a nyelven.

Az angol nyelv pozíciója egyre erősödik a világban

Az EF friss elemzése szerint az angol nyelvnek kiemelt szerepe van a modern világban, mivel olyan sokan beszélik világszerte. Minél nagyobb az angol nyelven értők tábora, annál többet ér az angol nyelvtudás a világban. A közös nyelv értéke leginkább a munkahelyeken mutatkozik meg, az értékes nyelvtudás jobb pozíciókhoz segítheti a dolgozókat, ugyanakkor növeli a cégek sokszínűségét, hatékonyságát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az angol már a múlté? Itt a megoldás: ezzel a nyelvvel nagyot szakíthatsz a magyar munkaerőpiacon

Egyetlen privát nyelvóra áráért fél éven keresztül gyakorolhatunk a beszédkészséget támogató applikációval.

Az angol nyelvismeret tehát egyre fontosabb a világban, mind egyéni szinten, mind a vállalkozások számára, így az országok gazdaságát tekintve is nagy érték, minél többen tanulják és beszélik az angolt. Az elemzés kimutatta, hogy egyenes arányosság figyelhető meg az EPI-mutató - az angol nyelvtudást mérő indexszám - és például a gazdasági teljesítmény, innováció, az emberi fejlettségi index, a társadalmi mobilitás, az nemek közötti egyenjogúság, vagy akár az egyéni szabadság terén is. Az országok, ahol ez az indexszám magasabb az említett területeken is jobb eredményeket mutatnak fel.

A friss rangsor szerint angol nyelvtudásban Hollandia jár az élen, 647 pontot ért el az EF nyelvi jártasságot mérő indexben (EPI). A második helyen Szingapúr, a harmadikon Ausztria áll. Magyarország - Románia és Bulgária mögött - a 17. helyet szerezte meg. Hazánk megelőzi például Szlovákiát, Csehországot, vagy Svájcot is. Európán belül a 15. helyen áll Magyarország.

A nemzetközi szervezet által mért EPI hazánkban 588 volt, 2 ponttal kevesebb, mint 2022-ben. Az indexszámban nemcsak nálunk mutatkozik hanyatlás: több országban romlott a mutatószám, főként a legfiatalabb korosztályban. A 18-20 évesek körében a 2015-ös állapothoz viszonyítva az angoltudás jelentősen, 89 indexponttal csökkent. A 21-25 évesek körében szintén minimális csökkenés látszik, míg a többi korosztályban jelentős a növekedés.

A legfontosabb magyar adatokat vizsgálva kiderül, hogy míg a nők átlagosan 579, a férfiak 589 pontot értek el az EPI-n, a legjobban a 26-30 éves korosztály beszél angolul. A legjobban Közép-Magyarország régió teljesített (589), a legjobban eredményt felmutató város pedig Pécs lett. A főváros sem teljesített rosszul, 600 pontot ért el. A fővárosok között a világban ez a 18. hely megszerzésére volt elég, ami ugyancsak szép teljesítmény:

Magyarországon is nagy érték a nyelvtudás

Különbségek vannak az órabérek alakulásában is. Amennyiben egy gyakornok szeretne releváns szakmai gyakorlatot, amit a későbbiekben tud kamatoztatni és egy összetettbe pozíciót szeretne megpályázni, azt látjuk, hogy jelenleg elengedhetetlen legalább az angol nyelv használata

– mondta el nemrég lapunknak Lovas Liza, az ATLASZ Csoport üzletágvezetője. "Nagy tévedés azt gondolni, hogy csak a nagyobb multiknál, SSC-knél elvárt a nyelvtudás, mint azt, hogy egy kisebb méretű kkv-ban nem is lesz rá szükség" - fejtette ki Göbl Róbert a Mind-Diák Szövetkezet elnöke a téma kapcsán. A szakértő szerint ha valakit fel is vesznek nyelvtudás nélkül az mind a cég fejlődését, de a saját feljebb lépési lehetőségeit is csökkenti a munkavállalóknak. Lehetséges, hogy az adott pillanatban olyan helyzetben van egy munkavállaló, hogy kiválóan helytáll nyelvismeret nélkül is az állásában, később viszont, egy magasabb pozícióban már igény mutatkozhat a nyelvtudásra és hiába a sok éves, akár évtizedes szakmai tapasztalat és elkötelezettség, a nyelvtudás hiánya könnyen okozhat megrekedést egy karrierben - véli a szakértő.

A nyelvismeretet igénylő pozíciók esetében különösen népszerű a diákfoglalkoztatás, ami azzal magyarázható, hogy az Y, Z és Alfa generációknál az átlagnál jóval magasabb az idegen nyelvismerettel rendelkezők aránya az idősebbekhez képest

- értékelte a mostani helyzetet Göbl Róbert. A nyelvismeretük miatt tehát a fiatalok lehetnek jobb helyzetben a munkaerőpiacon bizonyos esetekben.