Ezek a gyerekek az oktatási rendszer vesztesei: hiába a büntetés, az is a diákoknak fájhat majd

Nahalka István oktatáskutató érdekes számításokat végzett a javaslat részletei alapján - írja a lap. Kiderült, hogy a kritériumokat úgy alkották meg, hogy összesen az általános iskolával rendelkező települések 10 százaléka vizsgálható csak egyáltalán a törvény szempontjából: ezen a 23 településen 2022-es adatok alapján 38 iskola lenne büntetendő, vagyis az érintett iskoláknak összesen 1-2 százaléka. A szélsőséges kritériumrendszer viszont felmutatja azokat a településeket és iskoláikat, ahol a legdurvább lett a helyzet mára – azokat a helyeket, ahol a legnagyobbak az iskolák közötti társadalmi különbségek.

A 23 településre és a 38 érintett iskolára a lap példákat is említ Nahalka István adatait követve:

• Alsózsolcán egyetlen állami iskola működik, de két helyen: az egyik suliban 25 százalék, a másikban 74 százalék a hátrányos helyzetű diákok aránya.
• Átányban az állami iskolában 71, a református iskolában 0 százalékos az arány.
• Baktalórántházán a két helyen működő állami iskolában 83 százalék, a református iskolában 7 százalék az arány.

• Biharkeresztesen a két állami iskolában 60 százalék körüli, a két református iskolában pedig 7 százalék alatti az arány.
• Encsen a 3 összevont iskolában 56, 58 és 90 százalékos arányok vannak, míg a katolikus iskolában 5 százalékos.
• Felsőzsolcán összesen egy református és egy katolikus iskola van, előbbiben 0,5 százalék az arány, utóbbiban 89 százalék.
• Hajdúhadházon van olyan állami iskola, ahol 100 százalék az arány, míg az összevont református  iskolákban az arányok 3, 14 és 20 százalék.
• Ibrányban egy református iskola van két helyen, valamint egy állami iskola. Utóbbiban az arány 66 százalék, előbbi kettőben 1 és 4 százalék.
• Jászapátiban pont a katolikus iskolában a legnagyobb, 45 százalékos az arány, az egyik állami iskolában viszont 0 százalék.
• Karcagon összesen 11 iskola állami és egyházi iskola működik: egy katolikus iskola 3 helyen, egy református 2 helyen, egy 6 állami fenntartású 2 helyen. Az egyházi iskolák 5 helyének mindegyikén 4 százalék alattiak a százalékos arányszámok. Az állami helyek között találunk egy 20 és egy 37 százalékos arányt, a maradék három államiban viszont mind 75 százalék fölötti az arány.
• Komádiban egy állami és egy egyházi iskola működik 2-2 helyen, előbbiekben az arányok 90 százalék körüliek, a református iskolákban viszont körülbelül 35 százalékosak.
• Nagyecseden a 2 állami iskolában az arány 82 és 94 százalék, míg a református iskolában 19 százalék.
• Nyírbátor 4 iskolája szintén az egyházi – állami fenntartás mentén szakad szét: a katolikus és a református iskolában az arány 6 százalék alatt van, míg a két állami iskolában 73 százalék fölött.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szabályosan menekülnek ezekről a településekről a magyarok: kiürülnek az utcák, mitől ijedtek meg?

Friss elemzésünkben Magyarország szellemfalvait tettük listára, és kiválogattuk azt is, hogy mely településeken szinte lehetetlen házat találni.

• Sarkadon egy állami iskola két helyén alakult ki jelentős különbség, az egyiken 17, a másikon 76 százalékos az arány.
• Szendrőn a legmagasabb a hátrányos helyzetűek aránya, átlagosan 77 százalék. A település egyik református iskolájában viszont “csak” 32 százalék.

Ebből látszik, hogy a fenti törvényjavaslat abszurd helyzeteket eredményez: Szendrőn és Komádiban olyan iskolának is járna a büntetés, ahol 30 százalék fölötti a hátrányos helyzetűek aránya. Ráadásul Magyarországon a hivatalos hátrányos helyzetűekről szóló adatbázis szerinti általános iskolai szegregáció szélsőértékei drasztikusak, az egyes iskolák közötti és a települési átlagtól való eltérések gyakran jelentősek.