A felmérés 17 különböző közszolgáltatás színvonalát vizsgálta.

Folyamatosan csökken a szaktanárok aránya a magyar iskolákban: ebből még komoly összeomlás is lehet
Bő két hónap telt el azóta, hogy elfogadták az úgynevezett státusztörvényt, és bár az ellene való tiltakozások során több ezer tanár nyilatkozott úgy, hogy az elfogadása esetén elhagyja a pályát, egyelőre mégsem lehet megmondani, hogy mekkora a tanárhiány – írja a g7.hu Varga Júlia, az ELKH Közgadaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának tanulmánya alapján. Ennek oka, hogy az új jogviszonyról szeptemberben kell tájékoztatást adni, a változást elutasító tanároknak pedig csak a hónap második felében kell erről nyilatkozniuk, így a távozóknak csak november végén szűnik majd meg a közalkalmazotti jogviszonyuk.
A tanárhiányt nem egy látványos összeomlásként kell elképzelnünk, hanem úgy, hogy az idő múlásával az oktatási rendszer egyre kevésbé tudja biztosítani a megfelelő szaktanári-tanári ellátottságot. A 2010-es évek elején még csak 2-4 százalék körül mozgott a szaktárgyakat szakos képesítés nélkül tanítók aránya az általános iskolákban, ám 2016 óta folyamatosan csökken a szaktanári képesítéssel ellátott pedagógusok aránya. Már 2020-ban látványosan magas volt az idegen nyelveket, a természettudományi tárgyakat és a matematikát szakos képesítés nélkül tanítók aránya:
- idegen nyelvek esetén arányuk 8,35 százalék,
- a matematika esetében 9,56 százalék,
- a természettudományi tárgyak esetében pedig 10,28 százalék volt.
Tehát 2020-ra már két-háromszor annyi tanár hiányzott ezekről az iskolai órákról, mint egy évtizeddel korábban. A hiány Budapest általános iskoláiban nőtt a leggyorsabban, de valójában minden településtípusban és minden képzési típusban a tanárhiány emelkedése volt megfigyelhető.
2019-ben a budapesti iskolák 40 százalékában volt legalább egy pedagógusi álláshely betöltetlen, míg országosan a szakképzést adó iskolák közel 60 százalékában volt hiányos a tantestület.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


