Betelt a pohár a 2023/24-es tanévben: ezek a szülők már nem kérnek az ingyenes tankkönyvekből

Elstartolt az idei tanév, közel 1 millió gyermek kezdi meg az iskolát a magyar közoktatásban. Nem volt az idei évkezdés sem bonyodalmaktól mentes, hiszen a 2023/2024-es tanév rendje óriási csúszással, csak augusztus legvégén jelent meg végül. Változás idén, hogy hosszabb lesz idén a téli és a tavaszi szünet is, a tanév vége pedig egy hetet csúszik.

De ezen kívül még számos kihívást tartogat ez az év: 10 hónapja folyamatosan csökkennek a reálkeresetek, így a magyar szülőknek egyre nagyobb gondot okoz a dráguló tanszerek beszerzése, tanárhiány fenyegeti a közoktatást, és a növekvő terhek miatt a gyermekek nem csak az iskolatáska, de a tananyag súly alatt is meggörnyednek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Radó Péter: Elavult, egyenoktatást biztosító rendszer jött létre Magyarországon

A magyar közoktatás színvonala kétségbeejtően alacsony: olyan mintha nagyjából egy évtizede megfordultunk volna, és szembemegyünk mindennel, amit az európai országok képviselnek

Ám annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk a magyar társadalom helyzetéről, hogy megtudjuk, melyik régióban mi okozza a legnagyobb problémát, a tavalyi évhez hasonlóan idén is felmérést indítottunk útjára. Valamivel több mint 5,5 ezren töltötték ki, olyanok, akik nevelnek saját háztartásukban legalább egy iskolás korú gyermeket.

Iskolaválasztás

Az első kérdés, amivel minden tanköteles korú szülő szembesül: hová, melyik iskolába írassa a gyereket. Persze van, ahol ez nem kérdés, mert nincs választási lehetőség, ám sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget neki, abba az intézménybe viszik, ami a legközelebb van, esetleg útba esik. Válaszadóink 26 százaléka a körzetes iskola mellett döntött az általános iskola kiválasztásakor, 23,76 százalékuknál a közelség volt a fő szempont. 19,4 százaléknak a tanító személye volt a fő szempont, 11,8 százalékuknak egy speciális tagozat, 9,6 százalékuk egy erős iskolát választott, 5,3 százalék ajánlás alapján, 4 százalék pedig oda vitte a gyermekét, ahová a barátai is járnak.

Középiskolánál más a helyzet: a kitöltők 41,5 százalékánál az volt a fő szempont, hogy a középiskola megalapozza a gyermek továbbtanulását, 24,3 százalékának az volt a fontos, hogy szakmát tanuljon, 17,3 százalék a specializáció alapján döntött, 12 százaléknak az erős iskola volt a fő szempont, és visszaesett a tanár személyének a súlya, középiskolában már csak 4,6 százaléknak volt ez a legfontosabb.

Gondolkodsz-e azon, hogy a magyar közoktatás állapota miatt magániskolába íratod be a gyereked?

Bár Magyarországon, kiváltképp Budapesten szép számmal találni állami, illetve egyházi elitiskolákat, amikben ingyenes az oktatás, mégis igencsak sok magán és/vagy alapítványi iskolát lehet fellelni országszerte ezek alternatívájaként. A magániskolák általában teljesen más filozófiával, oktatásmódszertannal, légkörrel várják a tanulókat, mint a magyar közoktatás, igaz, ennek meg is van az ára. A legtöbb esetben nem is akármilyen – írtuk még 2019-ben, az árak azóta csak tovább emelkedtek. A Pénzcentrum kérdőívét kitöltők ,

• harmadának, 33 százalékának meg sem fordult ez a lehetőség a fejében,
• 18,4 százalékuk közelében pedig nincs magánintézmény, ahová szívesen járatná gyermekeit.
• 36,28 százalékuk nem engedheti meg magának,
• 9,5 százaléka gondolkodik rajta, és csupán
• 2,4 százalék nyilatkozott úgy, hogy magániskolába jár a gyermeke.

Érdemes azonban megnézni a válaszokat iskolai végzettség szerinti lebontásban is: a legfeljebb általános iskolát végzettek közül jár a legkevesebbnek magánintézménybe a gyermeke és a legmagasabb iskolai fokozattal bírók esetén a legnagyobb ez az arány: 9 százalék. Minél többet tanult valaki tehát, annál inkább menekíti a gyermekét a közoktatásból. Foglalkozás szerint pedig a leginkább a vállalkozó gyermekek szülei járnak magániskolába.

Hányasra értékeled a hazai oktatás színvonalát?

Az, hogy ki hogy értékeli a magyar oktatás színvonalát, sok mindentől függ: elsősorban nyilván a tanárok személyiségétől, az oktatási rendszertől, de az iskolavezetés hozzáállásától, az intézmény felszereltségétől is. Általánosságban tettük fel a kérdést: egy 1-5-ös skálán a szülők mennyire elégedettek?

Legtöbben, a válaszadók közel kétharmada közepes osztályzatot adott, negyedük kettest, 14,8 százalékuk négyest, 3,2 százaléknál jelesre teljesít a hazai oktatás, 11,9 százaléknál azonban megbukott.

Mennyi pénzt szánsz iskolakezdésre gyermekenként idén?

10 hónapja csökkennek a reálbérek, az infláció csak nagyon nehezen mozdul el a 20 százalékról (miközben Európa már rég elfelejtette, hogy volt áremelkedés), a szükséges taneszközöket egyre nehezebb kigazdálkodni. Sokan úgy próbálnak trükközni, hogy augusztusban nem vettek semmit, inkább megvárják az akciókat, esetleg használtan szerzik be a szükséges holmikat.

Korábbi számításaink szerint egy elsős gyermek beiskolázása őszi ruhák, bútorok és sportfelszerelés nélkül 30-45 ezer forint, az erről szóló cikkünket a pontos számításokkal itt olvashatod:

EZ IS ÉRDEKELHET

Ne keresd tovább, kiszámoltuk: itt a legolcsóbbak a tanszerek a 2023-as iskolakezdés előtt

Augusztus 20. után indul el az igazi nagy roham az iskolai felszerelésekért a hazai üzletekben: érdemes jól körülnézni, mielőtt elindulunk vásárolni.

A felmérésünkben rákérdeztünk arra is, ki mennyit szán iskolakezdéskor egy gyermekre. 5 ezer forint alatt szinte lehetetlen megúszni, legtöbben 20 ezer és 45 ezer forint között terveztek költeni augusztusban. Mivel tavaly is elkészítettük az iskolakezdéshez kapcsolódó felmérésünket, és szerepelt benne pontosan ez a kérdés ezekkel a határértékekkel, így meg tudjuk nézni, hogy egy év alatt mennyit változott a tervezett elköltendő összeg. 2022-ben a válaszadók 6,5 százaléka úgy gondolta, megússza 5 ezer alatt, idén már csak az 1,76 százalékuk. De a 100 ezer forint feletti tervezett költések aránya is megcsappant: 7,53 százalékról 3,09 százalékra esett. Többen gondolják úgy, hogy 10-20 ezer, 20-30 ezer 30-45 ezer és 45-55 ezer forint között kell költeniük gyermekenként.

A kérdést megvizsgáltuk gyermekek száma szerint is: a sávokon jól látszik, minél több gyermek van egy háztartásban, annál kevesebb pénz jut rájuk fejenként. Ha területenként, megyékre lebontva nézzük meg a válaszokat, azt kapjuk, hogy Nógrádban, Békés vármegyében jut a legkevesebb.

Ingyenes tankönyv: jó ez nekünk?

2020-tól valamennyi nappali rendszerű nevelésben-oktatásban résztvevő tanuló ingyenes tankönyvellátásban részesül alanyi jogon, ennek fedezésére a költségvetésben 13,5 milliárd forintot különítettek el idén. Ez a szabad tankkönyvválasztást azonban gyakorlatilag megszüntette: a tanárok már rég nem dönthetik el, miből tanítanának szívesen, az van, ami ingyen van. Nyilván rákérdeztünk erre is. Válaszadóink kétharmada üdvözli a döntést, hiszen az több 10 ezer forint nagy segítség, harmaduk azonban inkább fizetne, de cserébe szabadabb oktatásban részesítené a gyermekeit.

Ez eddig nem akkora meglepetés, ám ha megvizsgáljuk a válaszokat iskolai végzettség alapján, nagyon érdekes kép rajzolódik ki:

a főiskolai diplomával rendelkezők esetén már csak a válaszadók alig több mint fele tartja ezt jónak, és az egyetemet végzettek esetében még kisebb az arány, a doktori fokozatot elérőknek pedig már csak a negyede örül neki, hogy ingyen van a tankönyv a közoktatásban.

Foglalkozás szerint leginkább a közmunkások, a munkanélküliek és a Gyesen lévők, legkevésbé a vállalkozók és a közalkalmazottak értékelik a kormánynak ezt a döntését.

Hol szerzed be a szükséges tanszereket idén?

Hogy hol a legolcsóbbak a tanszerek, azzal több cikkben is foglalkoztunk, melyeket úgy tűnik, válaszadóink is olvastak, hiszen közel 60 százalékuk diszkontban, hipermarketben vásárol be az iskolakezdésre. A használt mellett kevesen döntenek idén, ahogy az online beszerzés sem igazán népszerű.%

Miből gazdálkodod ki idén az iskolakezdés költségeit?

Ennél a kérdésnél is rendelkezésünkre állnak a tavalyi adatok. Hogy ki miből fizeti ki a költségeket az alábbiak szerint alakul

• banki kölcsön 1,89% (2022: 2,23%)
• jól keres, nem terheli meg: 16,39% (2022: 19,85%)
• családi, baráti kölcsönből: 9,26% (2022: 7,87%)
• megtakarításból: 62,8% (2022: 62,95%)
• támogatásból: 9,66 % (2022: 7,1%)

Ahogy látszik, egy év alatt csökkent azoknak az aránya, akik banki hitelből fedezik az iskolakezdést, de nőtt azoké, akik családi, baráti kölcsönből és támogatásokból fedezik.

Iskolai végzettség szerinti lebontásból az látszik, minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé valószínű, hogy banki kölcsönhöz folyamodik ilyen esetben, és egyre nagyobb az esélye, hogy jól keres, nem terhelik meg ezek a költségek a családi kasszát. gyermekek száma szerinti elkülönülésből kitűnik, hogy legvalószínűbben a 3 gyerekesek veszenek igénybe valamiféle támogatást, v banki kölcsönt.

Területi leosztásban legnagyobb arányban a fővárosiak (23,33%), a Vas (22%), Pest (19%), Győr-Moson-Sopron (19%) vármegyeiek nyilatkoztak úgy, hogy jól keresnek, az iskolakezdés nem terheli meg őket. Viszonylag nagy arányban vesznek igénybe támogatásokat Csongrád-Csanád, Tolna, Komárom-Esztergom és Heves vármegyékben. Ami a banki kölcsönt illeti iskolakezdésre legnagyobb arányban a Heves vármegyeiek, a szabolcsiak, és a Békés vármegyeiek vesznek fel

A kutatásról

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 5559-en vettek részt, nagyobb részük, 84,3 százalékuk nő. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük, 66,4 százalékuk 41 és 55 év között, 27,9 százalékuk 25 és 40 év közötti, 3,5 százalékuk 56 és 64 év közötti, 1,5 százalékuk 64 év feletti és mindössze 0,6 százalékuk 25 év alatti. 22,7 százalékuk egy, 40 százalékuk kettő, 37,3 százalékuk pedig három vagy több gyermeket nevel. Lakóhely szerint 18,6 százalékuk él a fővárosban, 16,9 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében5,3 százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt.

De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 43,6 százalék legfeljebb középiskolát, 26,7 százalék főiskolát, 21,3 százalékuk egyetemet végzett. 6,9 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 1,4 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek. Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a közalkalmazottak és az alkalmazottak, vállalkozó 6,7 százaléknyian voltak, 8,6 százalék a Gyes-en, Gyeden lévők aránya, tanulók, a nyugdíjasok a munkanélküliek, közmunkások aránya 5 százalék alatt van. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők 63,3 százaléka házas, 16,1 százalékuk kapcsolatban él, 10,6 százalékuk egyedülálló.