Dráguló albérletek, csökkenő kollégiumi férőhelyek – lakhatási kihívások előtt a frissen felvett egyetemisták.

Elképesztő, hol tartunk: kettes érettségivel is simán be lehetett jutni a magyar felsőoktátásba
Idén 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvett hallgatók száma, ám sok vidéki egyetemen a kettes-hármas érettségi is elég volt a sikeres felvételhez. A központi ponthatárok eltörlése rövid távon látványos növekedést generál, de a szakértők szerint hosszútávon nem hoz kedvező eredményt. A Pedagógusok Szakszervezete szerint először érdemes megvárni, hányan iratkoznak be a tanári szakokra, hányan végzik el és hányan kezdenek majd el tanárként dolgozni.
"Funkcionális analfabétákat is felvettek a Tokaj-Hegyalja Egyetemre" olvasható Pálinkás József közösségi oldalán. A Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az első Orbán-kormány oktatási minisztere volt, annak kapcsán posztolta ezt, hogy az intézmény csecsemő- és kisgyermeknevelő szakára 163, a programtervező informatikusira pedig már 152 ponttal be lehetett kerülni. Tehát kettes-hármas érettségi is elég volt sikeres felvételhez. Ezt már a legnagyobb oktatási portál, az Eduline újságírója mondta az RTL híradónak.
Ahogy azt korábban a Pénzcentrumon megírtuk nagyjából 95 ezer diák nyert felvételt idén, amit Gulyás Gergely pozitívan értékelt. Szerinte "a számokból egy pozitív jövőkép olvasható ki, 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvett hallgatók száma, 10 felvett jelentkezőből 8 állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait."
„Ennek az az oka, hogy nem volt minimum ponthatár. Az elmúlt években 280 pont volt a minimum, az alatt nem lehetett bejutni semmilyen egyetemre. Ez megszűnt és már nagyon alacsony és nagyon gyenge eredményekkel is bekerülhettek diákok különböző egyetemekre és képzésekre” – magyarázta Székács Linda, az Eduline munkatársa.
A lap gyűjtése szerint nemcsak a Tokaj-Hegyalja, hanem más egyetemekre is be lehetett kerülni kiugróan alacsony pontszámmal. Az Edutus Egyetemen gazdálkodás és management szakra 110 pont kellett. Ez szintén levelező képzés. Ez azért is döbbenetes mert más egyetemeken erre a szakra egészen magas pontszámok voltak szükségesek. A Szegedi Tudományegyetem pedagógia szakára 194, etika-történelem szakos osztatlan tanári képzésre pedig 200 pont kellett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ADOM diákmozgalomnál örülnek, ha sok középiskolás folytatja a tanulmányait, de nem maradéktalan az örömük. „Ha megnézzük azt, hogy kettes átlaggal már lehet egyetemre menni, az mégsem annyira üdvözlendő mert ez a jövőben rosszabb szakembereket eredményezhet” – mondta Merucza Tibor Alex, az ADOM szóvivője.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a státusztörvényről először csak a felsőoktatási felvételik lezárása után beszélt a kormány. „Február közepéig lezárult a jelentkezési időszak de csak március elején hozták ezt a borzalmat nyilvánosságra. Tudom, hogy a kormányporpagandát ez a két hét nem zavarja de történelemtanárként én a kronológiában hiszek” – szögezte le Gosztonyi Gábor. Azt is hozzátette, hogy érdemes megvárni, hányan iratkoznak be a tanári szakokra, hányan végzik el és hányan kezdenek majd el tanárként dolgozni.

Állami ösztöndíj feltételei 2025-ben: kinek jár állami ösztöndíj és mikor szükséges a visszafizetése
A felsőoktatásban tanulók számára az állami ösztöndíj jelentős anyagi támogatást jelent, de szigorú feltételekhez kötött. Nézzük meg, mik ezek és kinek jár pontosan ez a...
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


