Ezen a helyen taníttatja gyerekeit a magyar elit: Anglia a múlté, de itt is 10 milliókba fájnak az évek

A külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia az aktuális külföldi továbbtanulási trendekről tartott tájékoztatót. Lévai Balázs társalapító és ügyvezető többek között arról beszélt, mely országokba szeretnének jelentkezni a diákjaik, valamint hogyan alakult a külföldön teljes képzésben tanuló diákok száma. 2017-hez képest 20%-al több diák tanul külföldön, ez a tavalyi tanévben egyébként 17052 fő volt.

Lévai kiemelte, hogy míg éves szinten 4%-kal nő a külföldön tanulók száma, addig a hazai felsőoktatásban résztvevő diákok száma 200 ezer fő körül stagnál évek óta. Elmondta, hogy a diákjaik motivációja a külföldi tanuláshoz többek között a magasabb színvonalú képzések, a jobb karrierlehetőségek, a nyelvtanulás és nem utolsó sorban a modernebb oktatási módszerek és eszközök. 

Hol tanulnának legszívesebben a magyar diákok?

A legnépszerűbb célországok évek óta Dánia, az Egyesült Királyság és Hollandia, de a Brexit ezen nagyban változtatott: míg 2020-ban 1100-an jelentkeztek brit egyetemekre, addig idén  már csak 315-en. Ennek oka, hogy a 2021/2022-es tanévtől nemzetközi tandíjakat kell fizetni az Egyesült Királyságban tanulókak, ráadásul nincs diákhitel és tanulói vízum kell azoknak, akik itt szeretnék folytatni felsőoktatási tanulmányaikat.

Az Akadémia számára problémát jelentett az utóbbi két évben, hogy mi lesz azokkal, akik angolul szeretnének tanulni. Úgy néz ki, a Brexit miatti űrt Hollandia tölti be a jelentkezőknél, ide egy év alatt 34%-kal nőtt a hallgatók száma, tavaly 1979-en magyar diák tanult itt. Ennek az egyik oka, hogy a holland felsőoktatásban kedvezőbbek a tandíjak, ráadásul az első évben csak a tandíj felét kell kifizetni. Probléma viszont a lakhatási válság az észak-európai országban, de minden nagyobb egyetemi városban ezzel a szembesülnek a diákok.

Egész Európában látható, hogy azok, akik eddig az Egyesült Királyságban szerettek volna tanulni, most rászakadtak a holland felsőoktatásra és lakáspiacra

– magyarázta Lévai a külföldi továbbtanulási helyzet átalakulását az utóbbi két évben. Ezzel kapcsolatban Hollandiában már volt kezdeményezések, hogy kevesebb angol nyelvű képzés induljon, így csökkentve a más EU-s országokból érkező diákok számát. Persze lakás van Hollandiában is, de nem a diákok számára megfizethető módon.

Érdekes állapotok vannak: van, aki sátorban alszik, míg előfordult olyan is, hogy menekültszállót kellett újranyitni a diákok elszállásolására

– magyarázta Lévai Balázs a Hollandiában továbbtanulók kihívásait. A másik lehetséges megoldásként a Brexit utána a dániai képzések merültek fel, itt ugyanis számos angol nyelvű képzés van, melyek tandíjmentesek is. Ide sokan jelentkeztek, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis a dánok már meglépték azt, amire a hollandok még csak készülnek, hogy óriási mértékben megvágták az angol képzések számát.

Ennek oka, hogy a külföldi diákok közül csak kevesen maradnak az országban a képzésük vége után, így pedig nem hozzák vissza a GDP-ben a befektetett oktatást.

Írország is jó alternatíva, itt pár év alatt majdnem megduplázódott a magyar hallgatók száma: 50 körüliről közel 90-re. Itt viszonylag kevés híres egyetem van, a tandíj helyett pedig 3000 eurós adminisztrációs díjat kell kifizetni a kezdéskor, viszont minden képzés angol nyelvű. Az ír egyetemeknél viszont probléma lehet a nehezedő érettségi követelmények, és így a bejutás sem könnyebb.

Németül a szomszédban

Németország és Ausztria előnye az országok közelsége és az ingyenes oktatás, viszont angolul nagyon kevés az angol képzések száma. Ebből arra lehet következtetni, hogy német nyelvterületen nem próbálják még kihasználni a Brexit adta lehetőségeket a külföldi diákok odacsábításában. Viszont a német nyelvű képzések iránt így nagyobb lehet az érdeklődés itthon, hiszen németül rengeteg szak indul ingyenesen.

Legnépszerűbb szakok és megélhetés

A diákok szívesen jelentkeznek olyan képzésekre, melyek itthon nem elérhetőek. Ilyen például a "PPLE", mely kombinálja a politológiát, a filozófiát, a jogot és a közgazdaságtudományt. Szintén ilyen a "Liberal Arts", a bölcsészettudomány itthon nem létező képzése. A hallgatók egyébként a költségeknél a tandíjat fedezik diákhitelből, és emellett általában dolgoznak, hogy meg tudjanak élni. A kiadások mértékénél jobban számít, hogy valaki egyedül lakik-e, kis- vagy nagyvárosban, mint hogy melyik országban tanulnak.

Egy külföldi diploma megszerzéséhez eddig Nyugat-Európában évente 10 ezer euróba került a megélhetés, emellé jöttek még a tandíjköltségek. Lévai szerint a diákok nagy része munkát vállal a tanulás mellett, amivel  a megélhetési költségek nagyjából felét lehet előteremteni.

Összesen legalább 30 ezer euróval kell számolni egy alapkézésnél a megélhetésre, de ezt most befolyásolhatja a magas infláció és a gyenge forint-euró árfolyam. Erre jönnek még rá a tandíjköltségek, ha valaki fizetős képzésen tanul.

Az Akadémia 2022-ben érettségizett diákjainál egyértelműen Hollandia volt a legnépszerűbb célország, a második Írország volt, a harmadik helyen a magyar egyetemek szerepeltek, az Egyesült Királyság pedig a 4. helyre csúszott vissza, az USA pedig az utolsó volt A magyar diákoknál egyértelműen a nyelvoktatási lehetőségek miatt az angol és német nyelvterültetek népszerűek, ugyanis nálunk nem tanulhatnak meg olyan szinten olaszul, franciául vagy spanyolul, hogy oda tudjanak felvételizni egyetemre. Ugyan sokat jelentkeznek itthon is egyetemre, hogy bebiztosítsák magukat, de ezeknek az érettségizőknek csak töredéke szokott mégis hazai felsőoktatási intézményt választani.

Több opciót nyitva kell hagyni

A hollandoknál biztos korlátozni fogják a számokat, az viszont időbe telik, mire a felsőoktatási rendszer alkalmazkodik a Brexit miatt változásokra

– mondta el Lévai Balázs azzal kapcsolatban, mi várható a jövőben a külföldi képzéseknél. Megoldás lehet új szakokat nyitni, növelni a lehetőségeket, főleg a lakhatás terén. A következő pér évben érettségiző diákoknak viszont azzal kell szembesülni, hogy nekik nehezebb lesz kijutni, illetve egyetemi helyet és lakhatást találni. Lévai szerint egy rövid, békés időszak lett azzal, hogy a felvételizők megtalálták Hollandiát, de ez hamar véget fog érni szerinte, a mostani időszakot pedig vihar előtti csendnek nevezte.

Emiatt a diákoknak hamarabb kell megkezdeniük az egyetemi felkészülést, hogy időben tudjanak változtatni , ha a választott célországba mégsem tudnak jelentkezni. Ami pedig még nehezebb, hogy több lehetőséget kell nyitva tartani, és megpróbálni alkalmazkodni ahhoz, hogy különböző országok egyetemeinél nagyon mások lehetnek a felvételi követelmények. Ráadásul az sem kizárható, hogy valakinek az utolsó pillanatban kell teljesen máshová jelentkeznie, ha például Hollandiában hirtelen lecsökken a helyek száma.

Ebben segíthet, ha valaki minél előbb beadja a jelentkezését, és korán eldönti, hova szeretne menni. Nehézség viszont, hogy az egyetemek nagyon különböző időpontokban küldik meg az egyetemek a felvételi eredményét. Összességében a diákoknak a Brexit miatt nem csak azért vált bonyolultabbá a külföldi továbbtanulás, mert a brit egyemeteken beszűkültek a lehetőségek, hanem más európai országokban is. Ettől függetlenül az Akadémia diákjai minden évben be szoktak jutni külföldi intézményekbe, legalább egy helyre.