Nem csak nekik drága a sulikezdés: ennyiből tengődik az átlagos magyar egyetemista

A Diákhitel Központ friss felmérése szerint a Budapesten továbbtanulók félévente 700 ezer, a vidéki egyetemet vagy főiskolát választók 650 ezer forintos kiadással kalkulálnak, ez öt tanulmányi hónappal számolva havonta 130-140 ezer forintot jelent. Igaz, a kutatásban részt vevők nagyjából 200 ezer forintra becsülik azt az összeget, amelyből kényelmesen meg tudnának élni.

Ennek ellenére a tanulmányi ösztöndíj és a szociális támogatások összege távolról sem közelíti meg ezt az összeget. Éppen ezért emelni kellene a tanulmányi ösztöndíjak, és a szociális támogatások alapjául szolgáló hallgatói normatíván – véli a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Minden hatodik egyetemista ugyanis eddig is anyagi problémákkal küzdött, őket az elszálló albérletárak, az élelmiszer- és energiaárak robbanása még nehezebb helyzetbe sodorhat. A 130-140 ezer forintos albérleti díj mellett keveset ér a 15-20 ezer forintos ösztöndíj.

Minden körülmény – az infláció, az emelkedő albérletárak és a megélhetés költségeinek ugrásszerű növekedése – arra mutat, hogy a hallgatói normatíva összegével hamarosan ismét foglalkozni kell majd

– mondta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke. A kormány legutóbb 2019-ben – tíz év után – nyúlt hozzá az egyetemi ösztöndíjak alapját adó hallgatói normatívához. Akkor a korábbi 119 ezer forintos összeg két lépcsőben emelkedett, először 128 520 forintra, majd 166 600 forintra – azóta is ennyit kapnak az egyetemek és főiskolák.

Ezt az összeget nem kapják meg egy az egyben a hallgatók, a felsőoktatási intézmények a jó tanulmányi eredményű, valamint a rászoruló tanulóik anyagi támogatására fordíthatják. A hallgatói normatíva összegéhez igazodik például a tanulmányi ösztöndíj, a szociális támogatás, az elsőéveseknek szóló alaptámogatás is.
Az állami ösztöndíjas egyetemisták, főiskolások például az első tanévük második félévétől már kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, amelynek havi összege nem lehet alacsonyabb a normatíva 5 százalékánál, ami 2020 óta 8 300 forint. A szociális támogatás összegét is a normatíva határozza meg, ennek a havi összege nem lehet alacsonyabb a normatíva 10, illetve 20 százalékánál.

Mire költ a magyar egyetemista?

Nem csak a családokat, de bizony az ösztöndíjből élőket is durván sújtja az élelmiszerek árának drasztikus növekedése. Az új inflációs adatok egyik legmegdöbbentőbb felismerése, hogy 2021 június és 2022 június között a 10 legjobban dráguló termék átlagára legalább 50 százalékkal emelkedett. Ez olyan mértékű drágulás, hogyha mindegyik termékből vennénk egy egységnyit (a 10 termékből 9 teljesen átlagosnak mondható élelmiszer), akkor az idei nyár első hónapjában, pár száz forint híján 6 ezer forinttal kellene többet fizetnünk a csomagért, mint tavaly júniusban. És ez még csak a jéghegy csúcsa. A KSH legfrissebb statisztikái szerint 11,7 százalékkal nőttek átlagosan az árak 2021 júniusa és 2022 júniusa között Magyarországon. A zöldségek, gyümölcsök és a csomagolt élelmiszer ára is sok esetben 20-50 százalékos emelkedésen ment keresztül csupán egyetlen év alatt.

Az sem ússza meg a drágulást, aki nem otthon főz, hanem menzán étkezne, ugyanis a menzákon is  20 - 30 százalékos emelés várható. Az eddigi 800-900 forint helyett körülbelül egy százassal kerül majd többe egy gyermek napi ebédje a közoktatásban ősztől - közölte a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke, Sáfár Ferenc. Mint mondta, nem lehet tovább tartani az eddigi árakat, mert már olyan beszállító cég is volt, amely ugyan drágábban tudta előállítani az ebédet, de nem emelhetett az árain, így veszteségessé vált. Azóta pedig világossá vált az emelés, így azok az egyetemisták, akik szintén menzán étkeznének, szintén zsebbe nyúlnak.

A lakhatás sem olcsó

Bár még mindig a kollégium a leggazdaságosabb megoldás, a rezsiárak emelkedése miatt a díjak itt is jóval magasabbak lehetnek, de a drágulás az állami ösztöndíjasként tanulók nagy részét nem érinti majd. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke azt mondta, a kormányrendeletek pontosan leírják, hogy az egyetemi-főiskolai kollégiumokban maximum mekkora összeget lehet elkérni az állami ösztöndíjas hallgatóktól. A szobákat különböző kategóriákba osztják be a komfortfokozat alapján. A legmagasabb komfortfokozatba tartozó szoba férőhelyéért jelenleg maximum 17 475 forintot kell fizetniük az állami ösztöndíjasoknak.

Az önköltséges hallgatóknál viszont nincs ilyen felső limit, a felsőoktatási intézmények ennél magasabb díjat is meghatározhatnak.

Tehát az egyetemek, főiskolák legfeljebb az önköltséges hallgatók kollégiumi díját emelhetik, emellett pedig akkor lehet drágulás, ha eddig nem kérték el azt a maximális összeget az állami ösztöndíjasoktól a kollégiumi férőhelyért, amit a jogszabályok megengedtek volna. Megnéztük, hogy a nagyobb fővárosi egyetemeken mennyit kell fizetni a kollégiumért. A jelenlegi kollégiumi díjak a fővárosban 9 000 forinttól egészen 47 000 forintig terjedhetnek.

Aki viszont nem tud kollégiumban lakni, nekik marad az albérlet. A jelenlegi adatok alapján az egyetemekhez közeli XI., IX. és VIII. kerületben 180-200 ezer forint körül mozgott az albérletek átlagára augusztusban. Markánsan nyílni kezdett az árolló a kínálati és a keresleti bérleti díjak között: a bérbeadók tovább emelték áraikat, és átlagosan már 180 ezer forintot kérnek egy budapesti bérlakásért, ami egyetlen hónap alatt 4,8 százalékos emelkedést jelent. Az átlagos keresleti ár ugyanakkor megragadt a 166 ezer forintos szinten, ennél többet nem igen fizetnének a bérlők. Eközben egyre több bérbeadó igyekszik kivédeni a rezsiköltségek növekedéséből adódó kockázatokat, amit jól mutat, hogy két éve nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik 3 havi kauciót kértek kiadó ingatlanjukért.

Amennyiben a szülők úgy érzik, hogy jó befektetés lenne egy ingatlan megvásárlása, úgy akár lakáshitellel is vehetnek új ingatlant, de jobb felkészülni itt is, ugyanis az árak itt is folyamatosan emelkednek. Az utóbbi években rengeteg ellentétes folyamat zajlott a lakáspiacon. A pandémia alatt megcsappant a kereslet a városi lakások iránt, és nőtt az agglomerációs ingatlanok iránt.

Nyelvvizsgára is költeni kell?

Csák János kulturális és innovációs miniszter, hogy az egyetemekre és főiskolákra bízza a kormány, kötelezővé teszik-e a nyelvvizsgát a diploma megszerzéséhez. A korábbi szabályok szerint a B2-es nyelvvizsga megszerzése elvárás volt az alapszak teljesítéséhez, sőt bizonyos képzéseken szigorúbbak voltak a követelmények. Légrádi Tamás a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke korábban azt nyilatkozta, körülbelül 30-40 százalékos áremelkedésre számítanak a szektorban.

A vidéki és budapesti nyelviskolák honlapjai szerint a 30 vagy 60 órás kiscsoportos tanfolyamok árai - amelyeket a legtöbb diák választ -  jelenleg 45 és 70 ezer forint között mozognak, illetve a hosszabb tanfolyamok ára a 90 ezer forintot is elérheti - az ár a csoport létszámától, az oktatás intenzitásától is függ. A csoportos tanfolyamok még így is sokkal kedvezőbb árúak, mint a magántanárok órái: 5 ezer alatt alatt nem nagyon lehet magánórát venni.

Ezzel spórolhatunk

Sokan, akik most indultak egyetemre, először nyitnak bankszámlát is, ami - ha nem vigyázunk, további plusz költségeket jelenthet. A pénzügyek útvesztőiben sok magyar eltéved. Diákként annyival azért könnyebb a dolgunk, hogy számos helyen talákozhatunk csak nekünk szóló kedvezménnyekkel. A moziban, vagy a tömegközlekedésen a legtöbben élnek is ezekkel a lehetőségekkel, a bankszámlanyitásnál viszont sokan bele sem gondolnak. Sok tanulónak eleve nincs is bankszámlája, de előbb vagy utóbb mindegyiküknek szüksége lesz rá. Ezért érdemes tisztában lenni a diákoknak szóló, kedvezményes számlanyitási lehetőségekkel. Korábban mi is írtunk a különböző bankok ajánlatairól, amivel rengeteg egyetemista spórolhat.

 Ha ez az első bankszámlád, akkor érdemes mérlegelni, első sorban mire fogod azt használni. Diákmunkát vállalsz és arra kell, hogy erre utalhassák a fizetésed, esetleg készpénz helyett, vagy online vásárlásra szeretnéd használni. Persze bármelyik célra alkalmas az összes bankkártya, de azt, hogy az egyes számlacsomagok számodra mennyire kedvezőek nagyban meghatározzák pénzügyi szokásaid. A második döntő szempont, hogy mennyibe kerül majd a bankszámla használata. Mint említettük, a kifejezetten a diákoknak kínált csomagok kimondottan kedvezőnek számítanak. Azok éves díjánál ettől függetlenül már komoly különbségek lehetne, ezért érdemes megnézni, az melyik banknál a legolcsóbb.

Az első szempontunkhoz visszatérve azt is érdemes megnézni, hogy a bank milyen szolgáltatásokat nyújt a pénzünkért. Bár a kártyás vásárlások ingyenesek, átutalásoknál komoly árbeli különbségek lehetnek. A netbank használata sem ingyenes az összes pénzintézetnél, ezért, ha online bankolnánk ezt is vegyük számításba.

Mit mondanak a diákok?

Az Eduline megkérdezett pár diákot arról, hogy mennyi ösztöndíjat kap. A legalább 130 ezer forintos havi kiadásnak ugyanis a jelenlegi ösztöndíjak csak töredékét fedezik. Egy pedagógus hallgató Budapesten, havi ösztöndíja mindössze 18 ezer forint – igaz, albérletre nem kell költenie, az egyetem egyik kollégiumában lakik. Egyik másik hallgató vegyészmérnöknek tanul, ő a viszonylag jó átlaga mellett is csak 12 ezer forintos ösztöndíjjal kalkulálhatott az előző félévben, egy – szintén Budapesten tanuló – fogorvostan-hallgató pedig 10 500 forinttal.

Egy másik interjúalany nem kap tanulmányi ösztöndíjat, ráadásul kollégiumi helyet sem szerzett, így naponta ingázik Szolnokról Budapestre. Egyedüli bevétele így a gyakornoki munkájáért kapott 180 ezer forintos fizetés. Egy mesterszakos bölcsészhallgató pedig havi 33 ezer forintos ösztöndíjjal kalkulálhatott, és bár kollégiumban él, ez a bevétel nem elég a megélhetéshez, így a tanulmányai mellett gyerekeket tanít. Igaz, ismeretségi körében van olyan egyetemista is, aki extrém magasnak számító, 70 ezer forintos ösztöndíjat kapott tavaly - de ez a ritkább.

Hasonló arányokat mutat a 2021-ben – még jóval az élelmiszer- és energiaárak robbanása előtt – hétezer hallgató megkérdezésével készített Eurostudent felmérés. Az eredményekből kiderül, hogy a nappali tagozatosok bevételeinek kevesebb mint 20 százalékát teszik ki az egyetemektől, főiskoláktól kapott szociális támogatások, tanulmányi vagy egyéb ösztöndíjak. A legtöbb pénzt még mindig otthonról, a családtól kapják (ez a bevételük több mint 50 százaléka), a maradékot pedig diákmunkákból, részmunkaidős állásokból és más jellegű támogatásokból (például árvaellátásból) szedik össze.

Pedig biztos alapot adó ösztöndíjakra, szociális támogatásokra minden korábbinál nagyobb szükség lenne. Már a 2021-es felmérés is kimutatta, hogy minden hatodik hallgatónak komoly pénzügyi problémái vannak, az például minden hetedik egyetemistát-főiskolást megoldhatatlan feladat elé állítana, ha egy nem várt kiadásra 50 ezer forintot elő kellene teremtenie. Még árulkodóbb az az adat, hogy a képzésüket korábban átmenetileg megszakító nappali tagozatosok közül minden hetedik anyagi nehézségek miatt volt kénytelen így dönteni.

Mondd el, hogy élsz!

Régóta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022. augusztusában: 2021 azonos időszakához képest ugyanis az árak átlagosan több mint 15,6 százalékkal voltak magasabbak. Nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné a saját bőrén a rohanó infláció okozta hatásokat. Mostani kérdőívünkben a magyar háztartások anyagi helyzetéről szeretnénk képet kapni, mennyire viselte meg őket a gyorsuló infláció, az energiaárak emelkedése, és hogy hatnak ezek a megtakarításaikra. Köszönjük, ha segítesz a kitöltéssel.