Drasztikus hibákon buknak nagyot magyarok százezrei: észrevétlenül folyik ki a pénz a kezük közül

Rengeteg magyar fiatal élete első pénzügyi kihívásaival felsőfokú tanulmányainak megkezdésekor találkozik. Az egyetemi, vagy főiskolai beiratkozás nyilván mindenki életében fontos mérföldkő, de különösen azok hétköznapjait forgatja, akik ilyenkor költöznek el családjuktól, szülővárosukból, hogy egy - gyakran jóval drágább és kevésbé ismerős - egyetemi városban csöppenjenek bele az igazi felnőttlétbe.

Sokan csak ekkor szembesülnek a kérdéssel, hogyan fogják megteremteni egzisztenciájukat és mire szeretnék fordítani a megkeresett pénzüket. Bár minden élethelyzet személyes, vannak olyan általános hibák, amikbe a legtöbben legalább egyszer belesétálnak. A Pénzcentrum most összegyűjtötte ezek közül a leggyakoribbakat, hogy neked már ne kelljen szembenézned velük.

Nem vezetnek Költségvetést

A költségvetés készítése pénzügyeink kézben tartásának alapja, mert enélkül nem is lehet nyomon követni azt sem, milyen módszerrel mennyit tudtunk megtakarítani. Így pedig nem lesz további motivációnk a pénzünkkel való takarékoskodásra. 

Az egyetemi éveink talán a legjobb időszak ahhoz, hogy rászoktassuk magunkat egy saját költségvetés vezetésére. Lehet, hogy életünk ezen szakaszában még kevesebb a felelősségünk ebből a szempontból, mint a munka szempontjából legaktívabb éveinkben, de már csak azért is hasznos lehet ilyenkor kialakítanunk pénzügyi szokásainkat, hogy életünk későbbi terheltebb, elfoglaltabb időszakaira ezek már rutinná váljanak.

Diákként legtöbbünknek alacsonyabb, sőt gyakran csak alkalmi bevételei vannak, ezért a pénzünk könnyebben el is folyik, ha olyan dolgokra pazaroljuk, amikre nincs szükségünk.

Első körben elég egy egyszerűbb büdzsét összeállítanunk. Ez nem kerül sok időbe, sőt manapság már füzetre és tollra sem feltétlen van szükségünk hozzá, hiszen számos mobilapplikáció is létezik ezek vezetésére. Az egyetlen fontos dolog, hogy kezdjük el vezetni, a bevételeink mekkora része és mire megy el és lehetőleg racionalizálni költéseinket.

Rosszul költik el a diákhitelt

Létezésének két évtizede alatt a Diákhitel Központ 500 ezer szerződést kötött, és mintegy 500 milliárd forint értékben folyósított hiteleket különböző termékek segítségével a diákoknak,  sőt a tavaly előtt bevezetett Diákhitel Pluszt is több tízezren igényelték a konstrukció első éveiben. Ez a tavalyi év második felében 200 ezer élő szerződést jelent, tehát a magyar diákok igen jelentős része él a piacinál jóval kedvezőbb hitel lehetőségével.

A konstrukciók egy része viszont szabadfelhasználású és persze bizonyosan vannak olyan diákok is, akik az eltérő feltételek ellenére is piaci finanszírozású hitelből fedezik a tanulmányaik alatt felmerülő költségeiket. Mind a szabadfelhasználású diákhitel, mind pedig a piaci hitelek esetén vonzó lehetőségnek tűnhet ezt a nagy mennyiségű pénzt a szórakozásunkra, vagy más, a tanulmányi és az anyagi előremenetelünket semmivel nem előmozdító dolgokra szórni.

Fontos tudatosítani magunkban, hogy nincs olyan, hogy ingyen pénz. A szabadfelhasználású diákhitel kamata 4,99 százalékos, a piaci kamatok pedig ennél jóval magasabbak. Ha tehát nem tartjuk kézben a hiteleinket, idővel ráfázhatunk a könnyen jött költőpénzre, alaposan ráfizetve meggondolatlanságunkra. Ezt fontos szem előtt tartani a hitelösszeg megtervezésénél is és csak akkora összegű kölcsönt igényelni, amire feltétlen szükségünk van valós céljaink megvalósításához, senki nem szeretne ugyanis kamatot fizetni feleslegesen elszórt pénzek után.

Nem tesznek félre és nincs vésztartalékuk

Hallgatóként rengeteg dologra költhetünk potenciális akár kisebb vagyonokat. A direkt módon az egyetemünkhöz kötődő költségek mellet a különböző egyéb képzések és sporttevékenységek is szép pénzt el tudnak vinni. És még nem is beszéltünk a hobbikról és a hétvégi bulikról. Kevés fiatal gondol arra ezekben az élethelyzetekben, hogy félre is tegyen egy kis pénzt a nehezebb időszakokra.

A legtöbbeknek még valamilyen szülői segítség is elérhető, tehát kevésbé kell aggódni attól, hogy mi lesz, ha kifogyunk minden pénzünkből. Azonban az anyai, apai segítségre sem számíthatunk örökké és a saját lábra állas egyik alappillére, hogy megtanuljuk fenntartani magunkat.

A modern világban érésünk és önállósodásunk hangsúlyos része anyagi önállóságunk megteremtése. Ennek részeként meg kell tanulnunk értékelni a pénzt, amit megkeresünk, ajd annak módjait is meg kell találnunk, hogyan tegyünk félre belőle. Ennek segítségével ideális esetben egy vésztartalékot is kialakíthatunk, ami egy a szüleink korábbi támogatásához hasonló biztonságérzetet adhat majd mindennapjainkban. A vagyon építésének kulcsa a hosszú távú tervezés. Ahhoz, hogy anyagi függetlenségünket elérjük, 30-40 évre kell előre gondolkodnunk. Korábbi cikkeinkben már több megtakarítási modellt is sorra vettünk.

Nem merik megforgatni a pénzüket

A pénzügyi tudatosság általánosan alacsony szintjéből fakadhat az is, hogy a magyar fiatalok jó része, ha nem is szór el egy-egy hirtelen szerzett nagyobb összeget, legalábbis nem tesz mást a szülői támogatás, vagy a kölcsönei fennmaradó részével, mint "ül rajta". Pedig a jelenlegi inflációs környezetben ez talán a legrosszabb dolog amit csinálhatunk.

A diákhitelekről például közhely, hogy okos felhasználásuk esetén nem is annyira hitelekről van szó, mint inkább a saját jövőnkbe való befektetésről. Ez viszont nem csak abban az értelemben lehet igaz, hogy a diploma révén egy igen értékes, későbbi karrierünk építéséhez jól használható papírhoz juthatunk általa. A tanulmányi félévente akár 750 000 forintos, szabadfelhasználású Diákhitel 1 ugyanis lehetőséget nyújt akár arra is, hogy - legalábbis részben - szó szerint  egy okos befektetésre használjuk.

Egy ilyen lépést is érdemes persze alaposan átgondolni, ugyanis a 4,99 százalékosra ugró kamat mellett egyáltalán nem mindegy mibe fektetjük pénzünket, ha hasznot is szeretnénk belőle realizálni. Simán elképzelhető viszont, hogy jól járunk, ha kedvező pillanatban szállunk be egy befektetésbe, és az alternatív célra felvett hitelből jött pénzt megforgatjuk. A kockázat azonban nagy, ezért fontos hangsúlyozni, hogy az első lépés pénzügyi tudatosságunk fejlesztése, a második pedig befektetési lehetőségeink felmérése legyen. Ezek után pedig alaposan mérlegeljük a kockázatokat is.

Félvállról veszik az egyetemet

Magától értetődőnek tűnhet, de a leggyakoribb hiba az egyetemisták körében, hogy nem veszik komolyan tanulmányaikat. Ennek pedig éppen anyagi vonzata a leghangsúlyosabb. Mivel egy önköltséges félév sehol nem olcsó, az egyetemről kibukás és egy új képzés elkezdése a legtöbbeknek hatalmas anyagi terhet jelenthet, de még egy-egy tárgy újrafelvételéért is mélyen a zsebünkbe kellhet nyúlni, ha elsőre nem sikerül teljesíteni azt.

Talán ez, azaz a bukdácsolás a legköltségesebb és egyben leggyakoribb pénzügyi baklövés, amit egyetemi éveink alatt elkövethetünk. Az egyetem elvégzésének halogatásával pedig távoli karriercéljainktól, esetleges további tanulmányainkról dédelgetett elképzeléseinktől is egyre távolabb kerülünk. A legfontosabb tanács tehát, hogy ha már sikerült bekerülnünk egy felsőfokú képzésre, öljünk is bele annyi energiát, hogy el tudjuk végezni azt.