Sok magyar fiatal bukhatja a diplomát 2022-ben: ezzel nem számoltak, ideje cselekedni

Az Európai Unió egyes tagállamaiban a diákok egyszerre akár több idegennyelvet is tanulnak, ez alapján pedig az idegennyelvek ismereti szintje is eltérő lehet országonként. Ma már angolul szinte bárhol megszólalhatunk, biztos, de sokan tanulnak németet is a kontinensen.

Magyarországon szintén az angol és a német a két idegennyelv, amit a legtöbb iskolában tanulnak, azonban nálunk kulcskérdés a nyelvvizsga is, hiszen aki diplomát szeretne szerezni egy felsőoktatási intézményben, annak bizony vizsgáznia is kell.  Az Eurostat adatai alapján megnéztük, hogy milyen idegennyelvet tanulnak a magyarok, és más uniós országok lakói, valamint annak is utánajártunk, hogy melyik a legnépszerűbb idegennyelv, amelyből vizsgáznak a magyar tanulók.

A 2019-es adatok alapján elmondható, hogy az általános iskolások nagy része, mintegy 82 százaléka tanult angolt idegennyelvként. Ez a szám különösen magas Cipruson, Máltán, Spanyolországban és Ausztriában. Ugyanebben az évben a középiskolások mintegy 96 százaléka tanult angolt, mint idegennyelvet, sőt a diákok mintegy háromötöde két, vagy akár több idegennyelvet is tanult az iskolában. Az akkori adatok alapján a magyar általános iskolások mintegy 45 százaléka már elkezdte az angolt tanulni.

Ezek a top választások

Az Európai Unió országaiban a tagállamok többségében az általános iskolai oktatásban a diákok magas aránya tanul angolul, ami több tagállamban kötelezően a tanterv része, így nem csoda, hogy van olyan ország, ahol a diákok 100 százaléka tanul angolt idegennyelvként. A 2019-es adatok alapján Cipruson, Máltán, Spanyolországban és Ausztriávan a diákok 99-100 százaléka tanult angolt az iskolában, de ez a szám igen magas volt Liechtensteinben, Norvégiában sőt még Észak-Macedóniában is. Emellett minden 10 általános iskolás diákból 9 tanult angolul Görögországban, Franciaországban, Lettországban, Lengyelországban, Litvániában, Olaszországban, Svédországban és Horvátországban.

Azok a kelet- és észak-európai tagállamokban, amelyek 2004-ben és 2007-ben csatlakoztak az unióhoz, jellemző volt az orosz nyelv kötelező tanulása is. Ez a helyzet azonban gyorsan megváltozott, és ezekben az országokban is nagyban nőtt az angolul tanuló diákok száma, ami 2019-ben meghaladta az összes általános iskolás tanuló 70 százalékát. Litvániában, Észtországban, Bulgáriában, Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában, valamint Romániában ez az arány 71 és 88 százalék között volt, míg Lengyelországban és Lettországban ez 90 százalék fölé emelkedett, csak úgy, mint a 2013-ban csatlakozott Horvátország esetében is.

Az angol mellett több helyen a franciát oktatják idegennyelvként, Luxemburgban a diákok 84 százaléka tanulja ezt a nyelvet, de a franciát tanulók száma igen magas volt Spanyolországban, Görögországban, Belgiumban és Romániában is. Ezen kívül a német nyelv is igen népszerű volt az általános iskolások körében, Luxemburgban ezt is idegennyelvként tanítják, de a horvát és a magyar általános iskolás gyerekek ötöde is németet tanul az iskolában.

A középiskolások esetében már más a helyzet, 2019-re ugyanis itt szinte minden diák, tehát az Európai Unió területén élő diákok 96,4 százaléka tanult angolul, 26,4 százalékuk spanyolul, 21,8 százalékuk franciául és 20,3 százalékuk németül. 2014 és 2019 között az EU-ban az ISCED 3. (általános) szintjén angolul tanuló diákok aránya közel 4 százalékponttal nőtt, és nagyon magas szinten maradt. A spanyol, német és francia nyelvet tanuló középiskolás diákok aránya szintén nőtt.

Az uniós tagállamok közül 2014 és 2019 között a leggyorsabban Németországban, Cipruson és Luxemburgban nőtt az angolul tanuló középiskolások aránya, összességében legalább 8,0 %-kal. Ezzel szemben nyolc olyan tagállam volt, ahol 2014 és 2019 között csökkent az angol nyelvet idegen nyelvként tanuló tanulók aránya, a legjelentősebb csökkenés Görögországban volt (10,0 %).

Miből vizsgáznak a magyarok?

Bár a jelek szerint a 2020-as mélypont után kezd magához térni újra a nyelvoktatási piac, hiszen tavaly jóval többen nyelvvizsgáztak, mint egy évvel korábban, de még mindig közel se annyian, mint a pandémia előtt. Ennek pedig nem a lezárások és a vírus az oka, hiszen a kormány nyelvvizsga-amnesztiája hatalmas csapást mért a piacra. Korábban Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam Vizsgaközpont vezetője beszélt arról, hogy mekkora kiesést jelentett a szektornak ez az időszak, ugyanis 2019 novemberéig mindenki úgy tudta, hogy a következő évtől már az egyetemi felvételihez is kötelező lesz legalább egy nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése, emiatt pedig a pandémia előtti időszakban megugrott a jelentkezők száma. A szigorítást azonban a kormány az utolsó pillanatban visszavonta, sőt nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, amivel több tízezren kaphatták meg a diplomájukat.

Most azonban már véget ér az amnesztia, így ismét aktuálissá váltak a nyelvvizsgázás. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának (NYAK) adatai alapján megnéztük, hogy a magyarok mennyire szerepelnek jól a nyelvvizsgán, és melyik nyelv a legnépszerűbb, és utánajártunk annak is, hogy a pandémia óta hogyan alakultak a nyelvvizsgázók száma. Nálunk a legtöbben angol nyelvből vizsgáznak, majd németből, spanyolból és franciából, de a listán vannak meglepő nyelvek is.

A nyelvvizsga ammnesztia ellenére 2021-ben összesen 67 006 fő vizsgázott angolból, ebből 49 573 magyar sikeresen vizsgázott. Németből 14 142 vizsgáztak, 9 629-en sikeresen, franciából 926-an futottak neki a vizsgának, 614-en sikeresen le is tették azt, míg spanyolból 1 047-en mentek ki vizsgázni, és 736-an sikeresen szerepeltek.

2020-ban 65 558-an vizsgáztak angolból, 46 160-an sikeresen, franciából 979-en vizsgáztak, itt 646-an raktak sikeres vizsgát. Németből 15 416-an vizsgáztak, és 9 745-en sikeresen szerepeltek, míg spanyolból 975-en próbálták meg a vizsgát és 670 főnek sikerült is ez.

2019-ben 94 148-an vizsgáztak angolból, ebből 64 054-en sikeresen. Németből 21 926-an vizsgáztak,13 405-en sikeresen. Franciából 1 403-an mentek vizsgázni, 856-an sikeresen, míg spanyolból 1 254-en vizsgáztak, ebből 845-en sikeresen.

Angolból érdekes megfigyelni, hogy a nyelvvizsga amnesztia előtt 2019-ben 94 148-an mentek ki vizsgázni, ami aztán csökkenni kezdett: 2020-ra 65 558-an, 2021-re pedig 67 006 fő indult el az angol nyelvizsgára.

Érdemes kiemelni, hogy 2019-ben a cigány nyelv lovári változata is igen népszerű volt, ebben az évben 1412-en vizsgáztak ebből a nyelvből, 664-en sikeresen, míg az azóta megszűnt eszperantó nyelven 1861-en vizsgáztak, és 740-en sikeresen. 2020-ban még mindig vizsgáztak lovári nyelvből, 614-en, majd ez 2021-re szinte megfeleződött, 360-ra.

Ezidő alatt az eszperantó 2020-ban még 681 vizsgázót állított a sorba 2021-re 225 fő vizsgázott így. Korábban egyébként az eszperantó népszerű választás volt, azonban a mesterséges nyelv népszerűsége drasztikusan csökkenni kezdett, ráadásul ebből a nyelvből bukik meg a legtöbb vizsgázó is. 2020-ban például 681 vizsgázóból 478-an buktak meg, csupán 203-an szerezték meg a bizonyítványt

Idén már nem lesz nyelvvizsga amnesztia

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) arra számít, idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia. Budai Marcell a HÖOK sajtófőnöke kifejtette, hogy a nyelvvizsga-amnesztia kérdése nincs napirenden.

Ha a döntést befolyásoló két fontos tényező közül valamelyik megváltozna, akkor a kormány elő tudja venni, de ez most nem aktuális

- mondta el a HÖOK sajtófőnöke Bár idén is több ezer végzős egyetemista számított arra, hogy 2020 és 2021 után felmentést kapnak azok a hallgatok, akik nem szereztek nyelvvizsgát, ezért nem vehették át a diplomájukat.

A korábbi két évben a nyelvvizsga szerzésekkel az volt a probléma, hogy sokszor konkrétan nem is volt nyitva olyan nyelvvizsga-központ, ahol adott esetben meg lehetett volna szerezni egy szakmai nyelvvizsgát. Most azonban nem ez a helyzet, sőt a nyelvvizsga-követelmény miatt diploma nélkül maradók aránya sem kiemelkedően magas idén, úgyhogy a szakember szerint jelenleg „nincs realitása, és az indokoltsága is erősen megkérdőjelezhető” lenne az idei amnesztiának.