Ekkora tanárhiánnyal kezdődik 2022: rengeteg állás betöltetlen, ennyit kereshetsz a bértábla szerint

2022 második hetében úgy áll a helyzet, hogy hivatalos csatornán keresztül 387 tanárt és 182 tanítót keresnek a magyar iskolákban. Az iskolákon kívül pedig további 271 hirdetést találni a Közigálláson, melyekben óvodapedagógust toboroznak a közigazgatásba.

A legégetőbb tanárhiány egyértelműen Pest megyében van, itt összesen 136 tanárt keresnek, tehát az összes álláshirdetés 35 százaléka itt összpontosul. Tanítóból viszont már a legnagyobb hiány Budapesten jelentkezik, itt 48 állásba keresnek jelentkezőt. Igaz, ettől nem sokkal maradt el Pest megye sem, ahol 46 állás van meghirdetve.

Óvodapedagógusokra szintén Budapesten lenne a legtöbbre szükség, január 12-én pontosan 45 állás volt itt meghirdetve, de ettől, akárcsak tanító fronton, nem sokkal maradt el Pest megye, ahol 41 állásba toboroztak pedagógus végzettséggel rendelkezőket óvodákban.

A grafikonokról leolvashatjuk azt is, hogy bár a legtöbb pedagógust Budapesten és Pest megyében keresik, a harmadik helyen rendre Borsod-Abaúj-Zemplén megye fut be. Ezen felül persze látni azt is, hogy vannak olyan megyék, ahol egyetlen meghirdetett állás sincs a fent tárgyalt három szakmában.

Amit viszont nem látni, és ez valamelyest el is fedi a valós pedagógus-hiány nagyságát, hogy a tankerületekben, intézményekben már bevett gyakorlat, hogy a nyugdíjba menő tanárok helyére nem vesznek fel mást, hanem szétosztják az órákat az állományban lévő pedagógusok között - ha van egyáltalán szakos tanár, aki átvegye ezeket a feladatköröket. Ez a megoldás tehát, ha a pedagógushiányt nem is növeli, a már a rendszerben lévő dolgozók terheltségét mindenképpen.

Milyen szakok esetében a legégetőbb a hiány az iskolákban?

Jelenleg az iskolákban a legnagyobb hiány egyértelműen informatika szakos tanárokból van. Őket gyakorlatilag azon szinten követik a matematika, magyar és angol szakos kollégáik. Ám mindezeken felül bőven keresnek, fizika, testnevelés, kémia vagy akár biológia szakos tanárokat is.

Az álláshirdetéseket böngészve szembetűnő gyakorlat az is, hogy a legtöbb iskolában nem kizárólag egyszakos tanárokat keresnek. Általában a hirdetésben szakpárok vannak megjelölve, igaz, a legtöbb ilyen esetben az történik, hogy a kritikus szak nevesítése mellett (például matematika, testnevelés vagy informatika) a másik szak igazából bármilyen lehet, csak ami a legjobban kell, az legyen meg.

Jobban elmélyedve az álláshirdetések között kiderül az is, hogy vannak bizonyos intézmények, tankerületek, ahol valószínűsíthetően rosszabb a helyzet, mint más helyeken. Nem egy olyan intézményt találatunk ugyanis, ahová több testnevelő tanárt, matematika tanárt vagy éppen informatikust is keresnek egy időben.

Az látszik tehát, hogy bizonyos intézményeket jobban érint egy-egy szak betöltetlensége, mint másokat, ami arra enged következtetni, hogy az intézményben dolgozó kollégák jócskán leterheltek lehetnek, ha ennyi azonos szakú tanárt keresnének még melléjük (ha egyáltalán vannak ilyen szakos tanárok, és nem csak óraadókkal oldják meg a tanítást).

Első ránézésre tehát azt mondhatjuk, hogy bár a hivatalos álláshirdetések alapján nincs brutális pedagógus hiány (éves iskolakezdés előtt a hirdetések száma 1 000 fölé is szokott emelkedni), a probléma azonban ennél mégis sokkal többrétű. A pedagógus szakma esetében ugyanis nem csak az jelent gondot, hogy az egyre nagyobb szakemberhiány egyre több terhet ró azokra, akik nem hagyják ott a pályájukat. Nem is csak a nyugdíjba vonuló vagy lassan nyugdíjkorba érő tömegek kilépése az intézményekből.

Ezeknél talán sokkal égetőbb gondot jelent a megfelelő mennyiségű és minőségű utánpótlás biztosítása is. Hiába készülnek ugyanis minden évben sokan pedagógusnak, rengetegen hagyják ott a diploma megszerzése után, vagy már az előtt a pályát, hogy egyáltalán benne dolgoztak volna. Illetve, már eleve, a tanári életpálya sokkal kevésbé vonzó a felvételizők számára, mint a korábbi években.

Hányan dolgoznak az oktatásban?

A KSH legfrissebb statisztikái szerint az óvodától, az általános iskolán át a különböző középfokú oktatást biztosító intézményekig összesen 146 730 fő dolgozott a 2020/2021-es tanévben. Ennyi pedagógusra pedig összesen 1,449 millió gyerek jutott. A pedagógusok száma azonban csaknem háromezerrel volt kevesebb, mint egy éve. Ilyen alacsony az elmúlt húsz évben egyszer sem volt a főállású pedagógusok száma, mint jelenleg.

Nem megbecsült, alulfizetett szakma a pedagógus-pálya

A Pénzcentrum korábbi kutatásában, amelynek fókuszában az állt, melyek Magyarországon a legelismertebb szakmák, melyek vannak ezek közül kellően megfizetve, és ezzel összefüggésben milyen hivatást érdemes a fiataloknak választani, a tanári szakmával kapcsolatban az derült ki: a válaszadók véleménye szerint alulfizetett, alacsony a társadalmi megbecsültsége, ugyanakkor a hasznosságát tekintve az egyik legfontosabb szakma.

Társadalmi hasznosság szempontjából viszont rögtön a top háromba kerültek a tanárok és ápolók, a top5-be pedig az óvodapedagógusok, miközben az elismertségi rangsorban a lista negatívabb felébe estek. Tehát a válaszadók szerint az lakosság részéről az elismertség nem áll összhangban azzal, milyen értéket hordoz a szakma. Az elismertség aspektusát pedig nem lehetett az alul- vagy túlfizetettség szempontja nélkül sem vizsgálni.

Nem volt meglepő eredmény, hogy az alulfizetett szakmák dobogójára az ápolók, szociális munkások és tanárok állhattak fel, így már nem is csoda, hogy válaszadóink egy pályaválasztás előtt álló fiatal számára - a megadott foglalkozások közül - leginkább a mérnök, programozó és orvos hivatásokat ajánlanák, a tanár és az ápoló hivatás kevéssé népszerűek.

Mennyit keresnek jelenleg a pedagógusok Magyarországon?

A pedagógusi bértábla változásai évről évre vita tárgyát képzik, ugyanis a pedagógusok számos olyan módosítást eszközölnének, ami alapjában véve megváltoztatná kiszabott fizetésüket, növelné azt. Egy pedagógus fizetését számos tényező befolyásolhatja: milyen pozícióban helyezkedik el az új pedagógusi életpályamodell besorolása szerint, a pályáján letöltött évei alapján milyen fizetési besorolásra jogosult, mennyi a vetítési alap és milyen pedagógusi pótlékokat kaphat meg – minderről rendelkezik a Köznevelési törvény.

A pedagógusi bértábla számítása hivatalosan négy alaptényezőtől függ, amelyek a következők:

• a pedagógusi bértábla vetítési alapja,
• a pedagógusi illetményalap (tartalmazhat kiegészítést munkáltatói döntés alapján),
• a pedagógus besorolási fokozata
• és a besorolási kategória.

A négy alaptényező figyelembevétele adja meg a pedagógus alapfizetését, amelyhez azon felül csatlakoznak a pedagógusi pótlékok is. Fontos kiemelnünk, hogy az új szabályozások országszerte minden pedagógusra vonatkoznak (azokra is, akik nem állami/önkormányzati iskolákban tanítanak).

Pedagógusi bértábla 2021 bruttó értékek + pedagógus szakmai pótlékok

Pedagógus gyakornok

Pedagógus I. bértábla

Pedagógus II. bértábla

Mesterpedagógus és Kutatótanár bértábla

Pedagógus bértábla nettó értékek

A pedagógusi bértábla nettó értékei minden esetben személyre szabottak, hiszen az élethelyzet, az életkor és a végzettség alapján rengeteg befolyásoló tényezővel kell számolnunk. Alapesetben a bruttó nettó kalkulátor az általános terheket 33,5% levonásként összegzi, amely a következő járulékokat tartalmazza:

• 10% Nyugdíj-biztosítási járulék;
• 3% Pénzbeli Egészségbiztosítási járulék;
• 4% Természetbeni Egészségbiztosítási járulék;
• 15% SZJA (személyi jövedelemadó);
• 1,5% Munkaerő-piaci járulék.

Korábbi pedagógus bértábla változások

A pedagógusok fizetése az elmúlt két évben sem növekedett számottevően (pedagógus bértábla 2019, pedagógus bértábla 2020), ugyanis a legfontosabb tényező, a pedagógusi bértábla vetítési alapja nincs összekötve a mindenkori minimálbérrel.

A fizetés nem, a pótlék nő

A napokban Varga Sára, az Eötvös József Gimnázium egyik fiatal tanára írt Facebook-bejegyzést arról, hogy a negyedik tanévében, egy osztály elballagtatása után, az úgynevezett pedagógus életpályamodellben gyakornoki szintet meghaladva jelenleg 178 193 forint a nettó fizetése. Ez ráadásul, mint írja, a szakmai ágazati pótlékkal kiegészült fizetését jelenti, mert az alapfizetése körülbelül 160 ezer forint. Februárban ugyanakkor pótlékemelés lesz, amivel Varga Sára már 207 ezer forintot fog keresni, de mint megjegyzi,

mem a fizetésem nő tehát, hanem a pótlékom. A pedagógusbéreket még mindig, most, a minimálbér emelése után is a 2014-es minimálbérhez kötik.

A tanár egyébként a bejegyzésében kitért arra, hogy a pótlék igazából bármikor elvehető, az ugyanis nem a bére. Ezen felül írt arról is, hogy a rossz keresetek az egész szakmát érintik, ugyanúgy a tanárokat, mint az óvodapedagógusokat vagy akár az iskola gondnokát is.