Egyre több magyar szülő kénytelen ilyen oviba járatni a gyerekét: állandósulhat a pedagógushiány

Eközben a speciális nevelési igényű gyermekek száma egyre csak nő: 2010/2011-ben az EMMI adatai szerint 5536 volt, a 2018/2019-as tanévben viszont már 9863. Arányuk 1,5-ről 2,6 százalékra nőtt. Közben a korábban alapvetően önkormányzatokhoz tartozó ellátást egyre inkább az egyházak, és részben a magánóvodák veszik át. Míg az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma 2010 és 2020 között összességében 5 százalékkal csökkent, a települési önkormányzatok által fenntartott intézményekben ennek több mint kétszerese, 11 százalék volt a visszaesés - írja a G7.

Amíg 2010-ben a gyerekek 3,7 százaléka járt egyházi oviba, 2020-ban már 8,3 százalék az arányuk.

Az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok száma 2020-ban a KSH adatai szerint 31 ezer volt, országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,4 gyermek jutott, és egy óvodai csoportban átlagosan 22 gyermek volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt években folyamatosan javult ez a mutató, hiszen 2010-ben még 11,1 gyerek jutott egy óvópedagógusra. Korábban az egyházi intézményekben egy nevelőre kevesebb diák jutott, mint az önkormányzatiakban, már azonban ez a különbség eltűnt. 

Az óvodapedagógusi pálya látványosan veszít a vonzerejéből, 2020-ban visszaesett a felsőoktatási képzésre való jelentkezők száma, pedig évekig viszonylag magas volt a próbálkozók és a felvettek száma is. A probléma egyik gyökere lehet egzisztenciális: a KSH adatai szerint 2019-ben a 30 évesnél fiatalabb óvodapedagógusok átlagbére 231 ezer forint volt, a 30-39 év közöttiek 258 ezer, a 40-49 év közöttiek 309 ezer, az 50 év felettiek pedig 368 ezer forintot vittek haza. Ezek a fizetések ma már gyakorlatilag alig haladják meg a 2021-től diplomásokra vonatkozó garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 219 ezer forintot.