Padlóra küldi a magyar iskolákat a nyugdíjazási hullám: ezt már aligha lehet helyrehozni

Az úgynevezett „áttanító pedagógus” – vagyis köznapi nevén utazó tanár óraadóként több iskolában is tanít egyszerre, főleg olyan régiókban, ahol nagy hiány van szaktanárokból. A rendszer azonban távolról sem ideális, és mind az érintett tanárok, mind pedig az intézmények számára sok hátránnyal jár. Nem véletlenül kavart nagy vihart Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnökének nyilatkozata, aki azzal érvelt az óraadó tanárok mellett, hogy nem kell minden iskolába külön kémiatanár - írja a hvg.hu.

Nem ért egyet azonban a Klebelsberg Központ elnökének felvetésével a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás szerint az utazó tanárokkal ugyan ideig-óráig meg lehet oldani, hogy minden intézménybe jusson a hiányzó pedagógusokból, de a rendszernek rengeteg a hátránya, és ő is elismerte, hogy az intézményvezetők sem rajonganak érte. Más megoldás azonban egyelőre nincs, hiszen a PSZ számításai szerint jelenleg

körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból.

Ez a szám minden bizonnyal tovább fog romlani, méghozzá nem is a túl távoli jövőben. Totyik Tamás a lapnak úgy becsülte, a nyugdíjazások és a pályaelhagyás miatt a mostani 146 ezres létszám (ebben az óvodák, az általános iskolák és a középiskolák is benne vannak) a következő öt évben körülbelül 22 ezer fővel fog csökkeni.

Hét-nyolc évvel ezelőtt 15 ezer felvett hallgatóból mindössze 2 és félezer maradt a pályán, amihez hozzátartozik, hogy az egyetemeken a pedagógusképzésben a legalacsonyabb a lemorzsolódás aránya. A többség a diploma megszerzése után dönt úgy, hogy más állásban helyezkedik el, sokan pedig 1–2 év tanítás után menekülnek el a pályáról

– tette hozzá. Az alelnök szerint az elkeserítő számokon a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása sem segít, hiszen ők eleve csak heti 14 órában jöhetnek vissza, de sokan még ezt sem vállalják a megnövekedett munkaterhek miatt. „A pedagógusok teljesen ki vannak zsigerelve, az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő” – mondta Totyik Tamás.

Ráadásul, ez csak a konkrétan tanítással töltött órák száma, a tanításra fel kell készülni, és ehhez még hozzájön a szülőkkel való kapcsolattartás, vagy az adminisztráció. Ezt erősítette meg a szakszervezet 2019-es felmérése is, mely szerint

Magyarországon átlagosan heti 56 óra munka jut egy pedagógusra.

Totyik Tamás tapasztalatai szerint jelenleg a legnagyobb tanárhiány a természettudományos tárgyak, az informatika, a matematika és az idegen nyelvek területén van, de rengeteg óvodapedagógus és iskolapszichológus is hiányzik. A szakszervezeti alelnök úgy látja, a vészharangot már rég meg kellett volna kongatni, ha ugyanis nem lesz változás, akkor 4–5 éven belül padlóra kerül a közoktatás.

A probléma egyáltalán nem csak a kisebb településeket érinti, Budapesten a XI. kerületben is tudunk olyan iskoláról, ahol 24 alsós tanítóból 9 hiányzik, de II. kerületi intézményekben, sőt egyházi iskolákban is egyre nagyobb a tanárhiány

– mondta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Aggasztó tanárhiánnyal nyithatnak az iskolák szeptemberben: a helyzet hamar kritikussá válhat

Sok helyen bármilyen végzettségű pedagógust azonnal alkalmaznának, csak éppen nincs jelentkező.

A pedagógusok pótlásához a PSZ szerint legalább 7–8 évre lenne szükség, de amíg egy pályakezdő tanár bruttó 230 ezer forintot keres, a versenyszférában pedig ugyanez 340 ezer forint, nem lehet változásban reménykedni. „Egy 10 éve pályán lévő, gyermekét egyedül nevelő tanítónő fizetése a 2019-es számítások szerint nem éri el a létminimumot úgy, hogy ebben már minden pótlék benne van” – tette hozzá.

A tanári pályában a rendkívül alacsony bérek mellett a munkamennyiség sem vonzó a fiatalok számára. Mióta 2013-ban bevezették az egész napos iskolát, legalább 20 százalékkal növekedett a tanárok munkaterhe.

„Az egész napos iskola a hátrányos helyzetű régiókban ugyan pozitív lépés volt, de a tanárokra rengeteg plusz feladatot rótt. Nyugat-Európában a délutáni gyermekfelügyeletet, napközit a szociális szféra látja el, vagy a pedagógiai asszisztens feladata, ezzel szemben Magyarországon ez is a tanárokra hárul” – mondta.