Ha minden diáknál mérnek lázat, akkor délben el is kezdődhet az iskola

Október 1-től kötelező lesz az iskolákba belépés előtt hőmérsékletvizsálatot végezni - jelentette be még pénteken Orbán Viktor. Noha a járványügyi intézkedés teljesen érthető, és még csak nem is példa nélküli Európában - többek között Ausztriában is hasonló van érvényben -, érdemes eljátszani a gondolattal, mennyi ideig is tart egy oktatási intézmény minden egyes tanulóján elvégezni a lázmérést.

Ha példa kedvéért diákonként 15 másodperces vizsgálati idővel számolunk, akkor egy száz fős intézménynél 25 perccel kalkulálhatunk, 500 főnél viszont már 125 percre, míg 1000 diáknál 250 percre ugrik a vizsgálati idő. Attól függőn persze, hogy hányan tudják egyszerre végezni a beléptetést (ez az eszközellátottságtól is függ), a teljes vizsgálati idő osztódik.

Ha például egy 1000 diákot számláló suliban 2 fő végzi a beléptetést, akkor több mint 2 óra lesz, mire mindenki bejut. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy elég szűk a sulikban az az időablak, amikor a diákok zöme megérkezik; jellemzően ½ 8 és 8 között érkezik a többség. Azaz az előbbi példánál maradva, ha fél óra alatt szeretnék szabályosan beterelni a diákokat, akkor egy 500 fős intézménynél 4 fős, míg egy 1000 fős intézményben már több mint 8 fős apparátusra lesz szükség.

Érdemes utánaszámolni mindazonáltal annak is, hogy az esetleges eszközbeszerzések mennyire terhelhetik meg a közvetve vagy közvetlenül a költségvetést. Magyarországon összesen több mint 5600 általános iskola, szakközépiskola, szakgimnázium, és gimnázium működik; az óvodák száma pedig 4598-ra rúg. Ha csak minden intézménybe 1 darab elektromos hőmérőt kellene venni, amivel elláthatják a kötelező hőmérséklet-vizsgálatot, akkor 10 ezer forintos árral (a versenypiacon innen indul a belépőmodellek ára) számolva bő 100 milliót kell valahonnan előteremteni.

Máshol is szükséges lenne a kötelező lázmérés?

A Pénzcentrum augusztusi felmérésében arra volt kíváncsi, hogy mi a véleménye a lakosságnak a tesztelés, illetve a hőmérőzés szükségességéről, hatékonyságáról. Az olvasók körében végzett széleskörű kutatásból kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede szükségesnek tartja a szűréseket.

Több mint 6000 válaszadónk közül csaknem 70 százalék úgy gondolja, fontos lenne bizonyos helyeken a testhő mérésével kiszűrni, ki hordozhatja a koronavírust. A nemek között csak egészen kis eltérés adódik, de a nők valamivel szigorúbbak: 70,1 százalékuk vezetné be a hőmérőzést bizonyos helyeken, míg a férfiaknak 68,2 százaléka.

Lakóhely szerinti bontást tekintve a fővárosiak a legszigorúbbak: 70,8 százalékuk tartaná ezt a szűrést fontosnak, míg a megyeszékhelyeken, vagy más városban élők 69 százaléka, a falun, községben vagy egyéb helyen élők közül pedig 64,8 százalék. Ezek szerint a kistelepüléseken élők nagyobb biztonságban érzik magukat.

Na jó, de hol mérjenek?

Természetesen az sem mindegy, hogy milyen helyeken mérik meg az ember testhőmérsékletét belépés előtt. Hiszen lehet, hogy egy bankban, vagy kormányhivatalban ezt valaki fontosnak érzi, míg egy múzeumban kevésbé. Vagy éppen az iskolákban, óvodákban tartaná fontosnak, míg egy bankban nem. Ezért a Pénzcentrum felmérése arra is kitért, hogy hol tartja a lakosság legfontosabbnak a hőmérős beléptetést.

A válaszokból az derült ki, hogy a legtöbben az iskolákban (74,1%); óvodákban, bölcsődékben (72,2%); és a reptéren (70,6%) tartják szükségesnek, hogy megmérjék a testhőt belépés előtt. Érdekes, hogy a szórakozóhelyek, nagy befogadóképességű éttermek, bárok szintén a top5 legfontosabb hely közé kerültek, ahol a válaszadók szükségesnek tartanák a hőmérőzést. Legkevésbé állatkertben, vadasparkban (19,2%); galériában és múzeumban tartják fontosnak ezt a szűrést.

Az is meglepő eredmény, hogy például a templomban fontosabbnak tartanák a felmérésben résztvevők, hogy mérjék a testhőt belépés előtt, mint a postán, vagy a bankban. A plázák, hipermarketek sem szerepeltek az élbolyban, ezeket megelőzték a mozik és színházak - miközben jelenleg utóbbi helyeken sokkal kevesebben fordulnak meg.

A felmérésről

A Pénzcentrum online felmérésében 6255 fő vett részt, 3332 férfi és 2923 nő. A válaszadók közül 122 fő volt 24 év alatti, 488 fő 25 és 34 év közötti, 2256 fő 35 és és 49 év közötti, 2106 fő 50 és 64 év közötti, és 1283 fő 65 év feletti. Az online kutatásban a lakosság véleményét kértük olyan kérdésekben, mint Szükség van-e a rendszeres tesztelésre? Hajlandók lennének-e alávetni magukat rendszeres tesztnek a magyarok, vagy nyugodtabbak lennének-e, ha bizonyos munkakörben dolgozókat rendszeresen tesztelnének? Illetve mit gondolnak, mennyire megbízhatóak egyáltalán a koronavírus tesztek? Ezek között szerepelt a fentiek során elemzett két kérdés a testhő mérésének fontosságáról bizonyos helyeket.

A felmérésnek a fenti információk csak egy részletét képezik, a válaszok átfogó elemzését 2020. szeptember 3-án, csütörtökön teszi közzé a Pénzcentrum. Ebből kiderül majd, milyen munkakörökben tartanák szükségesnek a tesztelést a válaszadók, hajlandóak lennének-e saját magukat rendszeres tesztelésnek alávetni. Azzal is foglalkoztunk, hogy a teszteredményekre vonatkozó titoktartási kötelezettségről mi az olvasók véleménye, illetve, hogy mennyire tartják megbízhatónak az egyes vizsgálatok eredményeit. A részletes elemzés hamarosan publikáljuk.

A részletes eredményekről alábbi elemzéseinkben olvashatsz:

EZ IS ÉRDEKELHET

Szavaztak a kötelező koronavírus-szűrésről: őket tesztelnék, ha beüt a második hullám

Sutba dobnák a személyiségi jogaikat is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szavaztak a COVID-szűrésekről: készülhetnek az iskolák, hivatalok, bankok?

10-ből 7-en bevezetnék a testhőmérőzést.