Élesedik a nyugdíjkrízis: van kiút a nyomorból, itt a mesterterv?

Több nyugdíjas szervezet is kritikát fogalmazott meg a jelenlegi nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, és lépéseket is tettek a változtatás érdekében. Január 29-ére konzultációt hívott össze a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület az idős nemzedék érdekében szükségesnek tartott elvekről és intézkedésekről, melyre 6 magyarországi párt hivatalos, akik el is fogadták a meghívást - értesült a Pénzcentrum. A január 9-én benyújtott népszavazási kérdéseikre pedig február 9-e az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határideje a válaszadásra. Mindeközben a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas tagozata találkozót kezdeményezett a miniszterelnöknél és két miniszternél is a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas tagozata. A szövetség és a tagozat elnöke Orbán Viktornak, Kásler Miklósnak és Varga Mihálynak írt közös leveléhez csatolta a nyugdíjasok helyzetének radikális megváltoztatására készített 6 pontos követeléscsomagját. 

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke, Karácsony Mihály kérdésünkre elmondta, hogy a január végére összehívott konzultáció célja két dokumentum aktualizálása a nyugdíjasok jelenlegi helyzetének tükrében. Az egyik a 2019. májusában a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület kezdeményezésére és szervezésében létrejött, a DK, MSZP, LMP, Párbeszéd által aláírt Szándéknyilatkozat, melynek lényege az lenne, hogy a pártok konzultáljanak a nyugdíjasok ügyét egyesülettel, képviseljék álláspontjukat. A másik dokumentum a 2017.december 17-én 11 párt aláírásával elfogadtott Az idős nemzedék érdekében szükségesnek tartott, az aláíró pártok mindegyike által támogatott, elvek és intézkedések című dokumentum.

A Nyugdíjas Parlament még január 9-én nyújtotta be négy, nyugdíjasok helyzetét érintő kérdéseit, melyre a Nemzeti Választási Bizottságnak 30 napon belül kell választ adnia, azokat hitelesítenie. A Nemzeti Választási Bizottsághoz - előzetes hitelesítés céljából - benyújtott négy kérdés célja, hogy az Országgyűlést arra kényszerítse, hogy:

• hozza létre az Idősek Jogainak Biztosa intézményét;
• bővítse ki a kiegészítő szolgálati idő beszámíthatóságának lehetőségét;
• vegye figyelembe az év elejei nyugdíjemelés nagyságának meghatározásakor a tervezet bérnövekedés mértékét is;
• csökkentse: a nemek, a lakóhelyek, valamint a nyugdíjba vonulás időpontja miatt meglévő, indokolatlan nyugellátások közötti különbségeket.

A kérdésekre a Pénzcentrum olvasói több mint 90 százalékban Igennel felelnének egy estleges népszavazás esetén. A nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében több szervezet sürgeti az alapnyugdíj bevezetését, illetve a legkisebb öregségi nyugdíj összegének emelését, amely nem változott az elmúlt évtizedben, maradt 28500 forint. Karácsony Mihály lapunk kérdésére elmondta, korábban már kezdeményeztek országos népszavazást a legkisebb öregségi nyugdíj ügyében, 2019 nyarán, amelyet az NVB elutasított.

- mondta el az egyesület elnöke, és hozzátette: "Az alapnyugdíj alapvetően a kor-betöltött öregségi nyugdíjasok (2 millió fő) minimális juttatását szeretné elérni, de ma még szinte mindenki mást és mást ért alatta." 

A MASZSZ nyílt levélben sürget változtatást

A kérdésről Juhász Lászlónak, a MASZSZ Nyugdíjas Tagozatának elnökének véleményét is kikértük. A szövetség személyes találkozót kezdeményezett a miniszterelnöknél és két miniszternél, Orbán Viktornak, Kásler Miklósnak és Varga Mihálynak írt közös leveléhez csatolta a nyugdíjasok helyzetének radikális megváltoztatására készített 6 pontos követeléscsomagját. 

A reform hat pontja javaslatok fogalmaz meg azonnali, közép- és hosszabb távú feladatokra, célokra, minthogy a nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, a nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől. Javasolják továbbá, hogy 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára, a kormány márciusig készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra, illetve hogy a kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdekképviseleteikkel.

Juhász László véleménye szerint az alapnyugdíj bevezetése csak úgy képzelhető el, ha az alsóbb kategóriákban lévő nyugdíjak meghaladnák a létminimumot, különben az e fölötti kategóriákban lévők nyugdíja "összetorlódna" az alapnyugdíjakkal, hasonlóképpen ahhoz, ahogy az a minimális bér drasztikus emelésénél történt.

- mondta el. Véleményét a legkisebb öregségi nyugdíjjal kapcsolatban is kikértük, amelyet a tagozat elnöke szerint új tartalommal kellene felruházni azt.

- mondta el, hozzátéve, hogy azok az ellátások, amelyeket befolyásolna a legkisebb öregségi nyugdíj megemelése, is megérdemelnék a változást. Az alapnyugdíj bevezetését viszont elfogadhatónak tartaná ebben a kérdésben, illetve az ennél magasabb értékű pl. "munkanyugdíj" intézményesítését, amelyeket Németországban jövőre terveznek bevezetni.

Nem csak a nyugdíjasoknak kell összefogniuk

Bár nem mindenben egyeznek a nyugdíjasok ügyét képviselő szervezetek körében a vélemények, abban egyetértenek, hogy az összefogás, illetve hogy többen többféleképpen kezdeményezik a konzultációt, fontos a célok elérésében. Karácsony Mihály elmondta, hogy a MASZSZ kezdeményezéseiről a sajtón keresztül értesültek, és hogy az "bizonyára tisztességes és jó szándékú".

- mondta a Nyugdíjas Parlament elnöke, és megjegyezte, hogy ma Magyarországon a bírósági nyilvántartás szerint 910 nyugdíjas egyesület létezik, de ezeken túl még számos be nem jegyzett, jogi formát nem öltő nyugdíjasok szervezésére vállalkozó aktivitás létezik. Juhász László szerint is összefogással minden tekintetben eredményesebbek lehetnek a szervezetek:

- mondta el a MASZSZ Nyugdíjas tagozatának elnöke. Kérdésünkre, hogy célravezető lehet-e a népszavazás, mint eszköz, hogy a nyugdíjasok helyzetéről érdemi egyeztetés induljon, úgy vélekedett: 

Viszont Karácsony Mihály kérdésünkre indokolta, hogy miért népszavazás útján próbálják érvényre juttatni a nyugdíjasok érdekeit:

Mindenesetre a nyugdíjasok érdekeit képviselő szervezetek részéről mutatkozó aktivitás mindenképpen elindít egy folyamatot, ha nem is a kormány részéről, de lakossági oldalon egyre többen láthatják be ennek nyomán, amit a szakértők már régóta hangoztatnak: hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon nem fenntartható, a nyugdíjszámítás pedig igazságtalan, és azokat az egyenlőtlenségeket, amelyeket okoz, már utólag sem lehet majd kijavítani, így mielőbbi lépésekre van szükség, hogy változás történjen.