Nyugdíjváltozások 2024: új nyugdíjmegállapítások, éves nyugdíjemelés, nyugdíjprémium

A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak 2024-ben. Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt - írja a szakértő.

Sok félreértés forrása e kettős időfeltétel, mert sokan változatlanul azt hiszik, elegendő a 32 évi munkaviszonyt felmutatni a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz. Ez azonban önmagában nem elegendő, a jogosító időnek minden esetben legalább 40 évnek kell lennie, és ebből a 40 évből lehet legfeljebb 8 év a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások (pl. csed, gyes, gyed, gyet) folyósítási idejével szerzett szolgálati idő. Ha egy nőnek nincs gyermeke, akkor a teljes 40 évi jogosító időt munkával szerzett szolgálati időnek kitennie.

Tekintettel arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja bevezetésének évében, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt - és ehhez igazították az előírt jogosító idő legalább 40 éves hosszát -, amely azóta 65 évre emelkedett, továbbra sem zárható ki az a kockázat, hogy a későbbi években a 40 éves feltételt e 3 évi korhatár emelkedést tükrözve (legfeljebb) 43 évre emeljék. Erre azonban 2024-ben még nem kerülhet sor, hiszen ehhez már módosítani kellett volna a nyugdíjtörvényt - írja a szakértő.

Az idei 441 milliárd forint kiadás után a jövő évi költségvetési törvényben a nők kedvezményes nyugdíjára már 467 milliárd forintot (a teljes 6019 milliárd forintos  jövő évi nyugdíjkassza 7,76%-át) kell fordítani.

Nyugdíjmegállapítás 2024

A 2024. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2024. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet.

E szorzók várhatóan 14%-kal magasabbak lesznek, mint a 2023-ban alkalmazott valorizációs szorzók voltak.

Nyugdíjemelés 2024

2024. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 6%-os mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben jelenleg 6%-os inflációs előrejelzés szerepel. A költségvetési törvény esetleges decemberi felülvizsgálata során az inflációs előrejelzés még módosulhat. Emlékezhetünk, hogy a 2023-ra szóló költségvetési törvényben eredetileg szereplő 5,2%-os inflációs előrejelzést a törvény 2022. decemberi felülvizsgálata során 15%-ra emelték, ezért a nyugdíjakat 2023. január 1-jétől 15%-kal emelték - írja a szakértő.

2024-ben ráadásul tavasszal európai parlamenti és önkormányzati választások is lesznek, ami a nyugdíjasokat illető ellátások emelése szemponjából az eddigi tapasztalatok szerint nem rossz hír - írja a NyugdíjGuru. Mindenesetre a nyugdíjakat 2024. január 1-jétől a 2024. évre vonatkozó költségvetési törvény 2024. január 1-jén hatályos szövegében előrejelzett inflációs mértékkel kell majd megemelni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjemelés 2024: itt van Varga Mihány bejelentése, ennyit kapnak jövőre az idősek

Januárban ismét emelni fogják a nyugdíjakat újabb 6%-kal, februárban pedig a 13. havi ellátásra is számíthatnak a nyugdíjasok

Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés jövőre cca. 65 milliárd forint lehet, így a 6%-os emelés 390 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhatnak jövőre a nyugdíjasok. Az államnak persze közel sem kerül ennyibe a nyugdíjemelés, hiszen annak jelentős részét a nyugdíjasok kénytelenek azonnal fogyasztásra (élelmiszer, energia, gyógyszer) költeni, ennek következtében viszont az emelés egyharmada vissza is áramlik adóbevételként (áfa, kiskereskedelmi különadó, jövedéki adó, és így tovább) az államkasszába.

Ha jövőre a 2024. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2024. januári emelés mértékét, akkor 2024. novemberében is kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

További évközi rendkívüli emelés is lehetséges, ha a gazdasági vagy a politikai helyzet megkövetelné, amint erre bizonyság a 2021. júniusi és a 2022. júliusi rendkívüli évközi kiegészítő nyugdíjemelés. Erre azonban a törvény nem kötelezi a kormányzatot, így 2023-ban nem is került sor ilyen rendkívüli nyári korrekcióra.

Sajnos annak egyelőre semmi jele, hogy a kormányzat jövőre átalakítaná a nyugdíjemelési eljárást, és figyelembe venné az infláció mellett a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését is, továbbá valorizációs és szolidaritási korrekciós tényezőket alkalmazna a nyugdíjas társadalom relatív elszegényedésének lassítása érdekében, ahogyan annak sincs semmi jele, hogy átváltanának az inflációt gyorsan és hatékonyan követő havi vagy negyedéves nyugdíjemelés rendszerére - írja a szakértő.

Talán a 2025-re vállalt nyugdíjreform keretében módosulhat majd a nyugdíjemelési eljárás is.

13. havi nyugdíj, 13. havi ellátás 2024

A 2024. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2024. januári, már emelt összegű nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként. Ennek költségvetési vonzata az idei 419 milliárd Ft után jövőre 449 milliárd forint lesz. (Persze ennek közel egyharmada is visszaáramlik fogyasztási típusú adókból származó bevételként az államkasszába.)

Nyugdíjprémium 2024

Ha a 2024. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5%-ot (amire a jelenlegi előrejelzések alapján nem látszik reális esély), akkor 2024. novemberében nyugdíjprémiumra is megnyílhatna a jogosultság. A nyugdíjprémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5%-ot meghaladó mértékének (mint szorzószámnak, ami legfeljebb 4 lehet) és a 2024. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehetne - ennek azonban a jelen tudásunk szerint kicsi a valószínűsége - írja a NyugdíjGuru.

Annak sem látszik semmi jele, hogy a kormányzat a nyugdíjprémiumra esetleg félretett összeget inkább szolidaritási nyugdíjemelési célokra fordítaná és a legszegényebb négyszázhúszezer nyugdíjas ellátását növelné (éppen ennyien kapnak 120 ezer forintnál kisebb havi ellátást, ami a feltételezett idei létminimum, szegénységi küszöb alatti bevétel), pedig a nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj teljes visszavezetésével 2022-ben okafogyottá vált - írja a szakértő.

Nyugdíj melletti munkavégzés

A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2024-ben is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre.

A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a feltehetően jövőre is változatlanul 13%-os szociális hozzájárulási adó alól is, ezért a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében is áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása, megbízása. A nyugdíj - a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja - mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2024-ben sem korlátozza semmi.

A nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2024-ben főszabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve 2024. január 1-jétől a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is) nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén 2024-ben is fennmarad a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere, amely a szünetelő nyugdíjuk miatt kárpótolja az egészségügyi dolgozókat (nehogy otthagyják az egészségügyet). E tekintetben viszont továbbra is szükséges egy olyan törvénymódosítás, amely a 13. havi nyugdíjra is kiterjesztené a jövedelemkiegészítést (a gyakorlatban 2022-ben és 2023-ban a 13. havi nyugdíjjal egyező összegű plusz jövedelemkiegészítés kifizetése minisztériumi intézkedésekre jókora késéssel megtörtént ugyan, de a törvénymódosítás hiánya miatt az érintettek nem érezhetik teljes biztonságban magukat 2024-ben sem) - írja a szakértő.

Egyéb ellátások melletti munkavégzés

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2023-ben sincs semmilyen - sem időbeni, sem kereseti - korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre azonban továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása.

Az éves keretösszeg

• 2022-ben 18 x 200.000 = 3.600.000 Ft volt,
• idén, 2023-ban eredetileg 18 x 232.000 = 4.176.000 Ft volt, ami a 2023. december 1-jétől 15%-kal 266.800 Ft-ra emelkedő minimálbér időarányos hatása miatt 4.231.200 Ft lett [(11x232.000 + 266.800)/12 x 18],
• jövőre, 2024-ben 18 x 266.800 = 4.802.400 Ft lesz.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2024-ben változatlanul szünetelnek ezek az ellátások az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak (ideértve 2024. január 1-jétől a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozókat is) fenti ellátását, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak az ellátásuk mellett.

A korhatár előtti ellátásban részesülők ellátását az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt szintén szüneteltetik, de az ilyen ellátásokban részesülők számára is megigényelhető az ellátásuk összegével megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítés.

A fenti szabályozások és kivételek egyre áttekinthetetlenebb káosza jelzi, hogy ideje lenne teljesen megszüntetni a nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban és bármilyen szférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó összes korlátozást - véli a szakértő, aki szerint a legjobb megoldás az lenne, ha erre az általános korlátozás-megszüntetésre már 2024. január 1-jétől sor kerülne.

Korkedvezmény

A legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezmény (a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai esetében a 2011. december 31-éig szerzett korkedvezmény) 2024-ben is érvényesíthető (korhatár előtti ellátás igényelhető).

Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 2024

Egyelőre 2024-ben sem változik a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely jövőre 17. éve változatlanul 28.500 forint lesz, hacsak nem kerül sor az összeg érdemi emelésére. Erre az emelésre lehetőséget ad a szociális törvény azon módosítása, amely - e tekintetben abszolút helyesen - végre leválasztotta a nyugdíjminimumról számtalan szociális ellátás összegének meghatározását, bevezetve e célra a szociális vetítési alapot - írja a szakértő.

Az árvaellátás minimális összege 2024-ben is 50.000 forint marad. Az árvaellátás minimum összegét az éves nyugdíjemelés (vagyis az infláció) mértékével célszerű lenne évente emelni, különben ismét teljesen elértéktelenedik ez az összeg. Ugyanezt célszerű lesz kiterjeszteni a teljes nyugdíj legkisebb összegére is, miután végre talán megtörténik az egyszeri érdemi emelése - írja a NyugdíjGuru.

Méltányossági lehetőségek

2024. január 1-jétől egyelőre változatlanul 120 ezer forint marad a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja. Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja is marad változatlan

• egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint,
• a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint,
• rendkívül indokolt esetben (csak a MÁK Központ engedélyezheti) 140 ezer forint.

Ezeket a jövedelmi korlátokat legalább az infláció vagy a valorizáció mértékével célszerű lenne évente emelni - írja a szakértő.